Öko módszerek levélfodrosodás ellen

Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok!

► Akinek őszibarackja és nektarinja van, annak a tafrinára (levélfodrosodásra) mindig gondolnia kell.

A betegség továbbterjedéséhez a párás, nedves időjárás és a 4-8 ⁰C átlaghőmérséklet az optimális, nemhiába, dérgombának is hívják. Most éppen lehűlt a levegő, és az OMSZ előrejelzése az elkövetkező napokra is hasonlókat jósol. Az idén tehát mindenképpen számolnunk kell a tafrina gomba támadásával.

Kipattantak a levélrügyek és a néhány milliméteres levélkéket már megtalálhatja a tafrina. A fertőzés után csak 1-2 héttel jelentkeznek a - már mindannyiunk által jól ismert - deformálódott, elszíneződött levelek. Tehát nem várhatunk a tünetek megjelenéséig, csak megelőzéssel (preventíven) lehet védekezni ellene! Ahol az elmúlt években gondot okozott, ott permetezést javaslok! Különösen a nektarin és a sárgahúsú fajták szenvedhetnek tőle. A tafrina a rügyekben vagy azok felületén és a vesszőkön telel át és már 4 ⁰C átlaghőmérsékleten, a szétnyílt rügypikkelyek mögött is fertőzni tudja a kis zöld levélkéket.

Aki elvégezte a rezes lemosást az lépéselőnyben van, de az érzékeny fajtákon ők is ismételjenek a réztartalmú gombaölőkkel. Rügypattanás után, kisleveles állapotban a modernebb, kevésbé perzselő készítmények közül válasszanak és az alsóbb dózisokkal dolgozzanak. Ilyenek a rézhidroxid, a rézoxid, a tribázikus rézszulfát, a finom őrlésű rézoxiklorid stb. Egyes készítményeket már a „fajtára jellemző színeződés kialakulásáig” is fel lehet használni őszibarackban.

Sokan még mindig félnek a réztartalmú szerektől őszibarackban. Kénytelenek vagyunk még a perzselést is kockáztatni a rezek későbbi kijuttatásával, mert „meg kell fogni a tafrinát”. A kis levélkéket kell befednünk a kontakt rézzel, ezért apró cseppekkel permetezzenek, a bioban is engedélyezett tapadást elősegítő segédanyagokkal, pl. az alkohol-etoxilát tartalmú Wetcit-tel vagy a repceolaj hatóanyagú Meliussal, illetve a káliszappan tartalmú Biosect-tel vagy Biosol-lal. Ismételni kell 5–7 naponta a kezelést, amíg a levegő hőmérséklete nem éri el a 15–20 °C fokot, ekkor leáll a dérgomba károsítása. A fodros levelek leszedésével is lassíthatjuk a terjedését. Amennyiben hűvösen, esősen folytatódik az év, még a nyár közepén is megjelenhetnek a vörösen, sárgán hólyagosodó levelek. (A csapadékos 2019-ben májusban is beindult egy fertőzési hullám.) Tudom, hogy nem mindenkinél okoz nagy gondot a tafrina. Ők jól választottak fajtákat, vagy pl. száraz, meleg oldalon fekszik a kertjük, illetve az évek során kiváló kondícióba hozták a fáikat…

► Tájanként, sőt kertenként is eltérő jelentősége lehet a lisztharmatoknak vagy a pl. az atkáknak is. Az elmúlt évek tapasztalata alapján mégis biztosak lehetünk abban, hogy egyes gyümölcsfajoknál, fajtáknál megjelennek a károsítók (vírusok, baktériumok, gombák, rovarok, atkák, gyomok összefoglaló neve). Megpróbáltam ezt időrendi sorrendben, táblázatban is összesíteni. Milyen növénynél, mikor és milyen károsítóval számolhatunk nagy valószínűséggel?

Budapest, 2020. március 21.                              

Üdvözlettel:                                               

Zsigó György és az ÖMKi munkatársai

Az összes eddig megjelent felhívás itt érhető el