Egy spektrométer képes az adott felületről érkező különböző elektromágneses hullámok érzékelésére és a mérési eredmények rögzítésére. A kontrollált labormérést felváltotta a távolsági mérés, amelyben a mérőműszer és a minta között 1 m, 1000 m vagy akár jóval nagyobb távolság is lehetséges, létrehozva ezzel a spektrális távérzékelés tudományát. A spektrális távérzékelés egyik fontos előnye, hogy lehetővé teszi a roncsolás- és vegyszerhasználattól mentes kémiai adatgyűjtést. A műholdak mellett megjelentek a repülőgépes szenzorok (spektrális szkennerek), majd az utóbbi években a terepi és mobil földfelszíni platformok (snapshot spektrométerek) úgy, mint a távirányított multikopterek, terepi robotok vagy spektrális videokamerák. A spektrális távérzékelést ma már hasznosítják a mezőgazdaság területén, de alkalmazási lehetőségei, különös tekintettel a kertészeti kultúrákban, még kiaknázatlanok.

• Szenzoros méréseket végzünk két on-farm helyszínen és az ÖMKi kísérleti területein, fóliasátorban, paradicsom hajtatásban. A spektrális távérzékelést hagyományos terepi és laboratóriumi felvételezésekkel (pl. kórtani bonitálás, kórokozó tenyésztés) validáljuk és kalibráljuk.
• Mesterséges fertőzési kísérleteket valósítunk meg a legfontosabb kórokozók, így pl. a fitoftóra korai előrejelzése érdekében. A kontrollált körülmények között vizsgált növényeken különböző időpontokban laboratóriumi spektrális vizsgálatokat, továbbá hagyományos kórtani vizsgálatokat végzünk, hogy meghatározzuk az adott kórkép lehető legkorábbi felismerésére alkalmas hullámhosszokat – a káros jelenségek úgynevezett spektrális ujjlenyomatát.
• Kifejlesztjük a szenzoros felvételezés automatizálására alkalmas eszközrendszert.