Szántóföldi Szakmai Nap Száron

A rendezvény aktualitását fokozta, hogy az Ökogazdálkodási Cselekvési Terv a hazai ökológiai mezőgazdasági területek jelenlegi 6 % körüli területi részarányának 10 %-ra való emelését célozta meg az elkövetkezendő öt évben. A terv célja, hogy segítse az ökológiai gazdálkodás hazai piaci részesedésének növekedését azáltal, hogy ösztönzi a gazdálkodók ökológiai termelésre való átállását és javítja az ökológiai élelmiszerek hozzáférhetőségét. A szántóföldi ökológiai gazdálkodás kulcskérdése a diverz vetésforgó, és az abban szereplő növénykultúrák ökológiai-ökonómiai hatékonysággal megvalósítható termesztéstechnológiája. A gabonafélék mellett egyre nagyobb figyelmet igényelnek a maghüvelyesek is, mert itt a piaci igények mellett a termesztés kockázata is nagyobb, így a faj és fajta, az agrotechnikai elemek és ökológiai adottságok összhangját még hangsúlyosabban meg kell teremteni. Ezeket a célokat szolgálják a szári Csoroszlya Farmon megvalósított mezo- és kisparcellás kísérleteink és a martonvásári Agrártudományi Kutatóközpont itteni ökológiai nemesítési kísérletei is.

Interaktív szántóföldi terepszemle

A program interaktív szántóföldi szemlével kezdődött, melynek során először egy feltárt talajszelvényt mutatott be Berényi Üveges Judit, az ÖMKi kutatási témavezetője. Bemutatta a barna erdőtalaj jellegzetes szintjeit, a humuszos réteg kialakulásának folyamatát, a humuszképződés elősegítésének lehetőségeit. Borbélyné Hunyadi Éva a szójatermesztéssel kapcsolatos szántóföldi kísérleteket mutatta be, kitérve azokra a technológiai változatokra, amelyek az ökológiai gazdálkodásban is sikeresen alkalmazhatóak. A mulcsba vetés, illetve a másodvetés technológiai elemei még kísérleti fázisban vannak, Száron mindkettő megvalósításra kerül a mezoparcellákon.

Dr. Berényi Üveges Judit Ismerteti a barna erdőtalaj jellegzetes szintjeit, a humuszos réteg kialakulásának folyamatát, és a humuszképződés elősegítésének lehetőségeit.

Több mint 20 őszi búza fajta szerepel abban a kisparcellás kísérletben, ami részét képezi az ÖMKi és a Vetőmag Szövetség és Terméktanács (VSZT) szervezésében immár második éve több helyszínen megvalósuló posztregisztrációs ökológiai fajtatesztnek. A kisparcellás tönkölybúza és ősgabona fajtatesztekkel együtt impozáns, komplex képet kaphattak a résztvevők a kalászos gabonák biológiai alapjainak sokféleségéről, amelyet Bencze Szilvia kutatási témavezető a részvételi nemesítési projekt EPO durum populációinak bemutatásával is kiegészített.

Az egyes mezoparcellákon különböző (forgatásos, illetve forgatás nélküli) talajművelés valósul meg, így talajnedvességmérő szondákkal, rendszeres penetrométeres méréssel, talajmintázással monitorozhatóak a talajművelés fizikai és biológiai hatásai.

Kísérleti parcellákon jól látszik az ökológiai gazdálkodásban viszgált fajok és fajták sokfélesége

A szántóföldi szemlét követően Nobilis Ágoston mutatta be a Csoroszlya Farmot, ahol a gazdaság fokozatosan tért át az ökológiai gazdálkodásra, és arra törekszik, hogy minél nagyobb mértékben fel is dolgozza a termést. Ezt követően a talajművelés hatásainak eddigi tapasztalatait, az EIP-Agri Fenntartható, ökológiai és low input szójatermesztés komplex fejlesztése című projekt összefoglalóját, és az őszi búza fajtatesztek legfrissebb eredményeit ismerhették meg a résztvevők az ÖMKi munkatársainak előadásaiból. Szira Fruzsina az alakor és tönke rövid értékláncon keresztül megvalósuló termékpálya fejlesztést támogató új projektünk, a DIVINFOOD kapcsán az ökoszisztéma szolgáltatások jelentőségéről tartott előadást, és a projekthez való csatlakozási lehetőségeket is ismertette.

A program tapasztalatcserével és a biogazdasághoz tartozó malom megtekintésével zárult, ahol búzaliszt mellett pelyvás gabonák lisztjeit is előállítják, ami már kapható egyes nagyáruházakban, mint különleges minőséget képviselő hazai előállítású ökoélelmiszer.

Nobilis Ágoston mutatta be a Csoroszlya Farmot, ahol a gazdaság fokozatosan tért át az ökológiai gazdálkodásra.