Mi fán terem? A tavaszi zöldségek környezetbarát növényvédelme

Az egyre népszerűbbé váló közösségi kertekben ma már számos társasházi lakosnak nyílik lehetősége parcellát művelni, és ezáltal megtapasztalni, milyen a saját magunk által termelt, napsütötte zöldségek és gyümölcsök íze. Kisfilmünk helyszínéül éppen ezért választottuk Zugló első közösségi kertjét, a ZugKertet, ami idén ünnepli fennállásának 10 éves évfordulóját. A kertben több mint 60 környékbeli család, valamint óvodás csoportok kertészkednek, akik örömmel és szép eredményekkel, ökológiai módon termelnek friss, egészséges élelmiszert. A nyári szezonban akár 40 kg termés is összegyűlhet mindössze 10nm-en! A termesztett haszonnövények diverzitása, a virágos sávok sokszínűsége szemet gyönyörködtető látványt nyújt minden arra járónak. Bár a kártevők ill. a kórokozók itt is megjelennek, számos lehetőségünk van az ellenük való védekezésre, bio módszerekkel. Utóbbiakat mutatjuk be kisfilmünkben, a tavaszi növények példáján keresztül.

A házikertekben a kertészkedési szezon az első tavaszi napsugarak érkezésével indul. Februárban és márciusban olyan hidegtűrő növények magjait vethetjük el, mint a borsó, a lóbab, a hónaposretek, a sárgarépa vagy éppen a spenót és a saláta. A vöröshagymát vethetjük és duggathatjuk is. A tavaszi zöldségvetemények esetében inkább az időjárás viszontagságaitól és a kártevőktől kell védenünk a növényeinket, mint a növénypatogén kórokozóktól. A védekezés több lépcsőből áll, aminek alapja a károk megelőzése. Már a vetésnél érdemes figyelni a megfelelő fajtaválasztásra (pl. korai fajták), az ideális növénytársításokra, valamint a megfelelő sor- és tőtávolságokra. Aranyszabály, hogy minél nagyobb a fajok diverzitása a kertben, annál kisebb a valószínűsége, hogy jelentős lesz a kártevők okozta terményveszteségünk. A védekezés második lépcsőfoka a növényeink fizikai védelme. Tavasszal még gyakoriak a fagyos éjszakák, a fátyolfóliás takarás azonban megvédi a növénykultúrát a korai, illetve késői talajmenti fagyoktól, és az erős szél káros hatásait is hatékonyan csökkenti. A megfelelő lyukméretű rovarháló távol tartja a haszonnövényeken lakmározó ízeltlábúak jelentős részét, és a nagyobb csigákat is. 

Milyen növénycsaládokból szemezgessünk tavaszi vetésre? 

1. Káposztafélék (pl.: retek, mizuna, rukkola) 

2. Pillangósvirágúak (pl.: zöldborsó, lóbab) 

3. Fészkesvirágúak (pl. fejes- és tépősaláták) 

4. Hagymafélék (pl.: vöröshagyma, metélőhagyma, fokhagyma) 

5. Zellerfélék (pl.: zeller, petrezselyem, sárgarépa) 

6. Disznóparéjfélék (pl.: spenót, mángold) 

A káposztafélék tavaszi növényvédelme

Vállfoltos bödice (Scymnus interruptus) - Kép forrása: izeltlabuak.hu

Ragadozó poloska faj (Orius laevigatus) - Kép forrása: ukrbin.com

A korai vetésű káposztafélék közül leggyakrabban a hónapos- vagy a jégcsapretekkel találkozhatunk a kertekben, de már sokan próbálkoznak különböző ázsiai levélzöldségekkel is, mint amilyen a mizuna vagy a pak choi. Ezek a növények jól tűrik a hideget, és már alacsony hőfokon csírázásnak indulnak.  
Meleg és száraz tavaszokon igen korán megjelennek a káposztabolhák, kártételük apró köralakú lyukak formájában jelenik meg a növények levelein. Ellenük hatékonyan védekezhetünk fátyolfóliás vagy rovarhálós (kisebb, mint 1mm-es lyukméret!) takarással, kalapcsapdával, de a rendszeres öntözés is lassítja a kártételüket.  
A másik gyakori probléma a káposztalegyek lárváinak kártétele: a nyüvek járatokat rágnak a retek gumójába, és ürülékükkel szennyezik. Az ellenük való védekezésél elengedhetetlen a rovarháló alkalmazása, és a vetésforgót is érdemes betartani – ne termesszünk két egymást követő évben káposztaféléket, ha van rá lehetőségünk! A lárvákkal szemben rovarpatogén gombák kijuttatásával is védekezhetünk (pl: Artis Pro nevű mikrobiológiai készítmény), melyet egyszerűen, a vizes oldat beöntözésével tudunk megtenni. Amennyiben káposztaféléket a nyári szezonban is termesztünk (pl. fodroskel, bimbóskel), további veszélyforrást jelent a kerti liszteske, és az általa ürített mézharmat nyomán fellépő másodlagos kártételt okozó korompenész megjelenése. A molytetű, vagy más néven liszteske természetes ellenségei közé tartoznak a ragadozó poloska fajok, a bödicék, valamint a fürkészdarazsak. Házikerti léptékben a liszteske ellen a leghatékonyabb megelőző jellegű védekezési módszer a rovarhálós takarás.

Földibolha és csiga kártétele pak choi levelén

Káposztalégy lárvájának kártétele - Kép forrása: fatudor.hu

A pillangósvirágúak tavaszi növényvédelme 

A borsón és lóbabon leggyakrabban a levéltetvek kolóniáival találkozhatunk, melyek elsősorban a legfrissebb, csúcsi hajtásokon táplálkoznak. Súlyos kártétel esetén a növény kevés virágot hoz és apró hüvelyeket nevel. A levéltetveket a katicabogarak, a zengőlegyek és a ragadozópoloskák lárvái gyérítik. A katicabogarak egyedszámát azzal növelhetjük a kertünkben, ha figyelünk telelőhelyeik megóvására, így számíthatunk arra, hogy segítőink hamarabb megjelennek az ágyásunk környezetében. Jelentős levéltetű-fertőzés esetében, ha már elegendő virág található a növényünkön, a zsenge, csúcsi hajtások visszacsípésével is csökkenthetjük a kártétel mértékét. A levéltetvek ellen ökológiai gazdálkodásban használhatunk káliszappant (pl.: Biosol Káliszappan) vagy narancsolaj-alapú növényvédőszert, (pl.: Prev-Gold) ami a rovarokra kerülve azok kültakaróján megbontja a kiszáradás ellen védő viaszréteget, így az állatok a kiszáradás miatt elpusztulnak. További megoldás lehet a Neem olaj alapú készítmények valamelyikének (pl.: Neem Azal T/S) használata, ami a levéltetvek bélcsatornájába kerülve gátolja a kitinszintézist, blokkolja a táplálkozásukat és szaporodásukat lassítja. A kezelés után is megtalálhatjuk a levéltetű telepeket a növényeken, de figyeljük meg, hogy egyedszámuk növekedése jelentősen lelassul, így a katicabogarak, zengőlegyek és fátyolkák már hatékonyan tudják a megmaradó telepeket kontrollálni.  
A lóbab- és borsóhüvelyeken látható ezüstös színű, később parásodó foltok a borsótripsz jelenlétére utalnak. A kártétel a száraz, meleg években lehet jelentős. Megelőző céllal érdemes korai fajtákat és vetésforgót alkalmazni. A korai fajták hidegtűrők, így előző év végén, úgynevezett tél alá vetéssel jelentős koraiságot érhetünk el. Erre alkalmas borsófajták: Rajnai törpe, Debreceni korai velőborsó. A borsó levelein jól észrevehető fehéres, kacskaringós járatok az aknázólegyek valamely fajára utalnak. Szerencsére a kártétel inkább látvány szempontjából jelentős, kiskertben nem okoznak akkora kárt, ami bármilyen védekezést indokolttá tenne.

Fekete répalevéltetű (Aphis fabae) - Kép forrása: ukrbin.com

Aknázólégy faj kártétele borsón

A saláták tavaszi növényvédelme 

A különböző fejesedő és tépősaláták legnagyobb ellensége a kiskertben a csiga. A védelem egyik alapja, hogy próbáljuk meg csökkenteni a csigák búvóhelyeinek számát (nyirkos, sötét helyek a zsákok, cserepek alatt). A tavaszi időszakban a mulcs alatt sokáig megmarad a nedvesség, ezért a vastag mulcsot próbáljuk meg minél később, a fővetemények érkezésekor kiteríteni. A magaságyásokban való termesztés szintén enyhítheti a csigák okozta károkat, de védekezhetünk ellenük sörcsapdával, tejsavó-csapdával, adott esetben oltatlan mészpor, fahamu, vagy ha van, ásványi anyagból, kőporból készült macskaalom talajra szórásával is. Ezek mind nagyon erős nedvszívó anyagok, a csigák ezeket elkerülik. Jelentős csigainvázió esetén az esti órákban történő kézi begyűjtés is sokat segíthet, a spanyolcsigákat pedig előszeretettel fogyasztják az indiai futókacsák. A különböző csigaűző virágmag-keverékek hatása nem bizonyított, de ártani nem tudunk velük, így érdemes az ágyások közé kísérletképpen ezekből is vetni. Ugyanakkor fontos azt is tudni, hogy nem minden csigafaj egyedei hajlamosak a vetemény károsítására. Az igen gyakori, nagyra növő, “leopárdmintás” óriás meztelencsiga például kifejezetten a pusztulófélben lévő, vagy már elpusztult szöveteket, növényi és állati maradványokat takarítja el a kertből éjszakánként, így ezeket a hasznos csigákat érdemes megkímélnünk. 

A hagymák tavaszi növényvédelme

A hagymák gyakori kártevője a dohánytripsz, amelyet a szívogatott hagymalevél ezüstös csillogásáról ismerhetünk fel. A fiatal levelek a kártétel nyomán fejletlenek maradnak. Az áttelelő imágók tavasszal keresik a tápnövényüket, hogy petéjüket azok bőrszövete alá rakják. A károsítást a lárvák okozzák, ami jelentősebb száraz, meleg időjárás esetén. Ellenük a ragadozó ízeltlábúak (ragadozóatkák, ragadozópoloskák, ragadozó tripszek) valamint a rovarpatogén gombák (pl. Beauveria, Entomophthora nemzetség) nyújtanak védelmet. A hagymalégy lárváinak kártétele nyomán a fertőzött növények levelei torzulnak, csavarodnak, sárgulnak, a hagymafej pedig rothadásnak indulhat. Kisebb parcellákon fátyolfóliás vagy rovarhálós takarással tudunk védekezni az imágók ellen, amelye így nem képesek majd a petéiket a növények közelébe tenni.  
A lárvákat a rovarpatogén gombák is gyérítik, de több tanulmány szerint érdemes a hagymát a répával társítani vetés idején, így a répa illata a hagymalégy imágóját megzavarja, ahogy a hagyma illata a répalégyét. Ez a két növény így kölcsönösen védi egymást. Az egyszerű anyagok közül használhatunk hagymaolajat a sárgarépalégy ellen. Esősebb, párásabb időjárás esetén gyakran előbukkanó kórokozó a hagymarozsda. A fertőzött növények levelein apró, kissé kidudorodó, rozsdaszínű foltok jelennek meg (ezek a gombaspórák), az erősen fertőzött levelek elsárgulnak, majd elszáradnak. A védelem alapja a megelőzés: ne alkalmazzunk permetező öntözést, próbáljuk meg szellősen tartani az állományt, ám ha a problémát nem sikerült elkerülni, mindenképp gondoskodjunk a fertőzött növényi maradványok mielőbbi eltávolításáról.

A hagymarozsda spórái apró sárga, majd barna pöttyökként jelentkeznek a fertőzött leveleken 

A zellerfélék tavaszi növényvédelme 

A gyökerek elágazása gyakran agrotechnikai eredetű probléma, kötött és/vagy köves talajokon jellemző, ezért érdemes laza talajon vagy magaságyásban termeszteni a karógyökerű zöldségeinket. A sárgarépalégy lárvái a gyökerekben járatokat fúrnak, a fertőzött zeller és petrezselyem levelei idővel elsárgulnak. Az imágók árnyék- és nedvességkedvelők, így egyedszámuk csökkentését elősegíthetjük azzal, ha napos, kitett területre vetjük a sárgarépát. A hagyma közelsége szintén segítheti a répalégy elleni küzdelmet. A kártétel kockázatának a csökkentése érdekében fontos a vetésforgó, a kisebb parcellákon pedig a növények rovarhálós takarása is eredményes. Homoktalajok gyakori kártevője a szabadföldi gyökérgubacs-fonálféreg. Hatására a karógyökerek szakállasodnak, elágaznak, gubacsosak lesznek, rövidek maradnak. Házikertben érdemes rövid tenyészidejű répafajtákat választani, amelyek a nagyobb melegek beállta előtt felszedhetők. Egyes antagonista gombákat tartalmazó készítmények (pl.: Trifender Pro, Artis, Artis Pro) használata javasolt fonálféreg-fertőzés esetén, de a 3—4 éves vetésforgó betartása a répa esetében mindenképpen ajánlott! Fonálféreggel súlyosan fertőzött területen pár évig érdemes mellőzni a zöldségnövények termesztését, helyettük vessünk mézontófüvet, rozst, mustárt. 

A disznóparéjfélék tavaszi növényvédelme 

Ebből a családból a leggyakoribb kora tavaszi zöldségeink a spenót és a mángold. A spenótot már igen korán, az előző év ősz végén elvethetjük, így több hetet is nyerhetünk a betakarítással, és a korai kártevők miatti termésveszteséget is csökkenteni tudjuk. Erre kiválóan alkalmas a Matador fajta, mely rendszerint kiválóan áttelel. Az egyik leggyakoribb kártevőnek a fekete répa-levéltetű számít, ami a tenyészőcsúcsokon képez kolóniát, károsítása nyomán a levelek torzulnak, a termés fogyaszthatatlanná válik. Jelentős gyérítői a levéltetveknek a katicabogarak, ezért mindig gondoljunk azok védelmére, támogatására. További gyakori kártevők az aknázólegyek, melyek imágói április-májusban rakják le petéiket a spenót, a mángold, vagy akár a cékla levelére. A kórkép fehéres, kacskaringós járatként jelentkezik az érintett leveleken. Ezeket a leveleket megjelenésükkor érdemes eltávolítani, ezzel a nyüvek továbbfejlődését megakadályozhatjuk. A spenóton gyakran szabad szemmel is könnyen látható trichómákat sokan valamilyen kártevő petéjeként, vagy gombás betegségként azonosítják. Ezek az apró fehér gömbök azonban ártalmatlan levélszőrszálak, melyek megjelenése természetes, a termés fogyasztható. 

További hasznos információk a témában:  

• Hogyan védekezzünk a levéltetvek ellen öko módszerekkel? 
• Bödicék a liszteskék ellen 

A növényvédelmi sorozat a dm drogérialánc támogatásával jött létre.