Szójatermesztési szakmai nap Püskiben

A csaknem 80 fős, termelőkből, vetőmag-és input-anyag forgalmazókból, szakpolitikai szereplőkből álló közönség nem csak a szójatermesztésről, hanem az agrárium aktuális kihívásairól, az új támogatási rendszer tervezett feltételeiről is hallhatott értékes szakmai előadásokat.

Rácz László, a Prügyi Mg. Zrt elnöke nyitotta meg a rendezvényt, aki a súlyos aszályhelyzetre is kitért, ami, bár kisebb mértékű mint az ország délkeleti területein, a térséget sem kerülte el. A 160 ha szójaterületből 120 ha öntözését tudták ugyanis megvalósítani a 6,5 km saját beruházással épült csatornának köszönhetően, igy a szélsőséges évjárat ellenére (160 mm csapadék hullott idáig a térségben)  2 tonnás átlaghozamokat várnak. A gazdaságban összesen 800 hektár volt idén az öntözött terület. A további öntözés bővítést az öntözési engedélyek és a csatornák rehabilitációjához szükséges sokszor túlzó és hosszadalmas környezetvédelmi engedélyezési eljárások is hátráltatják.

Ezután a 2023-2029 közötti időszak új támogatási rendszereiről is hallhattunk előadást, amelynek a hazai tervezete még véglegesítésre vár, de azt már most lehet tudni, hogy az eddigi környezetvédelmi vállalások egy része beépül az alap-követelményrendszerbe, és további agrár-ökológiai programokban lehet önkéntesen évente vállalásokat tenni. A gazdálkodási naplót elvárás lesz 2 naponta frissíteni, és új területmonitoring rendszer is megvalósul, pl. az egyes talajművelési vállalások követésére. Több célprogram is megmarad, pl. az ökológiai gazdálkodás, a termeléshez kötött támogatások illetve a fiatal gazdák támogatása.

Szója fajta kísérletek

Dr Magyar László c. egyetemi docens egy olyan országos gyomfelvételezés eredményeit mutatta be, amely széleskörűen feltárta az ország szójaterületeinek gyomosodási sajátosságait, nem csak a különböző területi adottságok, hanem az alkalmazott termesztéstechnológia függvényében is. Bár a szójában az uralkodó T4-es gyomfajok uralkodása közismert, a rangsorban a libatop, a disznóparéj, a csattanó maszlag, a szulákfélék és a kakaslábfű mellett az Észak-magyarországi régióban a varjúmák is jelentős, és érdekes eredmény volt, hogy a vegyszeres gyomszabályozásra alapozott gabona és duplagabona sortávú technológiáknál volt a legnagyobb a gyom borítottság,  ami az összes szójaterület csaknem egyharmada.

Ezután a szójatermesztés input anyagainak, konvencionális technológiájának elemeiről hallhattak előadásokat a résztvevők, majd megtekintettük a 30 fajtát felvonultató fajta kísérletet, ami kétszeri 25 mm-es öntözést kapott, igy az aszálykár mérsékeltebb volt. A fajták érésideje már határozottan megmutatkozott, a szuperkorai (000) és az igen korai (00) fajták már csaknem teljesen beértek, míg a későbbi éréscsoportok még több hét után válnak majd betakaríthatóvá.

A Magyar Szója Road Show utolsó állomása Bakon lesz szeptember 15.-én.