Szomorú szívvel búcsúzunk kollégánktól, Kolláth Pétertől
Kolláth Péter 1950-2022
Péter a hazai öko mozgalom egyik „nagy öregje” volt. 1974-ben szerzett kertészmérnöki, majd 1984-ben műszaki fejlesztési szakmérnöki, 1990-ben mezőgazdasági külgazdasági, 2001-ben mezőgazdasági szaktanácsadói szakmérnöki diplomát. Fiatal kertészmérnökként a Hegykői Szövetkezet üvegházi kertészetében, majd a 1977-82 között Fertődön, a Gyümölcs és Dísznövénykutató Intézet termelési igazgatóhelyetteseként, 1984-86 között a NÖMI díszfaiskolai hatósági ellenőreként dolgozott, már Budapesten. 1986-89 között a Natura Gazdasági Társaság főmérnöke volt. A Natura GT volt az a nyugat-európai piacra termelő nagygazdaságokat összefogó termeltető szervezet, amelynek szerepe a hazai biogazdálkodás korai fejlődésében meghatározó volt. 1990-2001 között a holland SKAL (korábban SEC) ellenőre lett, és a SKAL budapesti irodájának vezetése mellett éveken keresztül ellenőrzött ökológiai gazdaságokat a világ számos országában, itthon, Távolkeleten, a Balkánon, és további olyan országokban, ahol nem volt helyi, az EU által elfogadott ellenőrző szervezet. A nemzetközi ellenőrzési munka befejezése után, 2001-től a holland Tradin BV. szenior konzultánsaként dolgozott. Hozzánk, az ÖMKi-hez, az ő szavaival élve „a csikó csapathoz” 2013-ban csatlakozott.
Péter tudása lenyűgöző volt: tanulmányai, képzettsége, Hegykőn és Fertődön eltöltött kertészmérnök évei adták a hagyományos termesztésre vonatkozó technológiai ismereteit, a nemzetközi munkatapasztalata hozta a termelésben felmerülő problémák megközelítésének innovatív voltát. Éveken keresztül részt vett ökogazdálkodási szakirányú kertészmérnöki diplomamunkák értékelésében, vizsgabizottságok tagjaként. Elévülhetetlen érdemei vannak a déli szomszédainknál működő bio meggy és bogyósgyümölcs termelés és feldolgozás megszervezésében, minőségbiztosításának kiépítésében. A szerbiai TERRA’S Organikus Táplálékért Egyesület 2015-ben az ökológiai termelés fejlesztéséért nyújtott segítségét kitüntetéssel ismerte el. Az ökológiai mezőgazdaság mellett elkötelezett gyakorlati szakember volt: tudta, hogy az ökotermelés járható út, nem helyes a biotermékeket kizárólag luxuscikként kezelni: a termelés színvonalának és mennyiségének emelésével a biotermékek árait a mindenki számára megfizethető ár felé kell terelni.
A szakmai elhivatottság mellett Péter nagyon szeretett élni, utazni, a tudását és a tapasztalatait másokkal megosztani. Mindent történelmi, kultúrtörténeti összefüggésekben láttatott. Minden városban tudta a legjobb vendéglátóhelyet, a legízletesebb helyi ételt, legfinomabb bort, a legjobb beszerzőhelyet. A fiatal kollégákat úgy tudta tanítani, hogy közben mindig erősítette a magukba vetett hitüket. Humorral oldotta a nehéz helyzeteket, és történeteivel segítette, hogy tovább lássunk a szűk értelemben vett szakmánál. Bármivel tudtunk hozzá fordulni, mindig volt egy jó tanácsa, ötlete, története, a málnafajtáktól kezdve a permakultúrás kókusztermelésen át, ha kellett, akár a magánéleti problémákig. Soha nem kérkedett saját tudásával, szerényen, tisztelettel szólt a másikhoz. Szenvedélyesen szerette hazáját, a szakma és a haza becsülete nála mindig érzékeny kérdés volt – és amit ő életében tehetett ezen a téren, meg is tette.
Büszke volt családjára, feleségéről, gyerekeiről és unokáiról a legnagyobb szeretettel beszélt. Utolsó éveiben már rájuk koncentrált. Családi környezetben érte az utolsó elhívás is.
Halálával egy, Magyarországot a nemzetközi szakmai közösséghez kapcsoló, kiemelkedő tudású szakembert, szerető nagyapát, csodás barátot és egy igazi úriembert vesztettünk el. Emléke örökre szívünkben marad, nyugodj békében, Barátunk!