Monília ellen az öko termesztésben

Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok!

► Kecskeméten már virágoznak a korai kajszifajták, Budapesten is egyre fehérebbek a fák, a fotó március 18-án készült.

Az elkövetkező napokra esős, szeles és mindvégig borult időjárást jósol a mérvadó Országos Meteorológiai Szolgálat. Tehát folyamatos párára, nedvességre számíthatunk, ami segíti a monília terjedését is. Aki nem akar kockáztatni, annak a virágzó kajszit, majd a meggyet is meg kell permeteznie a virágfertőző monília ellen.

A virágfertőző monília /Monilinia laxa/ a bibén, de a sziromleveleken keresztül is be tud hatolni a növénybe, és a vesszőkben terjedve ágszáradást okozhat. Most tehát a virágokat kell megóvni a gomba támadásától. Elsőként a virágzó kajszira figyeljünk. Ugyanígy fertőzi a meggyet és a cseresznyét is, sőt már a megpattant rügyön keresztül is bejuthat a bimbóba.

A konvencionális termelők most kötelezően bevetik a felszívódó gombaölőket. Nehéz helyzetben van azonban az ökogazda, akinek erre nincs lehetősége. Az őszi és a rügypattanáskori rezes lemosással gyéríthetjük az áttelelő gombaképleteket, melyekről beindul a tavaszi fertőzési hullám. A további rezes kezeléseket a bimbók kiterülése előtt végezhetjük el biztonságosan, a virágok károsodása nélkül. Ezt követően kockázat nélkül a virágzás végétől van lehetőség ismét réz tartalmú szereket használni. Éppen ezért ökológiai termesztési körülmények között a megelőzés a legkritikusabb pont a monília elleni védelemben. A beteg gyümölcsöket lehetőleg már a szürettel egy menetben érdemes eltávolítani, majd megsemmisíteni, mivel a tél folyamán ezek gyümölcsmúmiává, kórokozó gombák telepévé alakulnak. Ha erre tavaly nyáron nem kerítettünk sort, még most érdemes bepótolni! A talajra hullott beteg termést, gyümölcsmúmiákat pedig beforgatással semlegesíthetjük!

Érdemes azt is tudnunk, hogy az ökológiai védekezés sikerességét a termőhely és a fajta alapjaiban meghatározza. Ha új faültetést tervezünk, a termőhely kiválasztásakor kerülendők a mély fekvésű területek, ahol a pára könnyedén megreked, hiszen ez a körülmény elősegíti a kórokozó fertőzését. Az optimális ültetvény és lombkorona a kórokozó elleni védekezés szempontjából szél által jól átjárható, érvényesítve annak szárító hatását. A megfelelő metszés tehát elengedhetetlen.

Végszükség esetén egy esővédő fólia is segíthet a virágok szárazon tartásában, ami az arra hajlamos cseresznye- és meggyfajták esetén később a gyümölcsök kirepedése ellen is védelmet nyújthat - bár e védekezési mód kivitelezése a kertben nehézkesen, csak fiatal, alacsony fáknál megoldható. Fajtaellenállóság tekintetében a Pipacs, a Csengődi, a Meteor és az Érdi jubileum meggyfajták, a Bigarreau Burlat, a János és a Valerij Cskalov cseresznye fajták, valamint a Pannónia, Piroska és Magyar kajszi fajták rendelkeznek viszonylagos ellenállósággal illetve toleranciával a betegséggel szemben. A virágzáskori hűvös, párás időszak azonban e fajták esetén is hajlamosít a moníliás fertőzésre. 

Több biostimulátor (más néven növénykondicionáló) készítménynél leírták az úgynevezett indukált rezisztencia kiváltást, ami a fák moníliák elleni természetes védelmét is erősíti. A növény ellenálló képességét fokozhatják pl. az alga alapú készítmények, és ezzel segítenek minket a küzdelemben. Az úgynevezett „egyszerű anyagok” közül is, melyek a háztartásban megszokott alapanyagok, többnek ismert a gombaölő, illetve növényi rezisztenciát kiváltó hatása. Érdemes böngészni a NÉBIH vonatkozó oldalán, ahol az egyszerű anyagok felhasználásához pontos recepteket is találunk. A növényi védekezést a fruktóz és a szacharóz is stimulálja, de moníliás virágfertőzés ellen például a csalánlevet is hadba tudjuk állítani.

Amennyiben minden igyekezetünk ellenére megtörtént a fertőzés, azt már a sziromleveleken, a bibén vagy a porzókon is láthatjuk, apró, barna foltok alakjában. A sziromlevelek petyhüdtek. A kajszivirágok tövénél apró mézgacseppek is megjelenhetnek. Később az egész virág elbarnul, nagy részük elszáradva a fán marad. Ez a meggynél különösen feltűnő (középső fotó). Ekkor már a vessző belsejében terjed a kórokozó. A vesszők elszáradása gyakran megáll, nem folytatódik a vázágak és a törzs felé, de a szakirodalom a teljes fapusztulást sem zárja ki. A gyors metszés segíthet! A fertőzött rész alatt 20-30 cm-rel kell levágni a száradás tüneteit mutató vesszőt, ágat. Nagyon fontos a metszési sebek mielőbb lezárása, melyre a különböző viaszos, gyantás anyagok optimálisak. A cseresznye, az őszibarack, a mandula, egyes szilva fajták és számos dísznövény pl. a japánbirs, a törpemandula, a díszcseresznye, a díszőszibarack, a babarózsa is károsodhat a virágfertőző moníliától. Az aranyfa – melyet tévesen aranyvesszőnek hívunk – száradó hajtásának a fotóját jobb oldalon látják.

A csonthéjasok növényvédelméről további információkat olvashat az ÖMKi „Növényvédelem a csonthéjasok ökológiai termesztésében” című kiadványában, amely ingyenesen letölthető, vagy megrendelhető.

Budapest, 2020. március 18.                              

Üdvözlettel:

Zsigó György és az ÖMKi

Az összes eddig megjelent felhívás itt érhető el