On-farm partnertalálkozót tartott az ÖMKi Füzesgyarmaton
Február utolsó napjaiban, kifejezetten tavaszias időben tartotta kétnapos on-farm partnertalálkozóját az ÖMKi, mely idén a Békés vármegyei Füzesgyarmaton került megrendezésre. Az ország minden tájáról érkeztek gazdálkodók, így a több mint 30 fős társaság hamar meg is töltötte a termet.
A találkozót Borbélyné Dr. Hunyadi Éva, a szántóföldi kutatási csoport vezetője nyitotta meg, aki elmondta, hogy a kötetlenebb, interaktív párbeszéd nem egy szokványos szántóföldi nap, hanem egy olyan szakmai műhelymunka, ahol azokkal a kollégákkal, partnerekkel találkozunk, akikkel régóta együtt dolgozunk, és a jövőben is számítunk egymás szakmai munkájára.
A tervezett programok rövid ismertetése után Szólláth Tibor, a Kelet-Magyarországi Biokultúra Egyesület, és a NAK Hajdú-Bihar Vármegyei Szervezetének Elnöke szólt néhány szót a megjelentekhez. Kiemelte, hogy örömmel fogadta el felkérésünket, hiszen ő maga is ökogazdálkodó, így pontosan tudja milyen kihívásokkal és lehetőségekkel kell szembenéznie annak, aki ökológiai gazdálkodásba fog.
Második vendégelőadónk, Dr. Potori Norbert, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI), Agrárgazdasági Igazgatóságának vezetője igen hasznos és értékes előadást tartott piaci aktualitásokról a terménykereskedelemben, különös tekintettel a gabonafélékre és a GMO-mentes növényekre. Előadásából számos fontos információt kaptunk a globális terménykereskedelem helyzetéről. A piaci körkép után Sulyán Péter, az ÖMKi Agrárinformatikai csoportjának projektvezető kutatója tartott egy rövid, figyelemfelkető előadást a Drón a búzatábla felett: multispektrális távérzékelési tapasztalatok és lehetőségek az on-farm ökológiai fajtakísérletekben, avagy a kockásfüzettől az automatizálásig címmel. Bemutatta, hogy nem érdemes idegenkedni a digitális megoldásoktól, mert ha átlátjuk és megérjük ezeknek az eszközöknek a működését és hasznosságát, rájövünk, mennyi előnnyel jár az informatikai eszközök integrálása a gazdálkodásba.
Az egyéni előadások után következtek a műhelymunka beszélgetések, melyet Földi Mihály, az ÖMKi vezető kutatója, helyi, füzesgyarmati ökogazdálkodó kollégánk kezdett, aki rövid helytörténeti bevezetés után rá is tért az öko őszi búza on-farm kutatásaink bemutatására. 2012 óta foglalkozik őszi kalászos fajtatesztekkel, mert az ökobúza termesztésben hiánypótló a fajták üzemi teljesítményértékelése. Ugyanaz a fajta nehezen képzelhető el egyformán sikeresnek konvencionális és ökológiai termesztési rendszerben. Az alkalmazkodó-képesség az ökotermesztésben sokkal fontosabb, a jól alkalmazkodó fajták ugyanis kevésbé betegszenek meg. A fajtatulajdonos dönti el, hogy melyik fajtát javasolja ökotermesztésre. A rövid gondolatébresztő után remek párbeszéd alakult ki a jelenlévő ökogazdálkodók és kollégáink között, többen is elmondták, hogy azért vesznek részt az öko kísérletekben, mert ez gyakorlati szempontból számukra is hasznos, és tényleg azokat a fajtákat kell megtalálni, amik az adott tájegységhez legjobban alkalmazkodnak. Ahogyan az öko on-farm fajtakísérletek, úgy az ÖMKi-VSZT-NÉBIH együttműködés öko őszi kalászos posztregisztrációs fajtatesztjei is éppen ezért fontosak. Emellett fontosnak tartották még a gazdálkodók a gyors kezdeti fejlődést, a bokrosodást, a gyomelnyomást, vagy akár a levélállást, mert ökológiai körülmények között gyakran a gyomszabályozás az egyik legnagyobb kihívás. Többszörös inputanyag mennyiséggel a konvencionális módszer nagyobb termést eredményezhet, de a gazdaságossága megkérdőjelezhető.
A műhelymunka beszélgetések második témavezetője Dani Mária, az ÖMKi kutatója volt, aki a fehérjenövény kutatásokat mutatta be. Ő maga is biogazdálkodó, 2015 óta foglalkozik biotermeléssel és elkötelezett híve az egészséges táplálkozásnak és életmódnak. Elmondta, hogy fokozott jelentősége van a fehérjenövények termesztése során a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásnak. Azt őszi búza kapcsán rengeteg hasznos és inspiráló gondolat hangzott el, de szójában talán még fontosabb a tájegységekhez való alkalmazkodás, a rendelkezésre álló csapadék, az éghajlat, és összességében, hogy az az ország mely részén vagyunk. Emellett fontos a hazai élelmiszer-alapanyag ellátás, például, hogy a boltok polcain itthon megtermelt lencse legyen. Fontossá vált a változó táplálkozási preferenciák kiszolgálása és az elmozdulás a termeléstől a feldolgozás felé. Az elmúlt évben lóbab, csillagfürt, őszi borsó és szója kísérleteket folytatott az ÖMKi, on-farm és kisparcellás beállításban, majd 2023/2024-ben ez kiegészült őszi lencsével és csicseriborsóval is. Abban a gazdálkodók is egyetértettek, hogy mikor ezeket a fajtateszteket elkezdték, az rengeteg munkával és kihívással járt. Ahogy azonban berendezkedtek ezekre a kultúrákra is, fejlődött a gazdaság, és már több figyelmet lehetett fordítani a fajtaválasztásra. Ezt a munkát nem lehet és nem is szabad itt abbahagyni, mert nagy szükség van rá.
A harmadik műhelymunka beszélgetés előadója Dr. Berényi Üveges Judit, az ÖMKi vezető kutatója volt, aki a nemrégiben indult szántóföldi talajtani és talajvédelmi kutatások főbb területeit mutatta be. A fő kérdés, hogy takarónövények, köztes növények, humuszépítő gyakorlatok, a csökkentett művelés, az ökológiai tápanyautánpótlás és a regeneratív mezőgazdaság gyakorlatainak alkalmazása hogyan hatnak a talaj állapotára. Kihangsúlyozta, hogy elsődleges feladat és koncepció, hogy a leromlott talajok állapotát helyre kell hoznunk, hogy sikeresen gazdálkodni tudjunk. Beszélt az Élő Labor módszertan szerinti kutatásokról a talajegészséggel és talajvédelemmel kapcsolatban, és olyan technológiák és jó gyakorlatok alkalmazásáról, melyek már 2020 óta zajlanak a szári Csoroszlya Farmon, mezoparcellás talajművelési kísérletek formájában. Emellett az Alföldön, a speciális problémákkal küzdő Homokhátságon 2023-ban indult öt helyszínen a helyi adottságoknak és igényeknek megfelelően további kísérlet, melyhez bátran lehet csatlakozni, nem csak az Alföldről, hanem akár az ország minden tájáról. A jelenlévők közül többen is jelezték, hogy az erózió és annak szél általi formája, a defláció is igen nagy probléma számukra, így takarónövényeket, de akár ökogazdaságban is jól alkalmazható magkeverékeket is kipróbálnának a talajmegújítás és a talajélet fenntartása céljából.
A találkozón jelent volt Nobilis Ágoston is, a szári Csoroszlya Farm vezetője, aki elmondta, hogy 2015 óta folytatnak ökogazdálkodást, 2020 óta aktív együttműködésben az ÖMKi-vel. 280 ha-on folyik a szántóföldi növénytermesztés és gyümölcstermesztés. A talajművelési mezoparcellás kísérletek mellett vannak on-farm kutatások és gabona fajtatesztek is. Elmondta, hogy nagyon hasznosnak tartja az ÖMKi kollégáival való együttműködést:
„Az on-farm kisérletek során közös következtetéseket tudunk levonni, közösen próbáljuk kitalálni azokat a technikákat, melyek a legjobban működnek a területen. Alapvető kérdésnek számít nálunk is, hogy hogyan oldjuk meg a tápanyagutánpótlást és a gyomszabályozást, és ezen együtt gondolkodunk. Jó, hogy ebben nem vagyunk egyedül” -fogalmazta meg Nobilis Ágoston.
A találkozó során tartalmas párbeszédek alakultak ki a talajművelés, a fajtahasználat, a fehérjenövények, a lehetséges terményfeldolgozási utak témakörében. Közös gondolkodás és - ami még ennél is fontosabb - közös tapasztalatcsere gazdagította a kétnapos programot. Az ÖMKi szántóföldi csoportja nevében ezúton is köszönjük a résztvevőknek, hogy idejüket nem kímélve megtiszteltek minket jelenlétükkel és köszönjük az eddigi pozitív visszajelzéseket is. Reméljük, hogy mindannyian hasznosnak találták az előadásokat és műhelymunka beszélgetéseket, és továbbra is számíthatunk a hosszú távú, elkötelezett együttműködésükre.
