Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet
Élvonalbeli kutatás Ökológiai szemlélet Fenntartható jövő

Támogasd a munkánkat! hu en

Keresés


Szabadszavas keresés

Kategória

Téma

(Kijelölés törlése)
Keresés

Kosár tartalma

0 tétel van

Fizetendő:

Szállítási díj nélkül
Az összeg az ÁFA-t tartalmazza

Kosár Megrendelem  

Jövő méhek nélkül?

Tegyünk inkább értük a méhek világnapján (is)!

A méhek – a házi méh, és a vadon élő méhek– a legfontosabb beporzó szervezetek és nélkülük nemcsak mézes teát nem fogyaszthatnánk, de gazdasági növényeink mintegy 70 százaléka sem fordulna termőre. 

Mondhatnánk, hogy ez nem is olyan nagy baj, hiszen a gabonafélék, a kukorica és a rizs, azaz legfontosabb élelmiszernövényeink szélbeporzásúak, de nem mondjuk, mert a baj ettől függetlenül is hatalmas. A méhek ugyanis indikátor szervezetek, gyakoriságuk a környezet általános állapotát tükrözi, eltűnésük pedig láthatóvá tesz amúgy láthatatlan szennyezéseket és az iparszerű mezőgazdaság negatív hatásait.

A méhek pedig már jó ideje jeleznek. Kína Szecsuan tartományában például régóta nem láttak szabadban méhet, a gyümölcsfákat pedig emberek porozzák kis pamacsokkal a kezükben. Ott már évek óta ez a valóság. A méhek számának ijesztő mértékű csökkenéséhez az intenzív mezőgazdaság, a növényvédő szerek túlzott használata, a városiasodás, a természetes élőhelyek csökkenése, a klímaváltozás és különböző vírusok egyaránt hozzájárulnak. És a jelenség sajnos világméretű. Ismerős okok, melyeket 2020-tól már nemcsak a méhek, de mi is érzünk a bőrünkön.

A méhek eltűnése tehát a jelen, a jövő azonban a mi kezünkben van!
Ismerjük meg jobban a méheket és tegyünk a védelmükért!

A méhek legismertebb faja a háziméh (Apis mellifera), de rajtuk kívül Magyarországon 700, a világon pedig több mint 200 000 vadon élő méhfaj fordul elő, amelyek nem viselkedésük, csupán életmódjuk miatt vadak. Számos tanulmány született már azzal kapcsolatban, hogy a tájhasználat változatossága és a természetes élőhelyek jelenléte mennyire szorosan összefügg a beporzó fajok, tehát főként a méhek fennmaradásával. Egy friss, amerikai tanulmányban (Ashley et al., 2020) most azt is összehasonlították, hogy az intenzív mezőgazdasági területeken előforduló vadméhek fajgazdagsága és egyedszáma, valamint a háziméhek egészsége hogyan függ a gazdaságok által termesztett növények sokféleségétől. Érdekes módon nem találtak több vadméhet azokban a gazdaságokban, ahol a szójatermesztésen kívül intenzív zöldség és gyümölcstermesztéssel is foglalkoztak. Sőt, a szója virágzásának hónapjában több vadméh látogatta a monokultúrás szójatermesztéssel foglalkozó gazdaságokat. Igaz, ez a különbség négy, a szójaföldeken általában gyakori vadméhfaj jelenlétének tulajdonítható. A háziméh családok súlyának és a felnőtt dolgozók számának elemzéséből ezzel szemben az derült ki, hogy számukra a szójaültetvénynél valamivel kedvezőbb feltételeket biztosít egy olyan gazdaság, ahol többféle növényfaj termesztésével foglalkoznak.

A két gazdálkodási formát (monokultúrás és diverzebb) összehasonlító vizsgálatból levonható általános következtetés azonban összességében az, hogy az intenzív mezőgazdasági területek önmagukban nem nyújtanak egész évben folyamatos és elegendő táplálékforrást a méhek számára. Az ökológiai gazdálkodást folytató területeken tudjuk, hogy számszerűleg több és egyúttal többféle beporzó fordul elő, mint a konvencionális területeken (Hausmann et al., 2020), de ahhoz, hogy a vadméhek és a háziméhek populációinak világszerte tapasztalható csökkenését megállítsuk, ennél többre van szükség. A mezőgazdasági területeken mindenhol jelentősen növelni kell a természetközeli élőhelyfoltok arányát. Az ültetvényekben a sorközi növényzet meghagyása/telepítése, a szántóföldi táblák közötti szegélyek és műveletlen területeken lévő vadvirágforrások megőrzése, a gyepterületek átgondolt kaszálása és (intenzív állattartó országokban) az extenzívebb legeltetés nélkülözhetetlen minden beporzó szervezet számára.

Mit tehetünk mi a házi- és a vadméhek védelméért?

  • Ültessünk okosan! Ültessünk többféle és nem egyszerre virágzó növényt!
  • Ne használjunk kertünkben gyomirtót és méhekre veszélyes vagy kifejezetten kockázatos rovarölő készítményeket!
  • Golfgyep helyett legyen fajgazdag vagy vadvirágos füvünk!
  • Tartsuk be a házi kertben is a méhkímélő technológiát: méhekre mérsékelten veszélyes minősítésű növényvédőszer kijuttatása – amennyiben ezt a növényvédőszer engedélyokirata lehetővé teszi – kizárólag a házi méhek napi aktív repülésének befejezését követően, legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával kezdhető meg és legkésőbb 23 óráig tarthat.
  • Készítsünk méhhotelt, vagy darázsgarázst!

 Mit tehetünk gazdálkodóként a méhek védelméért?

  • Ne hagyjuk parlagon a sorközöket, ültessünk, neveljünk fajgazdag takarónövényzetet!
  • Hagyjuk meg a természetes szegélynövényzetet a művelt területek szélén!
  • Tervezzünk minden évben mézelő növényt is a vetésforgóba!
  • Virágzási időszakban tartsuk be az előírásokat, ne használjunk méhekre veszélyes vagy kifejezetten kockázatos növényvédőszereket! A tilalom a virágzás idején kívül is érvényes, ha a táblát vagy annak környékét tömegesen virágzó mézelő növények borítják, vagy ha a gazdasági növényt a méhek egyéb okból látogatják.
  • Tartsuk be a méhkímélő technológia előírásait! Növényvédőszerek kombinációban történő kijuttatása esetén ez különösen fontos, még nem jelölésköteles hatóanyagok esetében is, hiszen ezek egymás hatását erősíthetik, így fokozott veszélyt jelenthetnek a méhekre.

A méhek világnapja ugyan remek alkalom a változásra, de igazi eredményt csak akkor várhatunk, ha minden nap így teszünk!

Felhasznált irodalom:

Ashley et al. (2020) Diversified Farming in a Monoculture Landscape: Effects on Honey Bee Health and Wild Bee Communities  https://doi.org/10.1093/ee/nvaa031

Hausmann et al. (2020) Toward a standardized quantitative and qualitative insect monitoring scheme https://doi.org/10.1002/ece3.6166

Beporzók a kertünkben

Méhkímélő technológiák

Vadon élő méhek és a megporzás

Kapcsolódó tartalmak és további cikkek ebben a kategóriában

2019. május 20.

Hír
🐝MI A MÉHEKKEL VAGYUNK. ÉS TE?

Május 20-a a méhek világnapja. Hogyan járulhatsz hozzá Te magad is a méhek védelméhez?

Részletek
2019. augusztus 8.

Lezárt on-farm kutatások
Méhészeti on-farm kutatói hálózat

Ma világszerte a mézelő méheken élősködő varroa atka (Varroa destructor) okozza a legnagyobb gazdasági kárt a méhészek számára. A méhcsalád életébe a varroa atka közvetlenül úgy avatkozik be, hogy a fejlődő és felnőtt méhek testnedvét szívja, ami kisebb, fejletlenebb és rövidebb életű méheket eredményez. Emellett az atka vírusokat is terjeszt és a méhcsaládot legyengítve egyéb kórokozókra is fogékonnyá teszi a méheket.

Részletek
2018. január 9.

Hír
Az Év Agrárembere díj közönségszavazása – Csáki Tamás, az ÖMKi méhészeti kutatásainak vezetője kategória döntős!

Büszkék vagyunk arra, hogy Csáki Tamás, az ÖMKi méhegészségügyi kutatásainak vezetője „A jövő agrárszakembere” kategóriájában indul Az Év Agrárembere díjért.

Részletek

Kapcsolódó és további elemek a Shopban

Kiadvány
A vadon élő méhek és a megporzás

A legújabb kutatások igazolták, hogy a vadon élő méheknek és más rovaroknak meghatározó szerepe van a megporzásban, mind a vadon élő növények, mind a kultúrnövények esetében. Az elmúlt évtizedekben drámaian csökkent a beporzó szervezetek egyedsűrűsége és diverzitása a táplálékforrások és a fészkelőhelyek számának csökkenése miatt. Ez kihatással van az agrárszektorra is. Agro-ökológiai kutatások bizonyítják, hogy a fenntartható növénytermesztési rendszerek nagyban hozzájárulnak a vadon élő méhek populációinak fenntartásához. A vadon élő méheket segítő lehetőségek tárháza azonban még messze nincs kimerítve.

Kiadványaink többsége elektronikus formában, ingyenesen letölthető. A nyomtatott változatban nem (csak PDF-formátumban) elérhetők – a nyomtatási díj kiegyenlítése után –, egyedileg rendelhetők meg (ez irányú igényét, kérjük, jelezze az info@old.biokutatas.hu e-mail címünkön). A megrendelt és előre, online kifizetett nyomtatott kiadványokat postai úton kézbesítjük (a feltüntetett ár ennek díját tartalmazza).

Részletek

Kiadvány
Méhegészségügy az ökológiai méhészetben

Az ökológiai méhészkedés méhegészségügyének legfontosabb alapelve a méhcsalád fajára jellemző teljes egészség megőrzése. Ennek érdekében a klasszikus kihívások mellett újabb és újabb jelenségek merülnek fel, mint a globális árumozgatás és a klímaváltozás, valamint környezetünk flórájának változása. 

Részletek

Kiadvány
Szakmai feladatok az ökológiai méhészetben

Mára már megmutatkozott az iparszerűvé vált méhészkedés hátránya. Az állami támogatások révén a gépesítés tőkeigénye csökkent, nőtt a méhészetek üzemmérete. Eleinte mondhattuk, hogy a megtermelt mennyiség nőtt, bár kicsit romlott a méhcsaládok egészségi állapota és a termékminőség, de összessé- gében a méhészetek gazdasági eredményei évről-évre javultak. 

Részletek

Támogatók

  
Az oldalt fejlesztette:

Biztos vagy benne?


Mégsem Igen