Ökológiai gazdálkodás regeneratív módon

Füzesgyarmaton tartottuk idei első Szántóföldi Napunkat

A regeneratív gazdálkodás az ökológiai gazdaságokban is aktuális téma, melynek elemei között a talajminőség megőrzése és javítása az egyik fő szempont. Ezzel kapcsolatosan tartott előadást Berényi Üveges Judit, kiemelve a talajkímélő talajművelés szükségességét, megvalósításának elemeit és hatásait a talaj szerkezetére és a talajéletre. Mint elmondta, az ökológiai művelésű területeken is megfigyelhetők a talajdegradáció különböző formái, amelynek okai például a túl sokáig fedetlen talaj és az intenzívebb talajművelés.

Az ÖMKi RÖG néven egy olyan feltételrendszer kialakítására törekszik, amit a regeneratív gazdálkodás alapelvei szerint működő ökogazdaságok valósítanak meg. A témát Jónász Gerda előadása is részletesen tárgyalta, bemutatva annak a felmérésnek az eredményeit, ami a gazdálkodók véleményét foglalta össze a regeneratív gazdálkodás szükségességéről, az egyes elemek megvalósíthatóságáról. A felmérésből kitűnt, hogy a gazdálkodók többsége szükségesnek tartaná a regeneratív gazdálkodás elemeinek szélesebb körben való alkalmazását, és a RÖG általi megkülönböztetést az ökológiai gazdálkodáson belül is.

A biológiai alapok fontosságára hívta fel a figyelmet Hertelendy Péter előadása, aki a fuzárium és a rozsdabetegségek vonatkozásában emelte ki a fajták ellenállóképességének jelentőségét, miközben bemutatta az elmúlt években tapasztalható változásokat az egyes kórokozók tekintetében. A kórokozók változatossága, az új rasszok megjelenése sokszor megnehezíti az azonosításukat, az ellenük való védekezést, és a kórkép megjelenésekor már általában csak a terjedését lehet csökkenteni az állománykezelések során is. Fontos tehát a megelőzés, az ellenálló fajták és a megfelelő vetésforgó is.

Földi Mihály az on-farm őszi búza fajtatesztek eredményeit mutatta be, amelyből látható volt, hogy egy-egy fajta az ország különböző tájegységeiben eltérő termésmennyiséget és termésminőséget produkálhat, ezért fontos a minél több helyszínen történő tesztelés, több évjáratban. A jobb termés-és minőségstabilitással rendelkező fajták csökkenthetik a búzatermelés kockázatát, és segítik a megfelelő piacra jutást. A fajtasorban megjelentek az ökológiai nemesítésű fajták is, amelyekből jó lenne minél szélesebb választék a hazai vetőmagpiacon is.

Dani Mária az ÖMKi maghüvelyes on-farm és kisparcellás kísérleteinek eredményeit mutatta be, elsősorban a szója és az őszi borsó vonatkozásában. Az idei évtől a tavaszi borsóval és a lencsével is bővült a vizsgált fajok választéka, amit az utóbbi időben gyakoribbá váló, a szója termesztésre negatívan ható szélsőséges évjáratok, illetve az étkezési maghüvelyesek iránt megjelenő piaci igény is indokolt.

A szántóföldi szemle során a füzesgyarmati biogazdaságban az immár több mint tíz éve forgatás nélkül művelt területen egy 2 méter mélységű talajszelvényt tekinthettek meg a résztvevők, ahol a térség egyik jellegzetes talajtípusát, az agyagos vályog fizikai féleségű enyhén szikes, sófelhalmozódásra hajlamos réti talaj rétegeződéseit, jellemzőit mutatta be Berényi Üveges Judit.  A résztvevők saját maguk is kipróbálhatták a talajtömörödés vizsgálatát penetrométer, illetve gazdászpálca segítségével, ami ezen a táblán a korábbi csapadékos időjárás miatt kedvezőbbnek mutatkozott, mint ami általában ezen az agyagos talajon jellemző.

Délután Allacherné Szépkuthy Katalin vezetésével, a szakmai napon részt vevők bevonásával folyt a regeneratív ökológiai gazdálkodás (RÖG) feltételrendszerének koncepciójáról, gyakorlati megvalósításának problémáiról interaktív műhelymunka. A témához kapcsolódó projektről többet is olvashatnak ITT.