Mi is az az ökológiai heterogén anyag?
A sikeresebb ökológiai gazdálkodáshoz a jelenleginél sokkal változatosabb növényi szaporítóanyagokra, valamint az adott éghajlati és ökológiai termesztési körülményekhez alkalmazkodott, széleskörű fajtaválasztékra lenne szükség.
A jó hír az, hogy az idén januártól hatályba lépő új (EU) 2018/848 ökológiai rendelet nagy előrelépést jelent az ökológiai gazdálkodók számára a vetőmagok terén is, hiszen több új lehetőséget is biztosít az elérhető vetőmagok és egyéb növényi szaporítóanyagok bővítésére és diverzifikálására.
Milyen szaporítóanyagok használhatóak ökogazdálkodásban?
1. Ökológiai szaporítóanyagok:
a) Ökológiai termelésre alkalmas ökológiai fajta, ökológiai körülmények között nemesített és szaporított, genetikailag a konvencionális fajtánál változatosabb fajták (6. cikk g) pont)
b) Ökológiai heterogén anyag, ökológiai körülmények között előállított, rendkívül változatos genetikai összetételű és megjelenésű szaporítóanyag (6. cikk g) pont)
c) Saját gazdaságból származó növényi szaporítóanyag, amennyiben a növényfajta-oltalom elvei nem sérülnek, a gazdálkodóknak lehetősége van saját visszafogott vetőmag használatára (6. cikk, i) pont)
d) Ökológiai körülmények között szaporított konvencionális fajták, a nemesítés konvencionális körülmények között zajlik, a szaporítás pedig ökológiai körülmények között történik legalább egy generáción keresztül (II. melléklet, I. rész, 1.8.2.)
2. Átállási szaporítóanyagok, legalább 12 hónap átállási időszak szükséges, használatuk abban az esetben megengedett, amennyiben megfelelő minőségű vagy mennyiségű ökológiai szaporítóanyag nem áll rendelkezésre (II. Melléklet, I. rész, 1.8.5.1.).
3. Csávázatlan konvencionális vetőmag használata, amennyiben a derogáció megengedett (II. Melléklet, I. rész, 1.8.5.3.).
Ökológiai heterogén anyag (rendelet 13. cikk)
A 2022-ben életbe lépő új öko rendeletnek köszönhetően egy előzetes bejelentést és vetőmag minőség vizsgálatot követően ökológiai heterogén anyagként olyan vetőmagok is forgalomban hozhatóak lesznek, melyek nagymértékű fenotípusos (megjelenésbeli) és genetikai változatosságuk következtében nem nevezhetők klasszikus értelemben vett fajtának. Fontos megjegyezni, hogy növényfajta-oltalom ezekre a szaporítóanyagokra nem lesz érvényesíthető.
Az Európai Unióban, így Magyarországon is, kereskedelmi forgalomba elsősorban regisztrált fajták szaporítóanyagai kerülhetnek. A fajtaregisztráció egyik feltétele a DUS kritériumoknak való megfelelés. Azaz a fajta más fajtáktól megkülönböztethető kell legyen, a fajtát alkotó egyedek genetikailag így megjelenésükben is teljes mértékben egyöntetűek kell legyenek, továbbá elvárt, hogy a fajtára jellemző tulajdonságok stabilak legyenek, idővel ne változzanak. A jelenlegi jogszabályi keretek ugyan lehetőséget adnak tágabban kezelni a DUS kritériumokat tájfajták és házikerti fajták esetén, azonban szigorú mennyiségi korlátozások mellett forgalmazhatóak csak.
Az ökológiai heterogén anyagok genetikai és megjelenésbeli változatosságuknak köszönhetően nem nevezhetők fajtának. Továbbá egyik legfontosabb előnyös tulajdonságuk, hogy változatos genetikai összetételüknek köszönhetően alkalmazkodni képesek adott körülményekhez (talaj, klíma) ezáltal stabilabb terméshozamot tudnak biztosítani a klímaváltozás, illetve kártevők és kórokozók okozta kihívások esetén is. Ezek miatt a tulajdonságok miatt a DUS kritériumoknak nem tudnak megfelelni, így a hagyományos regisztráció nem vonatkozhat rájuk. Természetesen más szaporítóanyagoktól megkülönböztethetőnek kell lenniük, mivel ez a megkülönböztethetőség az egyik alapja a bejelentési folyamatnak, mely a fajtaregisztrációnál lényegesen egyszerűbb, gyorsabb és kevésbé költséges eljárás.
Az ökológiai heterogén anyag NÉBIH felé való, forgalomba hozatal céljából megtett bejelentéséhez szükséges adatok/anyagok:
-
a kérelmező elérhetősége;
-
az ökológiai heterogén anyag faja és megnevezése;
-
a fő agronómiai és fenotípusos tulajdonságok leírása, beleértve a nemesítési módszereket és a rendelkezésre álló tesztek eredményeit, a termesztési országot és a felhasznált szülő növényt;
-
a kérelmező nyilatkozata arról, hogy az első három pontban szereplő elemek megfelelnek a valóságnak; és
-
egy reprezentatív minta.
Az értesítést tértivevényes ajánlott levélben vagy a hivatalos szervek által elfogadott más kommunikációs csatornán – a kézbesítésről hivatalos visszaigazolást kérve – kell megküldeni.
A kézbesítési visszaigazoláson feltüntetett időpontot követő három hónap elteltével amennyiben kiegészítő információkat nem kértek és a kérelmet hivatalosan nem utasították el, a nyilvántartásba való vétel automatikusan megtörténik, akkor is ha arról a hivatal külön értesítést nem küld a kérelmezőnek.
A gyakorlatban mit nevezhetünk ökológiai heterogén anyagnak (kiegészítő rendelet 4. cikk (2)):
-
komplex keresztezéssel majd természetes/mesterséges szelekcióval előállított heterogén szaporítóanyag
-
a gazdaság adottságaihoz és a gazdálkodó igényeihez szelektált anyag (kiindulási anyag lehet pl. tájfajta, vagy bármilyen diverz fajta vagy populáció)
-
bármely egyéb technika, amelyet ökológiai heterogén anyagok nemesítésére vagy előállítására használnak
Fontos, hogy ökológiai heterogén anyag nem lehet fajta vagy fajták keveréke, illetve hogy bármilyen módon is állítsuk elő az ökológiai heterogén anyagot, a folyamat minden része ökológiai körülmények között menjen végbe.
A témában bővebb tájékoztatást Fehér Judit, a cikk szerzője tud adni:
judit.feher@old.biokutatas.hu
A SolACE H2020 projekt keretében on-farm kísérletekben egy francia durumbúza populációt vizsgálunk, ennek köszönhetően a gazdálkodók bevonásával hazánkban is elindult a részvételi nemesítés gyakorlata. A LIVESEED H2020 Európai Uniós projekt célja az ökológiai vetőmag használat és nemesítés fellendítése, melynek hatására hazánkban megalakult az ökológiai vetőmag munkacsoport és az ökológiai kalászos fajtateszt hálózat, ami egy szélesebbkörű vetőmagokkal kapcsolatos információáramlást indított útjára.
Ezzel az összefoglalóval a gazdálkódókat szeretnénk támogatni egyrészt a diverzifiókáció szélesebb körű alkalmazásában, másrészt az ökológiai vetőmag használatatban.