Okos állattenyésztés - Láthatóvá tenni a láthatatlant

A mért adatok alapján az állatok biológiai igényeit szem előtt tartva lehetővé tesszük a tartástechnológia, menedzsment és a takarmányozás optimalizálását, a hatékony betegség- és állapotfelismerést (pl. sántaság, ivarzás) és ebből következően az egyedi megfigyelést és az egyedre szabott állatgyógyászati eljárások alkalmazását, a legeltetési időszakban is.

Ennek jegyében készítettük elő kísérletünket, mely két részterületet foglal magába. Kamerás, szenzoros kísérletünket (továbbiakban: RumiWatch megfigyelés) a hízó istállóban tartott egyedeken március végén, míg a szabad tartású, legeltetett húshasznú szarvasmarhákra vonatkozó kísérletet (továbbiakban: szenzoros megfigyelés) április elején állítottunk be a várvölgyi telephelyű Gazdatrend Kft. közreműködésével.

A RumiWatch megfigyelés során nagy pontosságú szenzorok adatait elemezzük, összesen négy – 2 db az istállóban és 2 db a kifutóban – kamerával készített, folyamatos videófelvétel segítségével, hogy az állatok viselkedéséről, tevékenységeikről minél több specifikus szenzor-mintázatot azonosítsunk. Terveink szerint összesen 5 hizlalás alatt álló, istállózott növendékbika vesz részt a kutatásban. Miután elég adat érkezett az adott egyed mozgásáról (körülbelül 8 hét) az eszközök másik állatra kerülnek. A kísérletbe az alábbi szenzorokat vontuk be: Rumiwatch kötőfékes fejszenzor aktivitás és hőmérséklet érzékelővel, illetve RumiWatch lábra szerelhető GPS aktivitás mérő.

A videófelvételek és a Rumiwatch szenzor adatok kiértékelését felügyelt tanulási folyamattal, mesterséges intelligencia szoftver segítségével a CollMot Robotics Kft. közreműködésével végezzük, melynek során arra vagyunk kíváncsiak, hogy mely komfort és szociális mozgásokat vagyunk képesek a szenzoradatokkal nagyfokú biztonsággal felismerni (jelenleg 44 féle mozgásformát vizsgálunk).

Úgy gondoljuk, hogy a hasonló alapmozgásokra alapozva pontosabb és komplexebb eredményeket kaphatunk az állatok egészségi állapotáról, jóllétéről, mely lényegesen befolyásolja az állatok fejlődését, a hús minőségét és a gazdálkodás jövedelmezőségét.

A szenzoros megfigyelést a legeltetési idénytől - április hónaptól - kezdődően, a legelőn is nagy biztonsággal alkalmazható, kereskedelmi forgalomban kapható, de a húsmarhatartásban jelenleg nem elterjedt szenzorcsaládokkal, nagy létszámú csoporton alkalmazva folytatjuk. A kutatásban 120 tehén - köztük néhány fiatal üsző - és szaporulata vesz részt.

A kísérletbe az alábbi szenzorokat vontuk be:

• Moovement GPS füljelző, helyzetjelző szenzor (120 állaton),
• Moonsyst bendőbólusz aktivitás és hőmérséklet szenzorral (120 állaton),
• Allflex nyaki transzponder az állatok ivarzási- és egészségügyi állapotának megfigyelésére (120
• állaton),
• Allflex aktivitást figyelő fültranszponder borjak számára (tervezett 100 állaton),
• ENGS Pedometer lábra helyezhető lépésszámláló, aktivitás mérő (120 állaton),
• ENGS Pedometer kisméretű, lábra helyezhető lépésszámláló, aktivitás mérő borjak részére (tervezett 100 állaton) 

Az eszközök által szolgáltatott széleskörű, nagy mennyiségű adatból az egyedre szabott információk elemzésével képet kapunk a legeltetett állatok egészségi, táplálkozási, jólléti állapotáról, napi életritmusáról és az egyes tehenek szaporodásbiológiai státuszáról.  A problémák korai felismerésével és az időben történő beavatkozással lehetőség nyílik a tartási feltételek optimalizálására és a gazdálkodás hatékonyságának javítására, az istállón kívül is.

Kutatásunkkal láthatóvá szeretnénk tenni a láthatatlant, a kora tavasztól késő őszig terjedő legeltetési periódusban.

Kutatásvezető: Dr. Pajor Gábor, állatorvos, adatelemző és informatikus.

A kutatás további részletei elérhetőek a honlapunkon:

https://old.biokutatas.hu/hu/page/show/allattenyesztes