Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet
Élvonalbeli kutatás Ökológiai szemlélet Fenntartható jövő

Támogasd a munkánkat! hu en

Keresés


Szabadszavas keresés

Kategória

Téma

(Kijelölés törlése)
Keresés

Kosár tartalma

0 tétel van

Fizetendő:

Szállítási díj nélkül
Az összeg az ÁFA-t tartalmazza

Kosár Megrendelem  

Rezisztens fajtákkal a biokertben és szőlőben megjelenő peronoszpóra és fitoftóra ellen

2021. évi 18. növényvédelmi felhívás ökológiai kertészkedőknek

Nemrégiben a Balaton északi partján nézelődtem és fitoftórás krumplibokrokkal és peronoszpórás levelű szőlőkkel találkoztam. Néhány napja itt is eshetett, az elmúlt öt nap csapadékösszegét mutatja az OMSZ térképe. A fehérrel és sárgával színezett tájainkon még nem hiszem, hogy gondot jelentenének, ezek a párához és a mérsékeltebb meleghez kötött kórokozók. Azonban a zivatarok egyre kiszámíthatatlanabbak, holnapra változhat a térkép, Önöknél is megjelenhetnek ezek a gombák. 

OMSZ_0804

Ugyanitt egy vendéglő rezisztens direkttermő lugasában is fotóztam. Nem permetezték, mégis fertőzésmentes volt a lombja és egészségesek a fürtjei. Mivel a kórokozók által okozott betegségeket a legjobb megelőzni, minden növényfaj esetében elmondható, hogy a nemesítők egyik legfontosabb célja a betegségeknek ellenálló fajták nemesítése. Egyre nagyobb a kínálat a rezisztens zöldségfélékből és már a szőlőtelepítésnél is érdemes az ellenálló fajtákat keresni. Szerencsére nem állunk rosszul hazai nemesítésű rezisztens szőlőfajták ügyében. Már az 1950-es évek elején megindult az interspecifikus (fajok keresztezésével előállított) fajták kutatása és előállítása. Ezek közös jellemzője, hogy ellentétben a direkttermők többségével, nem jelentkezik a jellegzetes „rókaíz” és borászainknak nem kell tartani a rettegett metilalkohol keletkezésétől. Kiemelkedő az előállított rezisztens csemegeszőlők sora, számos fajta eljutott határainkon túlra is. Sajnos, a borász szakma a mai napig nem fogadta be igazán ezeket a fajtákat, pedig számos kiváló tulajdonsággal rendelkeznek. Akit közelebbről érdekel a téma, az kiváló publikációkat találhat a neten, elég beütni a keresőbe: rezisztens szőlőfajták. És a direkttermőkre sem érdemes haragudni! Egy hosszú korszak jellemzője volt a fukszos bor és mindenkinek ajánlom, hogy kóstolja meg az Otello vagy az Izabella frissen préselt mustját. Azt sem érdemes elfelejteni, hogy az Egri Bikavér receptjének fontos része volt az Otello mindaddig, amíg azt törvényileg be nem tiltották. Az viszont kétségtelen, hogy a szőlőtermesztés vegyszerfelhasználásának jelentős csökkentése a biotermesztésre is kiválóan alkalmas rezisztens csemege és borszőlő fajták termesztésével nagyon is lehetséges. Ugyanakkor sajnálatos, hogy a hazai étkezési szőlő termelés és fogyasztás lassan már mérhető sem lesz hazánkban. A KSH adatai szerint míg 2015-ben 13162 tonna volt a piacra jutó termés, addig 2019-ben már csak 10037 tonna. Ez fejenként alig több, mint 1 kiló évente. Megkockáztatható az a kijelentés, hogy egyes termékek biotermelésének gátja a termék fogyasztása iránti érdeklődés majdnem teljes hiánya.

20210724_165748

Melegben és hosszan tartó levélnedvességnél tehát biztosan számíthatunk a fitoftórás betegség megjelenésére, burgonyában és paradicsomban is. A sűrű, gyomos és felülről öntözött állományban mi is előidézhetjük ezeket a körülményeket. Ugyanaz a kórokozó támadja a krumplit és a paradicsomot is, ezért burgonyavésznek és paradicsomvésznek is hívják. Ha felütötte a fejét, nagyon gyorsan terjed a fitoftóra, ezért tényleg csak megelőzéssel védekezhetünk ellene, megfelelő réz hatóanyagú, fitoftóra ellen engedélyezett növényvédőszer felhasználásával. Ismételten felhívjuk a figyelmüket arra, hogy legfeljebb 4 kg fémréz használható fel a jelenlegi szabályozás szerint, évente hektáronként, modern szerekből azonban ez a mennyiség is elegendő. Nem szabad megfeledkezni a megelőzésről: az öntözési módok megválasztásával (az egyébként is vízpazarló esőztető öntözés helyett csepegtető öntözés), a lombozat szárazon tartásával és a rezisztens fajták termesztésbe vonásával próbálkozhatunk sikerrel.

20210724_165748 (1)

Az 
ÖMKi burgonyával foglalkozó kutatásainak egyik fontos eredménye, hogy „a rezisztens, hazai nemesítésű burgonya fajták általánosan ismertté váltak az ökotermesztők körében (és külföldön is). Ugyancsak több éves on-farm kutatás eredménye, hogy a 35 tájfajta paradicsom 28 gazdaságban, egymástól sokszor eltérő környezeti viszonyok közt termesztett egyedeiből összeállt egy fajtasor, amely sikerrel termeszthető ökológiai mezőgazdaság körülményei között. Sőt, e fajták palántái – bár korlátozott számban – hozzáférhetővé váltak országszerte az érdeklődő termelők, kertbarátok részére. Az egyik fontos szempont a kutatások során a fajta ellenállóképeségének vagy toleranciájának vizsgálata volt. Mindkét témáról bővebben és részletesebben tájékozódhatunk az ÖMKi honlapján. 

A peronoszpóra a szőlő bármely zöld részét megbetegítheti, a virágokat, a fiatal fürtöket, a hajtásokat, a kacsokat és a leveleket is. A megtámadott szőlősejtek zöld színteste is elbomlik, ettől keletkeznek a sárga zsíros foltok, az ún. olajfoltok a leveleken, lásd a borítóképen. 

Tehát ekkor már megtörtént a fertőzés és akár másnap megjelenhetnek a gomba telepei, a fehér penészgyepek, melyek a fonákon a foltok alatt fejlődnek ki. Ezekről szóródnak a fertőzést tovább vivő spórák (konídiumok), melyek mérsékelten meleg és erősen párás időjárásban expressz gyorsasággal beteríthetik az egész ültetvényt. A nyár vége felé leszáríthatja a leveleket, pedig ezeknek még cukrot kellene termelniük a fürtökbe. Alacsony lesz a mustfok! Eddig szerencsénk volt a fürtfertőzéssel, most a lombot kell megóvni. Sajnos váratlanul, a széllel is megkaphatjuk a könnyen repülő nyári spóráit. Ez a hirtelen érkező fertőzés is jelentős lehet, mindig résen kell lennünk. A réztartalmú gombaölőkkel álljunk készenlétben a rézfelhasználás korlátozásának figyelembevételével.  

A felhíváshoz kapcsolódó videó: 

Budapest, 2021. július 26.

Üdvözlettel: 

Zsigó György és az ÖMKi csapata

Az összes eddig megjelent felhívás itt érhető el. 

Támogatók

  
Az oldalt fejlesztette:

Biztos vagy benne?


Mégsem Igen