Szója Fórum 2018 – Esemény beszámoló

A konferencián elhangzott fontosabb adatok és megállapítások:

• 10 éven belül 40 százalékkal kell növelni a világ fehérjetermelését, ha ki akarjuk elégíteni a növekvő igényeket.
• A világ szójatermesztése 2018-ban meghaladta a 330 millió tonnát. Mintegy 100 millió tonna készlet van, ami kockázatot jelent az árra nézve, a spekulatív kötések száma pedig a szója vonatkozásában kiemelkedően magas.
• Nagy hatást jelenthet a piacra az USA és Kína között fennálló kereskedelmi háború, valamint a Kínában terjedő sertéspestis és az ahhoz kapcsolódó állatállomány-csökkenés is. (Az USA-ból Kína nem akar beengedni szóját).
• A pálmaolaj-termelés jelenti a legnagyobb környezeti terhelést az olajnövények közül, ezért ennek a korlátozása a szója iránti kereslet további növekedéséhez vezethet.
• Oroszországban és Ukrajnában nő a szójatermelés, ami befolyásolhatja az európai piacokat is, bár az Ukrajnával való kereskedés továbbra is kockázatot jelent a politikai feszültségek miatt.
• Az EU 900 000 hektáron 2,5 millió tonna szóját termel, emellett 14 millió tonna szóját és 18 millió tonna szójadarát importál. A hazai GM-mentes szója piaca tehát továbbra is perspektivikus.
• Magyarországon 600-700 ezer tonna a szója-felhasználás, (ebből az állattenyésztés felhasználása 540 000 t), a hazai termelés 170 ezer tonna, de ennek háromnegyede exportra kerül. Az import, nagyrészt GM szója miatt tehát nem tud realizálódni a hazai GMO-mentes élelmiszer-előállítás.
• A hazai szójatermesztési terület a 2015. évi 77 ezer hektárról 2018-ban 60 ezer hektárra csökkent, a termésátlag azonban az elmúlt két évben 2,8-2,9 t/ha volt a korábbi évek 2 t/ha körüli termésátlagai helyett. A jelenlegi fajták már elérik a 6-7 t/ha genetikai potenciált. (Az ÖMKi on-farm kísérleteiben az idei, aszályos évben is volt 3 t/ha termésátlagot elérő termőhely).
• Legközelebbi elérendő cél a 100 000 hektáros termőterület és a 3 t/ha körüli termésátlag stabilizálása, ami közel felét lefedné a hazai igényeknek.
• A volumen-növekedést a piaci viszonyok rendezésével, az öntözés-fejlesztéssel, és a tudásátadással lehet elősegíteni.
• A közvetlen támogatások elsősorban az export árualap volumenét növelik, a támogatásokra azonban a külföldi piacok árcsökkentéssel reagáltak. A hazai feldolgozás és felhasználás ösztönzése ezért kiemelten fontos, amelyre az Agrárminisztérium programot dolgoz ki.
• A tavalyi évben már elkezdődtek az előkészületei annak a Magyar Fehérjeprogramnak, amely átalakított koncepcióval, a teljes ágazat összefogásával hamarosan elindul.
• A 2018-as évben 32-26 % között volt az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) által vizsgált fajták fehérjetartalmának a többsége, ami 10 % fölötti szórást mutatott. Kiegészítés: Az ÖMKi on-farm kísérleteiben 40 % fölötti fehérjetartalmak is realizálódtak egy-egy termőhelyen.
• Nem csak a fehérje, hanem a lizin-tartalom és a tripszin-inhibitor tartalom is változékonyságot mutat a termőhelyek és a fajták vonatkozásában.
• Az agrártárca pályázati kiírás formájában mintegy 40 milliárd forintos keretet biztosít a hazai élelmiszer-feldolgozás fejlesztésére, amelyben kiemelkedő szerephez kell jutnia a szója feldolgozásának is.

A rendezvényen Stratégiai Megállapodást írt alá a NAK, a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület, valamint a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) az innovációk és azok minél szélesebb körben való megismertetése érdekében.

Átadták a 2016-ban elhunyt Seiwerth Gábor emlékére alapított díjat, aki a Magyar Szója Kft. majd Egyesület megalapítója és a hazai szójatermesztés fejlesztésének úttörője volt. Az idén Balikó Sándor, Falusi János és Bódis László, a hazai szójanemesítés és termesztés kimagasló személyiségei részesültek ebben a megtiszteltetésben. A Fórumot Vadász Attila, a Magyar Szója és Fehérejnövény Egyesület elnöke zárta.

Borbélyné Dr. Hunyadi Éva