Öko növényvédelmi módszerek ormányos bogarak és pajorok ellen
2020. évi 8. növényvédelmi felhívás ökológiai kertészkedőknek
Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok!
Szárazsággal és faggyal folytatódik az idei tavasz. Az utóbbiról szólt a március 30-ai felhívás. A csapadék hiányát pedig az ágyásokban láthatjuk, a felső 10-30 cm-es réteg száradt ki a leginkább. Mindenképpen törekedni kell a talaj vízmegtartó képességének növelésére, és a víztakarékos öntözésre. Ahol lehet, a talajt takarni kell, ha rendelkezésre áll, komposzttal, növényi maradványokkal (szalmával, fűkaszálékkal), esetleg fóliával, agroszövettel. Minél vastagabb a talajtakaró réteg, annál jobban fogja a talajt a felmelegedéstől és a túlzott párolgástól is védeni. A profik már rendszeresen használják a talajnedvesség megtartását segítő készítményeket. Ilyen pl. a VízŐr (WATER&SOIL Water Retainer talajkondicionáló és koncentrátum). Ezekkel egyben az öntözővízzel is spórolnak. Palántázás előtt vagy akár a cserépbe kiültetés előtt kell a talajba keverni a Gyökéritató nevű terméket, amely jellegzetes kialakítású, üreges szerkezetű csövecske, a talaj levegőzöttségét és vízmegtartóképességét is támogatja, és lebomló, természetes anyagból készült.
► A giliszták már megmozdultak az idén, a felszíni túrásukat március 14-én fotóztam. Hozzájuk hasonlóan a talajlakó kártevők is feléledtek, bár most a hideg és a száraz talajviszonyok miatt valószínűleg mélyebbre húzódnak. Nemsokára palántázunk. Mindenképpen számolni kell velük, a következő felhívás róluk szól majd.
► Az első szárnyas cserebogarat a tegnapi ásásnál találtam. Már kifelé igyekezett, most a róla szóló fejezetet olvassa. :) Egész nyáron folyamatosan számíthatunk a különböző cserebogárfajok kártételére. A levelek megrágásával okozzák a kisebb bajt, a tojásokból kifejlődő pajorok jelentősebb kártevők. A fáknál fonnyadás, kiszáradás jelzi a jelenlétüket. Csak a növények kiemelése után találjuk meg a lárvákat a lecsupaszított gyökerek közelében. Évekig tart a földalatti életük. Addig kellene elkapni a cserebogarakat, szipolyokat, amíg a levegőben vannak. Nehéz feladat, mert több fajuk is van és elhúzódik a rajzásuk. A sorközbe vetett csalogató növények és a gyökérnyakhoz bedugott félbevágott burgonyaszemek is elcsábíthatják a gyökerektől a pajorokat. Innen rendszeresen fel kell szedni és meg kell semmisíteni a lárvákat. Sajnos több faj csak a tojások lerakására repül be a kertekbe. A talajban élő pajorok ellen a nem ökológiai módszerekkel gazdálkodó termelők sem tudnak védekezni, keresik a megoldást. A kutatási eredményekből annyi látszik, hogy vannak olyan növények, amelyek illatát, pontosabban a gyökereik által kiválasztott anyagokat a cserebogarak elkerülik. Ilyen növény a zöldtrágyázásra és méhlegelőként is használt facélia. A javaslatunk az, hogy a kertben a szabadon álló, be nem vetett helyekre, a fák alá vessenek facéliát is tartalmazó magkeveréket. Néhol fóliával takarják a gyümölcsös talaját, így akarják megakadályozni a tavaszi-nyári tojásrakásukat. A házikertekben nem hiszem, hogy beválna.
► Kora tavasszal az almafákon az ormányos bogarak csoportjába tartozó barkók, eszelények és bimbólikasztók is bajt okozhatnak. Többségük kifejlett bogárként telel át. Tavasszal éhesen, rágásra készen bújnak elő, így rögtön károsíthatnak, majd a bimbókba tojják a petéjüket. Később a kirágott lyukon keresztül távoznak, a fotó is májusban készült. Ebből már nem lesz gyümölcs. Enyhe volt a tél, jól teleltek, fokozottan figyeljenek rájuk.
Terítsenek egy fehér lepedőt az almafák alá és ütögessék meg az ágakat („kopogtatásos módszer”). Amennyiben nagy számban potyognak a 4-5 mm-es „hosszú orrú” bogarak, akkor indokolt lehet az apró cseppképzésű permetezés. Szükséghelyzeti engedélyt kapott a Pyregard nevű, természetes piretrint tartalmazó rovarölőszer, amely az engedélyokirata alapján almában a bimbólikasztó bogár ellen ökológiai gazdálkodásban is használható. A virágzás előtt az almafa általános kondícióját és ellenállóképességét erősítendő használjanak 4 liter/ha mennyiségű (házikertben 1% töménységű permetlé) Plan Tonic növénykondicionálót, és varasodásra érzékeny almafajta esetén valamilyen rézhidroxid hatóanyagú növényvédőszert a címkén ajánlott mennyiségben. Felhívjuk azonban figyelmüket arra, hogy a piretrin, bár kontakt hatású és rövid hatástartamú, de nem szelektív rovarölőszer, azaz nemcsak a kártevőket, hanem a hasznos szervezeteket is elpusztítja!
► A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara feromoncsapdái a szilvamoly és a keleti gyümölcsmoly rajzáskezdetét jelzik. Meglepően korán jelent meg pl. a XI. kerületben a gyapottok bagolylepke és a cseresznyelégy is. Az adatokat itt tekinthetik meg.
Budapest, 2020. április 15.
Zsigó György és az ÖMKi munkatársai
