Öntözés és vízmegőrzés aszály idején, dióburok-fúrólégy és lisztharmat elleni védekezés

Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok!

Az idei nyarat meghatározta az aszály és kánikula, a rossz hír az, hogy erre tartósan be kell rendezkednünk. Minden klímamodell azt mutatja, hogy Magyarországon különösen a Dunától keletre fekvő területeket a nyári hőség és a csapadék hiánya súlyosabban érinti, mint a dunántúli területeket.

Ehhez a helyzethez kell alkalmazkodni. Az ökológiai mezőgazdaság szélsőséges helyzetekhez történő rugalmas alkalmazkodó képessége (rezilienciája) nagyobb, mint a hagyományos mezőgazdaságé. Ez a rugalmas alkalmazkodó képesség több tényezőre vezethető vissza, így például az aktívabb talajéletre és a tudatos szervesanyag-gazdálkodásra, amelynek köszönhető a talajok vízbefogadó és vízmegtartóképessége nagyobb. Ugyanakkor az egész szezont érintő csapadékhiány esetén ez is kevés. Öntözés nélkül nem megy.

Öntözni kell, de víztakarékosan kell öntözni.

A parkokban egyre gyakrabban láthatjuk a fatörzseket körülölelő öntözőzsákokat. A fotón látható oldalzsebbe töltik a kb. 75 liternyi öntözővizet, mely lassan szivárog ki közvetlenül a fa tövéhez. A „faöntöző zsák” szavakra keresve a kereskedelemi kínálattal és pl. a házilag elkészíthető változatával is megismerkedhetnek.

A parkokban egyre gyakrabban láthatjuk a fatörzseket körülölelő öntözőzsákokat.

A vízmegőrzés azzal kezdődik, hogy megőrizzük a lehullott csapadékot: összegyűjtjük a tetőről lefolyó esővizet és tároljuk. Lejtős területeken vízmegfogó árkokkal alakítjuk a felszínt. Esőztető öntözés helyett csepegtető öntözést, és azoknál a növényeknél, amelyek igénylik, kiegészítésképpen mikroszórófejes öntözést használunk párásításra, kelesztésre, frissítésre, fagyvédelmi és színesítő öntözésre.

A növényeknél, amelyek igénylik, kiegészítésképpen mikroszórófejes öntözést használunk párásításra, kelesztésre, frissítésre, fagyvédelmi és színesítő öntözésre.

A gyümölcsmolyokat, az atkákat és a dióburok-fúrólegyet kevésbé zavarja a kánikula. Varga László kollégám (Kwizda Agro Hungary Kft.) szellemes és házilag is elkészíthető csapdájának a fotóját megtalálják itt. Nappal színcsapdaként, éjjel pedig fénycsapdaként működik. A cseresznyelégy, a diólégy a sárga színhez és az éjjeli szolárfényhez is vonzódik, majd a tál alján lévő pl. mosogatószeres folyadékban végzi. Előrejelzésre és bizonyos mértékig gyérítésre is szolgál. A földibolhák előrejelzésére is a sárgatálat használják. Tavalyi hírlevelünkben írtunk részletesebben az ökológiai gazdálkodásban lehetséges védekezési módszerekről.

Hajnali pára elegendő a lisztharmatok terjedésének. Júliusi fertőzés tünetét látják szőlőlevélen. A lisztharmat megjelenése függ a fajta egyedi érzékenységétől, fogékonyságától, és függ az adott tőke környékén kialakuló mikroklímától. Egészen kevés csapadék - vagy akár a szőlőtőke szomszédságában zöldségfélék öntözése is - eredményezheti a lisztharmatnak kedvező mikroklíma kialakulását. Ilyenkor érdemes, sőt kell is védekezni, különösen azért, mert a lisztharmattal fertőzött szőlőszemek -ha megjön a csapadék és növekedésnek indulnának- kirepednek, utat nyitva más fertőzéseknek. Viszont mivel közeledik a szüret ideje, sőt, van, ahol már el is kezdték a szüretet, érdemes inkább olyan lisztharmat elleni készítményt használni, amely rövid várakozási idővel rendelkezik, mint például a kálium-hidrogén-karbonát.  

Hajnali pára elegendő a lisztharmatok terjedésének. Júliusi fertőzés tünetét látják szőlőlevélen.

Jó egészséget, jó kertészkedést:           

Budapest, 2022. július 23.                          

Zsigó György, és az ÖMKi csapat