Öko védekezési módszerek varasodás és molykártevők ellen
2020. évi 14. növényvédelmi felhívás ökológiai kertészkedőknek
Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok!
A növényeknek még mindig kevés a lehullott csapadék, de a gombakórokozók beindulásához épp elegendő esőcskék érkeztek. Így lassan „normalizálódik a helyzet”, ami itt azt jeleneti, hogy a nedves levélfelületeken már a varasodásra, és ha megérkezik a felmelegedés, akkor peronoszpórára, a csonthéjasok levélbetegségeire és a burgonya, paradicsom fitoftórájára is számítanunk kell.
A folyamatosan rajzó almamoly és a rügypattanás óta jelen lévő lisztharmat mellett az alma- és a körtevarasodással is számolnunk kell. Fertőzni még nem tudtak, mert idáig nem találtak nedves levélfelületet. Az érzékeny fajtáknál el kell indítani a kezeléseket, mint ahogy a lisztharmat esetében javasoltam a 10. felhívásban. A dió nagyságú kis termésnél, egészen a szüretig, már újra bátrabban használhatjuk a réz és a kéntartalmú gombaölőket. Ellenálló fajtáknál és egészséges fáknál ezekkel a hatóanyagokkal is sikeresek lehetünk. A szüret előtt majd az élelmezés-egészségügyi várakozási időkkel (é.v.i.) is számolnunk kell. Sajnos csak a permetezések ismétlésével tudjuk megvédeni az almatermésűeket a molyok kártételétől (ld. 12. felhívás).
►Május 30-án Ráckevén fényképeztem a keleti gyümölcsmoly kárképét őszibarackon. Évek óta megfigyelhető, hogy nagy egyedszámban és folyamatosan rajzik, akárcsak a szilvamoly. Folyamatosan veszélyeztetik a termést.
Keleti gyümölcsmoly kárkép őszibarackon
Míg az almatermésűeknél a lisztharmat, a varasodás és a monília, a csonthéjasoknál a levélbetegségek és a termést veszélyeztető monília támadása módosíthatja a védekezés menetét, a permetlé összetételét (ld. 12. felhívás). Az almásoknak érdemes feliratkozni a Holland Alma Blog hírleveleire. A növényvédelmi helyzet bemutatása mellett a javaslataikat mindig megadják a biotermesztők számára is. Most mellékelem a legutóbbi – általam zsugorított – levelüket, melyben az aláhúzás is tőlem származik.
A biotermesztők csak kontakt készítményekkel rendelkeznek, nem tudnak felszívódó szerekkel ’utánanyúlni’ a növény belsejében károsító kártevőknek. A tömeges lárvakelés időpontjában kell elkapni őket a kontakt hatású rovarölőkkel, még a levelek vagy a termés felszínén. Ezt az időpontot előrejelző eszközökkel pl. a feromoncsapdákkal lehet pontosítani. Honlapunkon nyomon követhetők a gyümölcstermő növényeink legfontosabb terméskárosító rovarfajainak, azaz a molyok és egyes légyfajok rajzásáról készített rajzási diagram, ez alapján időzíthető a kártevők elleni védekezés.
A molykártevők ellen a korábban említett Bacillus thuringiensis hatóanyagú termékek használhatók, egy-egy szezonban több alkalommal is. A lombtrágyákat, biostimulátorokat használhatjuk bátran, ezekkel határozottan javíthatjuk a fáink általános kondícióját, a klasszikus gombaölő szereket (réz, kén) a fáink érzékenységétől, a kertünk adottságaitól, az időjárás változásától és az aktuálisan jelenlévő kórokozóktól függően válasszuk meg. Ez utóbbiak (gombák, baktériumok) megjelenését, terjedését időben jelezzük a felhívásokban.
A növénykondicionáló szerek rovar- vagy gombaölő hatással nem rendelkeznek, viszont a levél felületének megváltoztatásával (például a kémhatás), közvetlen vízelvonó hatással, vagy a levegőtől történő elzárással hátráltathatják a gombaspórák csírázását, a peték kikelését. Ne felejtkezzünk meg a biokertek állandó segítőiről, a katicákról, fülbemászókról, fátyolkákról se. Ezek a ragadozók – predátorok – lágy testű rovarokkal, levéltetvekkel, petékkel, fiatal lárvákkal táplálkoznak. Ha csak egy kevés kártevő van a kertben, az még jó is ahhoz, hogy a hasznos rovaroknak legyen folyamatosan táplálékuk és így az egész szezonban alacsonyan tudják tartani a kártevők mennyiségét.
Kevesen ismerik fel a katicabogárak bábjait és lárváit. Védjük őket!
Fotók: Bauer Bea (izeltlabuak.hu) licenc: CC BY
Budapest, 2020. május 31.
Jó kertészkedést kívánunk: Zsigó György, és az ÖMKi Munkatársai
