Különböző sorköztakaró növényzet hatásának vizsgálata a ragadozó ízeltlábú együttes minőségi és mennyiségi összetételére és a termelés sikerességére ültetvényekben
A XX. század végén, XXI. század elején már globálisan megfigyelhető az ízeltlábú biomassza, és ezzel összefüggésben az ízeltlábú együttesek fajszámának, illetve biodiverzitásának drasztikus csökkenése. Ez a jelenség leginkább az ember által bolygatott élőhelyeken érhető tetten, ugyanakkor a még érintetlenül hagyott ökoszisztémákba is begyűrűzni látszik. A jelenséggel foglalkozó tanulmányok szerint a háttérben legnagyobb részt az intenzív mezőgazdasági termelés és az ezzel szorosan összefüggő antropogén tevékenységek állnak. Az ízeltlábú biomassza csökkenése hosszútávon a különböző táplálékhálózatok összeomlásával fenyeget, hiszen számos élőlény számára nélkülözhetetlen táplálékforrást jelentenek például a rovarok. Az ízeltlábúak csoportjában és a rájuk épülő táplálékhálóban számos olyan faj található, melyek közel nélkülözhetetlen ökoszisztéma szolgáltatást nyújtanak, például a beporzó, lebontó vagy hasznos ragadozó tevékenységükön keresztül. Számos tanulmány mutatta már ki a különböző élőhelyfragmentumok - mint például sorköztakaró növényzet - kedvező hatását a területre jellemző ízeltlábú együttes minőségi és mennyiségi összetételére nézve. A sorközvetések, mint hasznos élőhelyfragmentumok, növelni tudják az ültetvényekben kialakuló ízeltlábú együttesek faj- és egyedszámát, melyből természetvédelmi, de növényvédelmi/növényegészségügyi szempontból is profitálhat a gazda. Különösen, ha a megfelelő, hasznos élő szervezeteket kímélő termesztéstechnológiát alkalmazza. A jó gyakorlatok és hazai ültetvényekben megfigyelhető hatásaik vizsgálata és minél szélesebb körű elterjesztése ezért kiemelt jelentőségű.
Tevékenységek
- A kiválasztott indikátor ragadozó ízeltlábú csoportok (pókok – Araneae, katicabogarak – Coleoptera: Coccinellidae) ismétlődő vizsgálata ökológiai és konvencionális alma és szőlőültetvényekben.
- Az ültetvényekben a fent megnevezett ragadozó csoportok felvételezése többféle sorköztakaró növényzettel vetett parcellákban/sorokban.
- A felvételezés kiegészítése botanikai és növényegészségügyi felméréssel, valamint a biodiverzitás mértékét tükröző további indikátor csoportok (pl. a lepkék – Lepidoptera) felvételezésével.
- A termőhelyi adottságok, kezelések, növényvédelmi és agro-technológiák és egyéb környezeti változók figyelembevételével numerikus ökológiai módszerek segítségével összehasonlító elemzés végzése és a sorközben kialakuló ragadozó ízeltlábú együttesek, valamint a termesztési eredmények szempontjából a legkedvezőbb sorköztakaró növényzet és termesztéstechnológia azonosítása.
Várható eredmények
- Gyümölcsültetvényekben a pókok alkotják mind egyed- és fajszám szempontjából a legnagyobb makro-ízeltlábú generalista ragadozó együttest, ezáltal nagyon fontos szerepük van az ilyen agrár-ökoszisztémák táplálékhálójában. Jelenlétükkel közvetlenül kártevőgyérítő potenciállal is bírhatnak.
- Ugyanakkor a pókok jellemzően nagyon érzékenyen reagálnak minden, az élőhelyüket érintő változásra, így a különböző sorköztakaró növényzettel borított parcellákban bizonyosan minőségi és mennyiségi változások lesznek tetten érhetőek az ott kialakuló pókegyüttesekben.
- Hasonlóképpen jelentős eltérés várható összetételükben a konvencionális és ökológiai művelésű ültetvények esetén.
- A katicabogarak csoportja néhány kivételtől eltekintve közel specialista levéltetű predátornak tekinthető. A katicabogarak sorközben történő megjelenéséből növényvédelmi szempontból a kultúrnövény is profitálhat.
- Azt várjuk, hogy egy megfelelően szárazságtűrő sorköztakaró növényzet (amely aszályos időszakokban is élőhelyként képes működni) kedvezőbb mikrohabitatot tud biztosítani mind a pókok, mind a katicabogarak, mind pedig az általános biodiverzitás becslésére szolgáló egyéb indikátorfajok számára, így segíti ezen csoportok megtelepedését az ültetvények területén.
- Az ültetvényekben ezáltal növelhető a hasznos és akár természetvédelmi szempontból is értékes ízeltlábú szervezetek alkotta együttesek biodiverzitása, biomasszája és a kedvező növényvédelmi hatások.
- Emellett, a szárazságtűrő növénytakaró alkalmazásának szélesebb körben való elterjesztésével csökkenthető a mezőgazdasági termelés negatív környezeti hatása (biodiverzitás csökkenése, talajerózió, növényvédőszer felhasználás), egyúttal fokozható a klímaváltozás hatásaival szembeni ellenálló képessége.
- Eredményeinket technológiai leírásokban, hazai és nemzetközi fórumokon, a termelőkkel folytatott műhelymunkákon, illetve szakfolyóiratokban tervezzük ismertetni.
További kapcsolódó tartalmak
A projekten dolgozó kutatók:
- Dr. Miglécz Tamás: botanika
- Dr. Mezőfi László: agrozoológia, növényegészségügy
