Monília elleni védekezés ökológiai gazdálkodásban
2021. évi 5. növényvédelmi felhívás ökológiai kertészkedőknek
► A szomjazó kerteknek jó hír, hogy „pénteken frontfelhőzet vonulhat át fölöttünk, amelynek útját többfelé kísérheti eső, zápor.” Ezzel kezdtem az előző tafrinás felhívást és ezzel kell bevezetnem, a virágfertőző moníliáról szólót is. Az eső után párára, nedvességre számíthatunk, ami segíti a monília terjedését is. Aki nem akar kockáztatni, annak a kajszit, majd a meggyet is meg kell permeteznie a virágfertőző monília ellen. Talán éppen a monília kezelésének nehézségei miatt szerényebb az ökológiai művelésre átállított kajszi ültetvények területe Magyarországon, mindössze 250 ha. Öko meggy ültetvény közel 1300 ha van, ezekben valószínűleg inkább a monília fertőzésnek ellenálló fajtákat termesztik.
Tolnában már virágzik a Big Red kajszifajta, hallottam dr. Guttermuth Ádámtól. De kinyílt virágszirmok sem kellenek a monília fertőzéséhez, mert a kajszi esetében a piros bimbókon, sőt a csészeleveleken keresztül is be tud hatolni a gomba. Nemcsak a bibén keresztül vezet az útja a vesszőkbe és onnan az ágakba. Akinél gondot okozott a monília a korábbi években, pl. az érzékeny kajszifajtái vagy a kertje fekvése miatt (hűvös, párás környezetben állnak a fák), annak a kertésznek most is permeteznie kell. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a fertőzés forrásai elsősorban a fákon és a fák alatt megtalálható gyümölcsmúmiák. A gyümölcsmúmiákon kisebb részben a vesszőkön, ágakon található fekélyes sebeken élő áttelelő micéliumokból fejlődnek a konídiumtartók, ezekből szóródnak a spórák. A legfontosabb tehát, hogy ezeket a maradványokat, azaz a gyümölcsmúmiákat és a moníliával fertőzött vesszőket és fás részeket a legkésőbb metszés során eltávolítsuk. A lemosópermetezéskor alkalmazott réz, mint kontakt növényvédőszer csak a már kiszóródott és csírázásnak indult spórák ellen hat, a később kiszóródó spórák ellen nem. Ráadásul a kórokozó több gyümölcstermő növényen megél, az említett meggyen, kajszin kívül cseresznyén, mandulán és számos dísznövényen is.
Ma fényképeztem a Ceglédi óriás piros bimbóit. Az előbb említettek miatt nagy veszélyben vannak! Egy olyan gyümölcsmúmia alatt, illetve egy olyan fertőzött vessző mellett ébredeznek, amik valószínűleg moníliások. Dr. Nagy Géza találkozott olyan fertőzéssel is, amikor a bimbófertőzés miatt már a virágok sem nyíltak ki.
A monília hasonlóan fertőzi a meggyet is, már a megpattant rügyön keresztül is bejuthat a bimbóba. Hűvös, párás tavaszon a még a kajszinál is indokolt lehet a virágzás előtti időszakban elvégzett két permetezés. Majd meglátjuk, hogy mennyi esőt kapunk és hogy az milyen gyorsan szárad fel, meddig párolog a talajból? Ma délután fényképeztem Óbudán az Érdi bőtermő megpattant rügyeit, egy elhalt vesszőn pihen, mely talán épp a moníliától száradt be tavaly.
A tafrinához hasonlóan csak megelőzéssel védekezhetünk ellene. A fotón látható fejlettségű kajsziknál és meggyeknél még ismételhetik a rezes permetezést, de már az alacsonyabb dózisokkal dolgozzanak és az újabb molekulájú és a finom őrlésű készítmények közül válasszanak, mint például (Cuproxat FW, Champ DP, Funguran Progress, stb.). Kajsziban, meggyben és cseresznyében egyaránt alkalmazható réztartalmú készítmények monília ellen: Astra Rézoxiklorid, Bordómix DG, Champion 2 FL, Joker 77 WP, Neoram 37,5 WG, Rézoxiklorid 50 WP, Vitra Rézhidroxid. Ezek közül valamelyikkel érdemes permetezni a fotókon látható fejlettségű rügyek esetén mind a kajszit, mind a meggyet és a cseresznyét. A kezelést érdemes megismételni a virágzás végén intenzív sziromhulláskor. Csak kajsziban használható még a Champ DP. A tafrina elleni védekezésből már ismert és ajánlott Cuproxat FW kajsziban pirosbimbós állapotig, meggy és cseresznye esetében virágzás végétől alkalmazható.
Jó minőségben, apró cseppképzéssel történjen a kezelés. Teljesen be kell fednünk a rügyeket, virágokat! Permetszereink tapadását, esőállóságát a cseppek szétterülését növelhetjük a tapadásfokozók hozzáadásával. Több biostimuláló készítménynél leírták a moníliák elleni mellékhatást. A növény ellenálló képességét növelik, és ezzel segítenek minket a küzdelemben. Az „egyszerű anyagok” közül őszibarackban és cseresznyében a csalán kivonatát ajánlják a moníliás virágfertőzés ellen. A részletek megtalálhatóak a ide kattintva a Nébih oldalán.
Meg kell említeni néhány agrotechnikai fogást, amellyel növelni lehet a védekezés sikerességét. A metszéskor törekedni kell a szellős, jó légjárást biztosító lombkorona kialakítására, hogy esetleges párakicsapódás vagy eső után a lombozat és a virágok gyorsabban száradjanak. Törekedjünk arra, hogy a virágzás idején az esetleges sor vagy sorköztakaró növényzet a lehető legalacsonyabbra legyen levágva, esetleg sekélyen bedolgozva a talajba. Az a tapasztalat, hogy a fák alatti buja növénytakaró párásító hatása elég sokáig tarthat, növelve a monília fertőzés veszélyét. A meggyfajták többségéből lehet és érdemes alacsony törzsű bokorfát nevelni, ez megkönnyíti a betakarítást és fokozza a permetezések hatékonyságát.
Faiskolák gyakran reklámozzák méregdrága portékájukat úgy, hogy „rezisztens”, biotermesztésben is használható”, „permetezés nélkül is termelhető” stb. Ezeknek érdemes egy kicsit utána járni, mert legtöbbször kiderül, hogy csak toleráns vagy kevésbé fogékony fajtáról van szó, amely esetenként a kedvező termőhelyi adottságok miatt rezisztenciát mutathat, egészen az első hűvös, nedves tavaszig. Soltész Miklós 1997-es könyvére hivatkozott kiadványunk, a Növényvédelem a csonthéjasok termesztésében, így monília ellen a Csengődi és Pipacs meggy fajták, cseresznyék közül a Bigarreau Burlat, Jánoss a Valerij Cskalov fajták rendelkeznek ellenállóképességgel.
Amennyiben mégis megtörtént a fertőzés, azt már a sziromleveleken, a bibén vagy a porzókon is láthatjuk, apró, barna foltok alakjában. A sziromlevelek petyhüdtek. A kajszivirágok tövénél apró mézgacseppek is megjelenhetnek. Később az egész virág elbarnul, nagy részük elszáradva a fán marad. Ez a meggynél különösen feltűnő. Ekkor már a vessző belsejében terjed a kórokozó. A vesszők elszáradása gyakran megáll, nem folytatódik a vázágak és a törzs felé, de a szakirodalom a teljes fapusztulást sem zárja ki. A gyors metszés segíthet! A fertőzött rész alatt 20-30 cm-rel kell levágni a száradás tüneteit mutató vesszőt, ágat. A cseresznye, az őszibarack, a mandula, egyes szilva fajták és számos dísznövény is károsodhat a virágfertőző moníliától.
Budapest, 2021. március 11.
Jó egészséget, jó kertészkedést:
Zsigó György és az ÖMKi csapata
A témában készült videó az alábbiakban érhető el:
Az összes eddig megjelent felhívás itt érhető el.