Úton a regeneratív mezőgazdaság felé - Továbbképzés gazdálkodóknak

A mezőgazdaság sok kihívással néz szembe, a kiszámíthatatlan piactól a támogatási rendszerből fakadó kötöttségeken és adminisztrációs terheken át a változó klíma okozta bizonytalanságig. A rendezvény lehetőséget adott arra, hogy kiutakat, megoldási lehetőségeket keressük közös gondolkodással és tudásmegosztással. 

A regeneratív mezőgazdaság a múlt század közepén indult irányzat, de igazából az elmúlt években kapott nagyobb figyelmet. Célja az ipari mezőgazdaság által okozott problémák helyreállítása és az egészséges agrárökoszisztéma kialakítása. Ennek eszközei a talajbolygatás csökkentése, a megfelelő agro-biodiverzitás kialakítása, az állattenyésztés integrálása és az állandó talajtakarás fenntartása, olyan növénytermesztési rendszer kialakítása, amely biztosítja az élő gyökérzet jelenlétét a talajban az év 365 napján. A rendezvényen is ezeket a fő témákat jártuk körbe. 

Az első napon előadások és műhelymunkák zajlottak a jakabszállási Aero Hotelben. A nap megnyitásaként Varsányi Kinga (az EIT Food magyarországi partnere, a Campden BRI Magyarország képviselője) és Monika Linkowska (a Scale-Up Regenerative Agriculture / A regeneratív gazdálkodás elterjesztése program témafelelőse) ismertették programot elindító, koordináló és finanszírozó szervezetet és a program célját. 

Berényi Üveges Judit (ÖMKi, vezető kutató) előadásában talajtani alapokról és a különböző talajvizsgálati módszerekről beszélt. A hazai talajtani gyakorlattól eltérő vizsgálatokkal kapcsolatos tapasztalatokat osztotta meg, kiemelve azt a mindenki számára elérhető, és objektív módszertant, amelyet már világszerte használnak a talajegészség értékelésére. Kitért még a programban használt innovatív, a lengyel SOMIGRO labor által végzett mikrobiológiai sokféleséget és aktivitást mérő vizsgálatra is. Allacherné Szépkuthy Katalin (ÖMKi, szaktanácsadási csoportvezető) a regeneratív mezőgazdaság alapelveiről, gyakorlatairól és az átállás gazdasági vonatkozásairól beszélt előadásában. Dani Mária (ÖMKi, kutató) a talajegészséget javító agrotechnológiai lehetőségekről beszélt és az okszerű talajművelés fontosságára hívta fel a figyelmet.  Gyakorló regeneratív ökogazdaként saját tapasztalatait is belefűzte előadásába. 

Az ebédszünetet követően Parádi István (ELTE, ExperiPlant Kft.) tartott rendkívül informatív előadást a talajbiológiáról. A talajban él a földi élőlények kétharmada, ahol óriási változatosság, egymásra épülés jellemző. Ez a funkcionális diverzitás a növények tápanyagfelvételét, egészségét, és a talajszerkezetet is befolyásolja, ami a gazdálkodás sikerének alapja. A talajélet jelentőségének megértése kritikus a gazdák jó döntéseihez. Hertelendy Péter (Her-Ba Kft., növényvédelmi szakember) az integrált növényvédelmi technológiák jelentőségéről és terepi tapasztalatairól mesélt. Arra biztatta a konvencionális gazdákat, hogy az ökológiai gazdálkodásban bevált módszereket nekik is érdemes megismerni és alkalmazni, hiszen ezzel a kijuttatott inputanyagok mennyisége és az ezzel járó kiadások is csökkenthetők, emellett pedig a környezetbarát gazdálkodás is elérhető. 

Délután az öko, részben öko termelésre átállt, a konvencionális és az állattartással is foglalkozó gazdák 4 külön csoportban folytatták a munkát. A csak növénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodók egy-egy konkrét gazdaság esetén számba vették a regeneratív gazdálkodásra való áttérés lépéseit, megbeszélték a vetésszerkezet diverzifikáció, takarónövény használat, kettős termesztés lehetséges előnyeit, kockázatait. Az állattartó gazdálkodók Lengyel Zoltán (MAHE, Táncoskert) vezetésével a holisztikusan tervezett legeltetés módszertanával, illetve Zoltán szarvasmarhák, mangalicák, juhok és baromfik tartásához kapcsolódó gyakorlati tapasztalataival ismerkedtek. 

Az estét vacsora és kerekasztal beszélgetés zárta.

A rendezvény második napján interaktív műhelymunkával indítottuk a napot, ahol a szén körforgásáról és a gazdaságok klíma ellenállóságával foglalkoztunk. A regeneratív gazdálkodás egyik ösztönzője lehet egy jól megtervezett karbonprogram, amely a gazdálkodók által a talajban megkötött szén mennyisége alapján fizet prémiumot. A szén megkötését a növények végzik, a talajba a gyökereken, a felszínen maradó, vagy talajba bedolgozott növénymaradványokon, vagy a gazdaságon kívülről származó inputokon (legyen az bármilyen szerves anyag, állati trágya vagy komposzt) kerül. A talajbolygatás minden esetben a mikrobiológiai tevékenység élénkítésével jár, ezzel a talaj szervesanyagtartalmának csökkenését eredményezi. A szén körforgás témája után a társaság 3 kisebb csoportba rendeződött, és azt keresték, hogyan lehet a hazai gazdaságokat a klímaváltozással, a klimatikus szélsőségekkel ellenállóbbá tenni. A vízmegőrzés, diverzifikáció, az egyes tevékenységek időzítése és megfelelő állatok bevonása a rendszerbe segítheti a gazdaságok ellenállóképességének növelését.  

A program ezután Bugacon, a Gál tanyán folytatódott. Gál László (biogazda), a regeneratív mezőgazdaság alapelveit alkalmazó gazda, mesélt a gazdaság történetéről, tapasztalatairól és megmutatta azon növényeket, amik jól teljesítettek a homokhátsági környezetben. Sokaknak volt újdonság a somkóró, az őszi vagy tavaszi magvas gomborka, a homoki bab, csicseriborsó, évelő rozs, vagy a pelyvás gabonák közül a tönkebúza. Ezután egy tábla szélén Berényi Üveges Judit, Dani Mária és Allacherné Szépkuthy Katalin talajvizsgálati módszereket mutattak be. A gazdaságot bejárva több növénykultúrát, egyedi kialakítású egymenetes talajművelő- és direktvetőgépet láttunk. A nap egy közös ebéddel ért véget. 

A program a gazdaságlátogatásokkal, talajvizsgálatokkal és holisztikus átállási terv készítésével folytatódik. Köszönjük minden gazdának, meghívott előadónak és a rendezvény megvalósulásához hozzájáruló személynek a részvételét! 

A képzés az Európai Unió és az EIT Food támogatásával valósult meg.