Új projekt indul az európai élelmiszerrendszerek átalakításra és a fenntarthatóság növelésére

Európa élelmiszertermelése felelős a kontinens üvegházgáz-kibocsátásának a harmadáért. Az élelmiszerrendszer átalakítása kiemelt szerepet játszik a a biológiai sokféleség védelmében, valamint a közegészségügy helyzetének javításában is. A 8,1 millió euró költségvetéssel rendelkező, CLEVERFOOD névre keresztelt Európai Uniós projekt célja, hogy átalakítsa Európa élelmiszerrendszerét olyan módon, hogy az klímabarátabb legyen, támogassa a természet és a biológiai sokféleség védelmét, valamint javítsa a közegészségügy helyzetét az egész kontinensen.

„A jelenlegi és a jövőbeli válságok – beleértve a klímaválságot, az élelmiszerválságot, a biológiai sokféleség válságát és az egészségügyi válságot – elválaszthatatlanok attól, ahogyan az élelmiszerünket előállítjuk. Ezért eljött az idő a radikális változtatásra, mely során valamennyi Európai Uniós tagállam közös erőfeszítést tesz az élelmiszerrendszerünk átalakítására, annak érdekében, hogy az még igazságosabb, fenntarthatóbb, körkörösebb és minél inkább növényekre alapozott legyen.” – mondta Christian Bugge Henriksen, a Koppenhágai Egyetem Növénytermesztési és Környezettudományi Tanszékének professzora.

A következő négy évben Christian Bugge Henriksen professzor fogja vezetni a CLEVERFOOD projektet a Növénytermesztési és Környezettudományi Tanszéken működő Klíma- és Élelmiszerbiztonsági Csoportból létrehozott csapatával.

CLEVERFOOD TÉNYEK

• A CLEVERFOOD projekt 8,1 millió eurós költségvetését a Horizont Európa program finanszírozza.

• A 2023. január 1-jén indult, négyéves projektet a Koppenhágai Egyetem vezeti.

• A Koppenhágai Egyetem Növénytermesztési és Környezettudományi Tanszéke egy 23 szereplős konzorciumot vezetve működteti a projektet.

• A szakpolitikai laboratóriumok modelleket dolgoznak ki az élelmiszerrendszer többszintű irányítására az átmenet elősegítése érdekében, valamint stratégiákat alkotnak az élelmiszerpolitikák és a törvényalkotás előmozdítására egy egymástól való tanulási program indításával, az érintetteket összefogó sokszereplős egyeztetések szervezésével, illetve a különböző kormányzati szinteken működő döntéshozók összehozásával.

• Az élő laboratóriumok felgyorsítják a társadalmi és a technológiai innovációkat azáltal, hogy részt vesznek olyan stratégiák kidolgozásában, amelyek a fejlődést akadályozó tényezők megszűntetését, a fenntartható élelmiszer-értékláncok kiépítését, a kulcsbefektetők mozgósítását, az új technológiák gyakorlati elterjesztését, valamint az élelmiszerrendszer átalakulási folyamatának nyomon követését célozzák.

• A szakpolitikai laboratóriumok és az élő laboratóriumok csomópontokként funkcionálnak a gyerekek és a fiatalok élelmiszerrendszerrel kapcsolatos tudományos ismereteinek növelése, a nyilvánosság bevonásának elősegítése, az állampolgárok egyéni felelősségének és lehetőségeinek tudatosítása, illetve a társadalmi szintű mozgósítás érdekében. Mindezt az influenszerekben rejlő potenciál felhasználásával, egy élelmiszerrendszereket bemutató interaktív kiállítás létrehozásával, illetve állandó kompetenciaközpontok kijelölésével és támogatásával érnénk el szerte Európában, ezáltal biztosítva az élelmiszerrendszer átalakításához szükséges társadalmi szintű elköteleződést.

Az Európai Unió élelmiszerrendszerével foglalkozó projektek erőfeszítéseinek egyesítése

Az átfogó projekt és a benne részt vevő vezető szereplők – kormányzati ügynökségek, egyetemek, iparági képviselők és érdekcsoportok szerte Európából – elősegítik az együttműködés, a koordináció és a szinergiák kialakulását a jelenleg is zajló, a most indult, valamint a jövőbeli Európai Uniós projektek között, amelyek az élelmiszerrendszer átalakításával foglalkoznak, és kapcsolódnak az Európai Unió „Élelmiszer 2030” Kerettervéhez.

Jelenleg minden kormányzati szinten hiányzik a megfelelő koordináció, az együttműködés és a kölcsönös tanulás lehetősége az élelmiszerrendszerünk szükségszerű átalakításával foglalkozó, folyamatban lévő Európai Uniós projektek, kezdeményezések, élelmiszerpolitikák és egyeztetések esetében, habár óriási potenciál rejlik a köztük kialakítható szinergiákban a hatásuk maximalizálása érdekében.

„A CLEVERFOOD projekt célja, hogy valamennyi jelenlegi projektet összehozza. Annak ellenére, hogy számos előremutató kezdeményezés indult már el az Európai Unióban – mint például azok, amelyek a mezőgazdasági kibocsátások csökkentését, a biológiai sokféleség növelését és az egészségi állapot javítását tűzték ki célul –, azok lényegében mind különállóak, és nem működnek együtt egymással. A valódi változás csak együttműködéssel érhető el.” – mondta dr. Marin Lysák, a Koppenhágai Egyetem Növénytermesztési és Környezettudományi Tanszékének doktora.

Politika és a nyilvánosság bevonása

Az együttműködésen túl a projekt egyik leghangsúlyosabb pontja a törvényhozás és az érdekképviselet kérdése, amelyek lehetővé teszik az egészséges és fenntartható élelmiszerrendszereket támogató, közös Európai Uniós politikák létrehozását. Például az európai élelmiszerrendszer valamennyi szereplőjére jellemző magas jövedelemhez viszonyított adósságarány akadályozza, hogy a gazdálkodók és az élelmiszeripari újítók olyan új technológiákat és gyakorlatokat alkalmazhassanak, amelyek szükségesek a körkörös, alacsony szénkibocsátású és minél inkább növényekre alapozott jövőbe vezető átalakuláshoz. Ez is egy olyan dolog, amelyre a politikusoknak megoldást kell találniuk.

Mindeközben megfelelő tájékoztatással és oktatással el kell érni, hogy az Európai Uniós állampolgárok egészséges és fenntartható módon termelt élelmiszerekkel kapcsolatos tudatossága növekedjen, a növényi alapú élelmiszerek iránti fogyasztói kereslet növelése érdekében.

„Az élelmiszerrendszer sikeres átalakításához szükségünk van az állampolgárokra is. Egyszerűen elkerülhetetlen, hogy tudatosítsuk, oktassuk és mozgósítsuk az állampolgárokat az étrendjük megváltoztatása, valamint az élelmiszerrendszerünk átalakítása érdekében. Ezt a CLEVERFOOD projekt úgy éri el, hogy támogatja a szektorokon átívelő erőfeszítéseket a megújuló, alkalmazkodásra képes növényi alapú termelés, illetve fogyasztás széleskörű elterjedéséért.” – mondta doktor Marin Lysák.

A CLEVERFOOD projekt hivatalosan január 1-jén indult, majd 2023. február 20-22. között rendezték meg a projektindító megbeszélést Portugáliában. Ezt követően, az „ÉLELMISZER 2030” nevű interaktív kiállítás 5 közelgő EU elnökséget ellátó országba – Magyarországra, Lengyelországba, Dániába, Ciprusra és Írországba – látogat, ahol nemzeti szintű egyeztetéseknek, helyi kezdeményezéseknek és olyan kulcsfontosságú eseményeknek ad otthont, amelyek rengeteg lehetőséget biztosítanak arra, hogy aktívan részt vehessünk az élelmiszerrendszerünk átalakításában.

Az ÖMKi szerepe

Az ÖMKi a CLEVERFOOD projekt részeként segíti az élelmiszerrendszert átalakító, többszintű kormányzási modellek kidolgozását, illetve emellett szerepet vállalt az innováció és adatvezérelt átállás címet viselő munkacsomagban is, amelynek célja a társadalmi és technológiai innováció felgyorsítása a fenntartható élelmiszerrendszer irányába történő átmenet érdekében.

Fő feladatunk szakpolitikai párbeszédek megszervezése a helyi, regionális és nemzeti döntéshozók között, az érdekelt felek bevonásával. Mindemellett, egy nemzetközi kerekasztal-beszélgetés megrendezése is a feladataink közé tartozik az azonosított szereplők és a szakpolitikai döntéshozók számára, hogy megvitassák a Fenntartható Élelmiszer Rendszerek célkitűzéseit, és a kapcsolódó jogszabályi keretek sikeres megváltoztatásának akadályait és mozgatórugóit.. Továbbá az ÖMKi On-Farm Élő Laboratórium  (Youtube videó) is bekapcsolódik a élő laboratóriumok közötti közös tanulás elősegítésébe, illetve a polgárok és fiatalok mozgósításába az innováció felé.