Napjaink kihívásai közt kell helyt állnia az öko gyümölcstermesztési ágazatnak

2022. szeptember 14-én megtartottuk az Öko Gyümölcstermesztési Szakmai Napot. Délelőtt Száron, az Öregtölgy Vendégházban szakmai előadásokat hallgathattak meg az érdeklődők, az ebédet követően pedig körbejártuk a Valaha Tanyát Kulcsár Balázs vezetésével.

Dr. Tóth Ferenc (ÖMKi)

Magyarország régen a gyümölcs és a hal országa volt. Akkoriban még csak öko módszerek léteztek, mindenhol gyümölcsfák teremtek, és a gyümölcsök termesztése igazából nem jelentett plusz költséget. Napjainkra az a furcsa helyzet állt elő, hogy a termelés veszteséges, és egyre több ültetvény hagyatkozik külső input anyagokra, mint például növényvédőszerekre, így se nem öko, se nem gazdaságos a gyümölcstermesztés gyakorlata. A konvencionális és integrált irányokkal való versenyhelyzet és a klímaváltozás okozta kihívások közt kell helyt állnia az öko gyümölcstermesztési ágazatnak. A rendezvényt ezzel a gondolatmenettel vezette be dr. Tóth Ferenc, az ÖMKi kertészeti csoportvezetője, aki ezután átadta a szót Allacherné Szépkuthy Katalin, vezető szaktanácsadó kolléganőnknek, hogy bemutassa a magyarországi gyümölcstermesztés helyzetét.

Allacherné Szépkuthy Katalin (ÖMKi)

Ki kell emelni, hogy a hazai ültetvények mintegy 9,5%-a ökológiai művelés alatt áll. 2020-as adatok alapján a legnagyobb földterületet a 100-200 hektáros gazdaságok művelik. Jellemző, hogy a kisebb méretű gazdaságok valamennyi területüket átállították, a 20 ha feletti üzemek esetén csak az üzemek 20-30%-a állt át teljes mértékben, a többiek párhuzamos termelést folytatnak, azaz öko és nem öko területekkel is rendelkeznek. A statisztikai adatokból kiderül továbbá, hogy Magyarországon az alma és körte ültetvények nagyobb, a csonthéjasok kisebb, a héjasok pedig a Vidékfejlesztési Program magas támogatása miatt is nagyobb százalékban vannak átállva. Általános tendencia hazánkban, hogy az ültevények el vannak öregedve. A gazdaságos termeléshez azonban korszerűsítésre lenne szükség (pl. öntözés, újabb és rezisztens, toleráns fajták használata, jégháló és fagyvédelem alkalmazása). A zöldség és gyümölcsfeldolgozók száma a 2020-ban tanúsított 208-ról 2021-re 193-ra csökkent, és sajnos a jelenleg a világban zajló folyamatok hatására a feldolgozók számának további csökkenését fogja eredményezni. A fagyasztás és aszalás, sűrítmény előállítás, de akár önmagában a hűtőházi tárolás rendkívül energiaigényes, így egyre dráguló műveletek. Az energia árának növekedése épp most, a feldolgozási időszakban világszerte számos élelmiszeripari vállalkozást kényszerít a tevékenységének visszafogására, esetleg átmeneti bezárásra. Az előadás végén Katalin hangsúlyozta, hogy a statisztikai adatok a termés minőségéről, mennyiségéről, a termesztéstechnológiáról sajnos nagyon kevés információval szolgálnak, ezért önmagukban nem alkalmasak az öko ágazat helyzetének minősítésére.

Kaponyás Ilona (szaktanácsadó)

Az előadások sorát Kaponyás Ilona szaktanácsadó folytatta, és az idei év tapasztalatairól beszélt. A 2022-es év extrém jelenségei egyaránt jelentkeztek öko és konvencionális ültetvényekben. Ilona elmondta, hogy 22 éve dolgozik szaktanácsadóként, de 10 éve nem tud felkészülni előre egy évre, mert annyira kiszámíthatatlanok az időjárási jelenségek – ez számára a bizonyíték arra, hogy már bőven a klímaváltozás közepében benne vagyunk, és újra meg kell tanulnia gazdálkodnunk, ehhez alkalmazkodva. A január végi extrém szél nagy károkat okozott mindenkinél az országban, így a termelőknél is. A nyár több hőhullámot hozott, és a szélsőséges meleg mellett kialakuló aszály az öntözetlen gyümölcskertek 30%-át kivágásra ítélte. Amely fák túlélték, ott a nyári termő rügy differenciálódás károsodása a jövő évi termésre is negatív hatással lesz. Továbbá a csapadékhiány miatt kialakult altalaj szárazság és a gyenge kondíciójú növények miatt is aggódhatnak a gazdák. Az idei évhez hasonlóan így jövőre is alternancia várható a gyümölcsösökben. A környezeti tényezők mellett az input anyag árak akár 2-3-szoros, de néhol 10-szeres növekedése is sok gazdát arra fog kényszeríteni, hogy feladja tevékenységét – Ilona becslései szerint a termelők egyharmada abba fogja hagyni. Az élelmiszer árak növekedése miatt várható az is, hogy fogyasztásunk az alap élelmiszerekre fog leépülni, és a friss zöldség és gyümölcs luxuscikké válik. A problémák vázolása után kitért a megoldásokra. A termelőknek fontos, hogy jó piacot keressenek, ahol jó áron tudják eladni termékeiket, hogy csökkentsék input anyag használatukat amennyire ez lehetséges, és hogy kitartsanak. Ilona szerint 2 megoldás lesz élhető a jövőben: nagyobb területen gazdálkodni, ahol jobban el tudnak oszlani a költségek, vagy pedig kisebb területre húzódni, növelve az intenzitást. További gyakorlati tanácsok: hőhullámok ellen kálciumos mésztejjel permetezés; későbbi zöldmetszés, hogy a lomb védjen a napégéstől; ne idegenkedjünk a hálóval való árnyékolástól; a gazdák mozduljanak a közvetlen értékesítés felé; a vízmegőrzési technikákat mind alkalmazzuk, mulcsoljunk – enélkül már szinte nem is szabad ma zöldség és gyümölcstermesztést folytatni.

Papp Orsolya (ÖMKi)

Papp Orsolya, vezető kutatónk a gyümölcstermesztéshez kapcsolódó kiadványaink bemutatásával folytatta a szakmai napot, melyek szintén megoldásokat kívánnak nyújtani ökogazdáknak. A kiadványok ingyenesen letölthetők pdf formátumban az ÖMKi honlapjáról.

A cseresznyelégy elleni védekezés lehetősége ökológiai gazdálkodásban

Növényvédelem a csonthéjasok ökológiai termesztésében

Ellenálló fajták gyümölcs- termesztők részére – Almatermésűek

Növényvédelem az almatermésűek ökológiai termesztésében

Ökológiai gazdálkodásban használható termésnövelő anyagok 2022.

Szuda Zoltán (szaktanácsadó)

Szuda Zoltán szaktanácsadó a mezővédő erdősávokról szerzett saját tapasztalatainak megosztásával folytatta a szakmai napot. A történelmi kitekintő után megosztotta, hogyan alkalmazkodott gyümölcsös ültetvénye a terület adta tulajdonságokhoz, ahol a szélviharok okozták a legnagyobb kihívást. A mezővédő sávok telepítésének célja is a szélvédelem volt, továbbá az öko terület elválasztása a szomszédtól, a hasznos élő szervezetek támogatása, és a mikroklíma javítása. Valamennyi nedvességet úgymond elvesznek a fák a termesztett növényektől, de annyi esővizet és a levegő páratartalmából lecsapodó vizet képesek visszaadni, így alakítva a mikroklímát. Zoltán tapasztalatai szerint a turkesztáni szilfa (vagy más néven csodasövény) volt a legsikeresebb faj a telepített erdősávban, mert betegségellenálló, extrém időjárási jelenségeknek és az alföldi klíma szélsőségeinek jól ellenálló növény, habár invazív jellegére oda kell figyelni. A vadak a frissen telepített jegenye és törökmogyoró csemetéket megették, így jó következtetés, hogy csak az állomány megerősödése után hagyjuk a vadaknak birtokba venni az erdősávokat. A sávokban élő madárállomány hatalmas segítség a növényvédelemben. A 3 szintű erdősávba a következő fajok kerültek még: vadrózsa, fagyal, orgona, mogyoró, veresgyűrűs és húsos som, akác, tölgy, dió, szil, nyár és vadkörte. A védő fásítást támogatással, vagy önerőből, akár saját magunk által létrehozott erdészeti facsemetekertből is meg lehet valósítani, e tevékenységet azonban a NÉBIH-nél kell bejelenteni.

Kulcsár Balázs (Valaha Tanya)

Kulcsár Balázs előadásában szintén saját tapasztalatait osztotta meg, kezdve a Valaha Tanya vegyes gyümölcsültetvényének bemutatásával, melyet a permakultúra alapelvei és tervezési szempontjai szerint működtetnek, alakítanak. Hárman dolgoznak a 12 hektáros gazdaságban, főleg szörpök előállításával foglalkoznak, ezért csak régi magyar fajtáik vannak. Nem ismerték a területet ide költözés előtt, de sikerült alkalmazkodniuk a terület sajátosságaihoz, és azzal együttműködve dolgozniuk. Utalva az előző előadásra, a náluk telepített mezővédő erdősáv további hasznaként Balázs megemlítette a tüzelő önellátást, amit az innen származó nyesedékből előállított faaprítékkal oldanak meg. Vadgyümölcsös és fenyves is található a területen, ahol gomba is nő, és áfonya is, a változó talaj pH-nak köszönhetően. Állatokat is tartanak, és ún. csirkebusszal védekeznek pl. a cseresznyelégy ellen - további érv a csirkék mellett, hogy minimális takarmánnyal elvannak, illetve tojást, húst is szolgáltatnak. A területen kívül ásónyomonként 0-2 giliszta található, az ültetvényben pedig 10-12, ez bizonyítja az aktív talajéletet. Pockok okoztak problémát, de macskával védekeznek ellenük. A sorközökben pillangós hangsúlyos keveréket vetnek, évente többször is kaszálják, az állatok abrakot nem kapnak, csak ezzel, vagy ínségesebb időkben, mint amilyen az idei év volt, a zöldmetszési nyesedékkel táplálják őket. A klímaváltozáshoz alkalmazkodás részeként Balázsék mediterrán gyümölcsök telepítésével is kísérleteznek, mint citrom, pisztácia, füge, pekándió, és más fűszernövények.

Nógrádi Benedek (kertészmérnök, Csoroszlya Farm)

A vértesacsai Valaha Tanyáról áttért a beszédtéma a szári Csoroszlya Farmra, amelynek gyümölcsös ültetvényét Nógrádi Benedek kertészmérnök mutatta be rövid előadásában. A meggy, kajszi és szilva ültetvény a pálinkafőzde kiszolgálására jött létre, és mára egy extenzív, kiöregedő, alacsony termésátlagokat produkáló gyümölcsös. A termőréteg vékony, és elavult az ültetvény infrastruktúra, keresik, milyen irányban lépjenek tovább. A növényvédelmi költségek, a munkaerőigény fedezése és az üzemanyag költsége mind csak növekszik, ezért fontos lenne, hogy növeljék a bevételeket, ezért amennyit lehet, friss piacon értékesítenek. Idén indítottak szedd-magad akciót, ami várakozást felülmúlóan sikeres volt, Benedek kiemelte, hogy a közösségi média hirdetésnek fontos szerepe volt ebben. Szépkuthy Katalin vette át a szót, és folytatta az előadást azzal, hogy a szilva ültetvény, a korábban felsorolt tulajdonságai miatt ideális kísérleti helyszín, mert ez az öregedő ültetvény sok szempontból tipikus öko ültetvénynek tekinthető. A tápanyag-utánpótlási kísérlet célja 4 alternatív technológia összehasonlítása, az ültetvény általános kondíciójának javítása érdekében: helyi állattartótól származó szerves trágya, granulált baromfitrágya, vinasz kijuttatására került sor 2020 őszén és 2021 tavaszán, levélnedvanalízist, levélanalízist, továbbá a levelek klorofilltartalmát mérték, és 2021-ben a termés minőségi paramétereit vizsgálva.

Ebédszünet

Az előadások után ebéd következett, majd délutánba nyúlóan megtekintettük a Valaha Tanyát, ahol Balázs az előadásában elmondottakat élőben is meg tudta mutatni az érdeklődőknek.

Kulcsár Balázs körbevezeti a résztvevőket vegyes gyümölcsös ültetvényében

Köszönjük a remek előadásokat, és a résztvevők érdeklődését!