Öko növényvédelmi módszerek monília, feketerothadás, peronoszpóra ellen

Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok! 

► Medárdkor megjött az eső. Úgy tűnik, hogy beigazolódik a népi megfigyelés, azóta szinte minden nap esett valamennyi. Sajnos kiszámíthatatlanul érkezik a csapadék, záporok formájában, szelekkel kísérve.

Cseresznye, meggy

Folyamatosan nedvesek és karcolódnak is a kis gyümölcsök, sőt már reped az érésben lévő cseresznye és a meggy. Ez utóbbiakat a cseresznyelégy is „szurkálja”. Terjed a gyümölcsfertőző monília! Ökokertben növényvédőszer használatára már nincs lehetőség, a rézkészítmények sziromhullásig voltak használhatók! Jó tapasztalatok vannak viszont egyes növénykondicionálók használatával. A Stericlean Plant növénykondicionáló a termelői tapasztalatok szerint kifejezetten a gyümölcs sérüléseinek lezárásában segít. Profi termelők gyümölcsösökben, szőlőkben jégverés okozta károk, a rothadás csökkentésére használják. A készítmény víz és kálium-klorid elektrolízisével előállított magas redoxpotenciálú termék, kibontva nagyon erősen klórszagú. Finom szemcseméretben (ha van, hidegköd fejlesztő géppel) kell kijuttatni, hogy a fa minden részét elérje a köd. A nedves lombozatra is kijuttatható, de nincs tartamhatása. Megemlítjük, hogy a termék eltarthatósága csak 3 hónap, szobahőmérsékleten tartva elveszíti hatékonyságát!

Erre az évre a meggyre és cseresznyére már nem aktuális a javaslatunk, de szőlőre igen: vannak olyan növénykondicionálók, amelyek kifejezetten a héj felrepedését gátolják meg. A Prosilikon kálium és szilikát tartalmú növénykondicionáló, melyet megelőző jelleggel kell kijuttatni. Bogyónövekedés időszakától három alkalommal, kötődéskor, a termésfejlődés kezdetekor, és ha kell, amikor a gyümölcsök 50%-a már érett.

Ha a cseresznye és meggyfák cseresznyelégy elleni védekezéséhez sárga ragadós lapot használtak, ne felejtsék el ezeket lassan összeszedni és megsemmisíteni! Ugyanez igaz a gyümölcsmaradványokra, a lepotyogott gyümölcsökből a cseresznyelégy lárvája a talajba kerül, ahol bebábozódva a következő évben imágóként újra fertőz. Ilyenkor, ha van rá mód, érdemes tyúkokat beengedni a fák alá, hogy össze tudják kapirgálni a gyümölcsökből kipotyogó nyüveket. A fákról az úgynevezett gyümölcsmúmiák is eltávolítandók, hiszen ezeken telel át a monília!

Almatermésűek

A szüretig a varasodásra érzékeny fajták esetén réz hatóanyagú növényvédő szerekkel kell védekezni. Ezen felül továbbra is ajánljuk a levélszövetet erősítő, ásványi anyagokban, leginkább szilikátokban gazdag növénykondicionálók használatát (a korábban említett Prosilikon, vagy a magyar gyártású Biomit plussz). Az egyszerű anyagok közül a fűzfakéreg kivonata, illetve a mezei zsurló használható varasodás és lisztharmat ellen. „Rosszul lesz a réztől a körte”, hallottam egy kolléganőtől. Sok körtefajta és némely almafajta (például a Golden delicious) is érzékenyen reagál a rézre. Jó, ha tudjuk, a rézkészítmények között is jelentős különbség van, mind a tekintetben, hogy mennyi az adott területre kijuttatandó fémréz mennyisége, mind a permetezett növényállományra gyakorolt esetleges perzselő hatást illetően. A modern rézhidroxid vagy rézoxiklorid hatóanyagú termékeket inkább ajánljuk a vegetációs időszakban történő permetezésre. A beteg termés leszedésével, a lehullottak összegyűjtésével is lassíthatjuk a gomba tovább terjedését.

Szőlő

► Az ország déli borvidékein már virágzik a szőlő, míg a hűvösebb vidékeken még csak most kezdődik a virágzása. Most nehéz betartani a „ne háborgasd a szőlőt virágzáskor” elvet, mert a zöldmunkák és a védekezések is egyre inkább sürgetőek. Reméljük, a szőlészek a szőlő virágzása előtt elvégezték a szükséges növényvédelmi kezeléseket.

A lisztharmatot (Erysiphe necator) már korábban megtalálták, de a hűvös és száraz időjárásban nem igazán terjedt a betegség. Most, hogy párásabb levegő érkezett, s az esők utáni kipárolgás is ezt erősíti, a betegség erősödése várható. A védekezést folytatni kell, nagy lémennyiséggel, jó fedéssel, kénhatóanyagú növényvédőszerrel, vagy a jól bevált növénykondicionálókkal (pl. Vitisan, amely kálium-hidrogén karbonátot tartalmaz). Használjanak a permetlé jobb tapadását és a terülését segítő növényi olaj alapó segédanyagot (pl. Wetcit).

A peronoszpóra (Plasmopara viticola) telelő oospórái valószínűleg kiszáradtak a száraz téltavasz során, ezért az induló fertőzési folyamatban kisebb szerepük lesz. Számítani kell viszont a déli áramlatokkal érkező fertőző anyaggal. Ebben az időszakban gyakoriak ezek a déli szelek, s könnyen szállítanak peronoszpóra fertőző anyagot, így bármikor elkezdődhet a fertőzési folyamat, a nedves, párás körülmények, érzékeny fenológiai állapot és a fertőző anyag együttes jelenléte esetén. Most közepes fertőzési nyomással lehet számolni. Éppen ezért a megelőző kezeléseket folytatni kell, amennyiben párás, csapadékos az időjárás a virágzás végétől rézhidroxid, rézoxiklorid hatóanyagú termékekkel 7-10 napos fordulókkal. Ha elmaradnak az esők, és beköszönt a szárazabb időjárás, a rezes permetezéseket is ritkítani lehet. A szőlő lisztharmat és peronoszpóra ellen ezen felül szintén bevethető a  mezei zsurló és a  fűzfakéreg kivonata. Az ÖMKi kutatásai között pedig az érdeklődők nyomon követhetik a réz kiváltására fejlesztett új, természetes hatóanyagok teljesítményét is, bár ezek kereskedelmi forgalomban még nem kaphatók.

Az elmúlt években több borvidéken is megjelent a feketerothadás (Guignardia bidwellii (Ellis) Viala & Ravaz). Valamennyi termesztett szőlő, így a Vitis vinifera fajták is fogékonyak erre a betegségre, de gazdanövénye még valamennyi dísznövényként ültetett vadszőlő is (Ampelopsis, Cissus, és a Parthenocissus). A szőlő minden fiatal zöld részét fertőzi (levél, levélnyél, hajtástengely, fürtkocsány, bogyók), de a legsúlyosabban a fürtöket károsítja. A fertőzött bogyók eleinte világos csokoládébarna színűek, majd sötétbarnák lesznek, zsugorodnak, majd legvégül feketére száradnak. A betegséggel érintett bogyók felülete durva tapintású és érdes a bőrszövet alatt található fekete termőtestektől. A megfertőzött fürtöt úgy lehet a peronoszpórás fürttől megkülönböztetni szüret idején, hogy amíg a peronoszpórás bogyók kiperegnek, a feketerothadással fertőzött szemek és fürt nem, vagy nehezen hullik le a fürt egészséges részéről. A hazai növényvédőszer-adatbázis szerint feketerothadás ellen csak olyan hatóanyagok használhatók, amelyek az ökológiai gazdálkodás keretei között nem használhatók. Amerikai szakirodalom szerint a szőlő múmiák (azaz a termővesszőn maradt beszáradt fürtök) következetes eltávolításán túl a szellős lombfal kialakítása szükséges, valamint a virágzás utáni 4-6 hetes időszakban elvégzett rezes permetezések.

Bíztatásként írjuk kedves Kertbarátainknak, hogy a szőlő ökológiai növényvédelmét sok ismert és elismert hazai szőlészet végzi sikerrel évek óta, Tokajtól Villányig, Soprontól Egerig, és még sok más pontján az országnak. Megéri tehát a fáradozás!

Budapest, 2020. június 16.                         

Jó kertészkedést kívánunk: Zsigó György, és az ÖMKi Munkatársai

Az összes eddig megjelent felhívás itt érhető el