Növényeink napégés elleni védelme a biokertben

Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok! 

Pénteken Mindszentkállán sétáltam. Takarosak az utcái és a kertek is ápoltak, általában egészségesek a növények. Egyetlen meggyfán, néhány szőlőtőkén mégis találtam olyan tüneteket, melyeket érdemes volt lefényképezni. Jól példázzák azt, hogy a növényfajták betegség ellenállóságában milyen nagy különbségek lehetnek. A párás, meleg időben a kórokozó gombák terjedhetnek, tarolhatnak. A fotók is bizonyítják, hogy az érzékeny, illetve a gyengébb kondíciójú növényeken már eddig is nagy kárt okoztak.

Levélhullást okoz a meggy levélfoltossága és aktuális a szőlő peronoszpóra megelőzése

Egy kerítés mögötti meggyfa kihajló ágán fedeztem fel a cseresznye és a meggy egyik levélbetegségének a tüneteit. (Blumeriellás más néven cilindrospóriumos levélfoltosság.) Itt már komoly levélhullást is okozott a gomba. A gomba a szilvát, a kajszit és a mandulát is fertőzheti.

A több fajtából álló, megfelelő zöldmunkával karbantartott és rézzel is permetezett szőlőkordonnak csak két tőkéjén vettem észre a peronoszpóra tüneteit. A levelek sárguló foltjai mögött, a fonákon már a penészgyepek is kifejlődtek. Még nincs járvány, de valószínű, hogy már az ország több pontján is így néznek ki egyes fajták. Azokban a kertekben, ahol hosszabban nedvesen maradnak a levelek, mindenképpen körül kell nézni a sorok között. A védekezés szempontjából továbbra is a kontakt réztartalmúak a főszereplők.

Levélhullást okoz a képen látható meggy levélfoltossága

a szőlő peronoszpóra

Növényeink napégésének meg- és felismerése

A június utolsó hetében ránk köszöntött rendkívül száraz, forró időszakban a növények nemcsak az aszály tüneteit mutatják, hanem sajnos a napégés tüneteit is. A Földre a Napból érkező sugárzás egy része a látható tartományba esik: a 400-800 nm hullámhosszú sugárzást használják fel a növényeink a fotoszintézis során: megkötik a légköri CO₂-t és komplex szerves vegyületeket állítanak elő. A 400 nm-nél rövidebb hullámhosszú sugárzás az ibolyán túli, a 800 nm-nél hosszabb hullámhosszú sugárzás az infravörös, ez a vegetatív növekedést, előbbi a generatív növekedést serkenti. A sugárzás direkt és szórt fény formájában érkezik, tavasszal, nyár közepéig nagyon erős a közvetlen (direkt) sugárzás. Később a közvetlen sugárzás mennyisége, és az ezzel érkező energia mennyisége is lecsökken. A növényeink hozzánk hasonlóan akkor is kapnak fényt, ha árnyékban vannak, vagy ha felhős az ég - ez a szórt fény.

A tavaszi időszak végén, nyár elején viszont a napsugárzásnak kitett növények, a lomb és a termés egyarányt súlyos tüneteket mutathatnak, károsodhat a lomb és a termés egyaránt. Mindig a nap felé eső része károsodik a növénynek, szabálytalan, nagy kiterjedésű foltokban. A napégés akkor következik be, ha a növény nem tudja már magát párolgással hűteni, ezért a túlhevült szövetekben túlmelegednek, a fehérjék kicsapódnak és így az érintett szövet visszafordíthatatlanul elhal. A lombozat károsodott része barnul, majd elszárad, a termés előszőr barnul, besüpped, beszárad, parásodik, idővel felülfertőződhet kórokozókkal. A napégés dísznövényeket, gyümölcstermő növényeket és zöldségféléket és érint, de nagy jelentősége van a mikroklímának, az egyedi termőhelyi adottságoknak és még a fajták között is van különbség. Megfigyelhető, hogy a lágy szövetű, vékonyabb héjú fajták érzékenyebbek, és a csüngő habitusú fajták kevésbé érzékenyek, mint a felálló habitusúak.

Napégés babérmeggyen

Napégette paradicsom

Napégéses érett paradicsom

Növényvédelem a napégés ellen – csak megelőzni lehet, gyógyítani nem!

Hogyan lehet megvédeni növényeinket a napégéstől? Sajnos fel kell készülnünk arra, hogy ez a probléma idővel csak rosszabb lesz. Tervezzük meg gondosan a kert helyét! Megfontolandó, különösen déli-keleti országrészben, hogy a korábbi ajánlásokkal szemben a napos kertrész helyett a félárnyékos helyeket kell választani. A napégésre fogékonyabb zöldségfélékre jutó fény és így az energia mennyisége, valamint a mikroklíma lényegesen kedvezőbb lehet egy erdőkertben. Lehet árnyékolni növényállományokat telepített árnyékoló raschel hálóval, de ebben az esetben érdemes odafigyelni a háló színére. A háló által megszűrt fény az állományt el tudja generatív és vegetatív irányba is vinni (a zöld színű háló a dísznövénytermesztésben a levéldísznövények esetén kedvező, de a termésükért termesztett növények esetén inkább sárga, narancssárga színű hálót kell választani).

Nagyon fontos a jó kondíció, a megfelelő tápanyag- és vízellátás, valamint a vízmegőrző módszerek alkalmazása. Vannak olyan talajkondicionáló termékek, amelyek egy vékony réteget képezve a továbbiakban nem bolygatott talaj felszínén (Vízőr), és tudjuk, hogy egy hajnali sekély horolás is felér egy öntözéssel, mivel a talajkapillárisok lezárása csökkenti a talaj vízvesztését, de alapjában véve azt tartjuk legjobbnak, ha vastag természetes mulccsal (szalmával, komposzttal, fűkaszálékkal) takarjuk a talajt, ez csökkenti a leginkább az evaporációt. Lehet a kiültetett növények alá, kiültetés előtt a gilisztajáratokat utánzó Gyökéritatót (Agrooter) használni, különösen homoktalajokon a csövecskékben sokáig marad annyi pára, amit a hajszálgyökerek használni tudnak. A legideálisabb persze az lenne, ha természetes folyamatokat utánozva követnék dr. Gyulai Iván módszerét a mélymulcs-készítésről. Vannak olyan növénykondícionálók, amelyeket kifejezetten napégés megelőzésére használhatunk, pl Green Miracle almában vagy a kálium-szilikát tartalmú Prosilikon, amely egyrészt egy vékony fényvisszaverő réteget képezve védi a növényt, másrészt beépül a növény bőrszövetébe, erősítve azt: fontos azonban hogy a napégést csak megelőzni lehet, gyógyítani nem.

Jó egészséget, jó kertészkedést:

Zsigó György, NMNK és az ÖMKi csapata

Budapest, 2022. július 12.

Az összes eddig megjelent felhívás itt érhető el.