Ma világszerte a mézelő méheken élősködő varroa atka (Varroa destructor) okozza a legnagyobb gazdasági kárt a méhészek számára. A méhcsalád életébe a varroa atka közvetlenül úgy avatkozik be, hogy a fejlődő és felnőtt méhek testnedvét szívja, ami kisebb, fejletlenebb és rövidebb életű méheket eredményez. Emellett az atka vírusokat is terjeszt és a méhcsaládot legyengítve egyéb kórokozókra is fogékonnyá teszi a méheket.
Eltájolás, rablás, lépáthelyezés útján az atkák idegen családokba is átjutnak. Hazánkban nincsenek atkamentes méhcsaládok. A gyógykezelés nélküli méhcsaládokban a varroa fertőzés idővel elhatalmasodik és a család összeomlásához vezet. A méhcsaládon belüli atkaszámot ezért a lehető legalacsonyabb szinten szeretnénk tartani. A hazai méhészeti ágazatban erre általában kémiai atkairtó készítményeket használnak, melyek környezeti és hosszú távú egészségügyi kockázatai magasak. Az ÖMKi méhészeti on-farm hálózat célja, hogy olyan új, kaptáridegen anyagoktól mentes méhegészségügyi technológiákat dolgozzon ki, melyek lehetővé teszik a szermaradványoktól mentes, fenntartható hazai méztermelést.
Ökológiai Szemlélettel a fenntartható mézteremlésért
- a szintetikus hatóanyagokat mellőző méhészeti gyakorlatokkal a méhek és a méhészek egészségmegőrzéséhez járulunk hozzá
- lehetővé tesszük a szermaradványoktól mentes, különleges minőségű méztermelést, melyhez minőségbiztosítási rendszer fejlesztésén is dolgozunk
- az ágazati szereplők összefogásával és együttműködésével hosszú távon megalapozzuk a fenntartható méhészet hazai továbbfejlődését.
Páratlan összegfogás
2013. március 24-én tartottuk az első, bioméhészkedés kérdéskörét taglaló, a varroa kontroll témájával foglalkozó műhelytalálkozónkat, melynek keretében a résztvevő méhészek megvitathatták a bioméhészkedésben alkalmazott ökológiai technikákat és megismerhették a forgalmazó cégek által felajánlott, bioméhészkedésben is engedélyezett varroa ellenes készítményeket. Azóta közel 70 méhész vesz részt az on-farm hálózat munkájában és évente folyamatosak az on-farm találkozók, tervezői napok és műhelymunkák. Két szakmai útmutató is rendelkezésre áll az ökológiai méhészet gyakorlati feladatainak átlátható bemutatása céljából.
Amiért kutatunk
- a hazai gyakorlatban alkalmazható varroa atka elleni ökológiai védekezési stratégiák továbbfejlesztése
- az ökológiai méhészetet és termékeit megkülönböztető minőség hiteles alátámasztása
- a hazai ökológiai méhészetek számának növelése
- a méhészeti ágazaton belül a szakmai ismeretek gyarapítása, az azokat magas szinten alkalmazók összetartása.
Eredményeink
- 2013 óta mintegy 20 szójafajtát teszteltünk ökológiai gazdálkodásban, és kísérletünket folyamatosan új fajtákkal bővítjük. ezáltal lehetőség nyílik a meglévő agrotechnikai és agro-ökológiai viszonyokhoz legjobban illeszkedő fajták kiválasztására.
- a 2015. évi eredmények rávilágítottak arra, hogy a fajták reakciója a vízellátásra a korábbi évtizedek fajta-szortimentjéhez képest igen jó, az öntözéses technológiába illesztés magasabb szintre emelné a jelenlegi 2 t/ha körüli országos átlagterméseket.
- sikeresen alkalmazunk mag- és talajoltást a gümőképződés és a termésmennyiség fokozására. a magkezeléshez a rhizobium japonicum törzsek mellett más szinergista baktériumfajokkal kombinált készítményeket is használunk, ami összekapcsolható talajkezeléssel is, biztonságosabbá téve a gümőképződést.
- a szója forgatás nélküli talajművelési rendszerbe történő beillesztését is vizsgáljuk. tapasztaltunk szerint a vetőágy egyenletességére érzékeny, viszont a mélylazítás kedvező hatású, nemcsak a talaj vízháztartására, hanem az aszat visszaszorítására is.
- a diverimpacts projekt elnyerésével 2017-től nemzetközi kutatásban is folytatjuk a szója fajtateszteket, együttműködésben a szent istván egyetem soroksári kísérleti telepével.
- ökológiai szójatermesztés európában" címen megjelent szakmai kiadványunkba a szója termesztés-technológiáján és a fajtatesztek eredményein túl a kereskedelmi gyakorlat fontosabb tudnivalóit is igyekeztünk beépíteni.
