Megalakult a GO-GRASS gyephasznosítást célzó projekt hazai Szakértői csoportja

A GO-GRASS célja az elhanyagolt vagy kevésbé használt gyepterületeinkben rejlő erőforrások fenntartható hasznosítsa. Mégpedig úgy, hogy körforgásos üzleti modelleket dolgoz ki gazdák és feldolgozók számára négy különböző bemutató ország példái alapján (Hollandia, Dánia, Svédország és Németország), ezáltal elősegítve a tápanyag-utánpótlást, a nyersanyag-önellátás növelését, illetve az energiafogyasztás csökkentését.

A projektet bemutató látványos videó. Érdemes megnézni! A magyar nyelvű felirat a beállításokra kattintva érhető el. 

A projekt másik jelentős célja a kifejlesztett technikai és intézményi megoldások sokszorosítása három úgynevezett követő ország – Magyarország, Románia és Spanyolország segítségével. Így a projekt hazai megvalósításában a négy bemutatóhely eredményeiből kell kiválasszuk és elérhetővé tegyük a legalkalmasabb példá(ka)t a magyar agrár- és élelmiszeripar szereplői számára. A Szakértői csoport pontosan ezt a célt hivatott támogatni. A csoport többszereplős jellege - vagyis hogy nemcsak gyepgazdálkodókat, hanem földtulajdonosokat, feldolgozókat, kereskedőket, technológiai tanácsadókat, szakértő kutatókat és a természetvédelmi területek kezeléséért felelős állami szerveket is tömörít - lehetővé teszi, hogy az érintettek érdekeit a lehető legátfogóbban tudjuk beintegrálni a hazai megvalósítási folyamatba. A csoport szakértőivel a négy bemutatótelep példája közül közös együttgondolkodással kiválasztjuk a hazai körülményekhez leginkább adaptálhatót az érintettek környezeti, gazdasági, hatósági és egyéb kihívásainak feltárásával, valamint a kiválasztott példá(k) hazai értékláncának és az erre épülő, fenntartható üzleti modell(ek), finanszírozási stratégiák kidolgozásával.

A decemberi műhelymunkán a résztvevők részletesen megismerkedhettek a GO-GRASS projekttel és egymással is, illetve elkezdődött a négy bemutatótelep példáinak véleményezése és kiválasztása. A szereplők rámutattak, hogy leginkább a német biofaszén példáját látják megvalósíthatónak a hazai körülmény közé. A német példa hazai adaptálásához már van rendelkezésre álló technológia (hidrotermikus karbonizáció, pirolízis) az országban, így ennek beruházási költsége megtakarítható, rövid ellátási láncban is működőképes, valamint a végtermékének, a biofaszénnek lehet a legnagyobb átfogó hatása a mezőgazdaságra talajjavítás vagy csökkentett vegyszer-használat szempontjából. Illetve, a biofaszén előállításánál tűnik a legkedvezőbbnek a fűhasznosítás energiaigénye is, hiszen kevésbé költségesebb, mint a takarmány széna előállítása, ráadásul a gyepek természetvédelmi célú fenntartása is megvalósulhat.

A német példa mellett, a dán szerves fehérje koncentrátumot találták a szakértők még megvalósításra érdemesnek, hiszen ez a végtermék a legmagasabb használati értékű, a technológiai eljárás során pedig olyan melléktermékek keletkeznek, amelyek alkalmasak lehetnek más példák, például biofaszén, vagy a csomagolóanyag készítésére is. Vagyis, lehetőség nyílna bizonyos példák együttes  alkalmazására amivel egy komplex értéklánc válna kialakíthatóvá. Viszont, a fűfinomítás technológiája a legköltségesebb, és jelenleg nincs hazánkban ilyen működő technológia, vagyis komoly beruházást igényelne.

Emellett, a másik két példa, a papír- és csomagolóanyag és a brikettalom megvalósítására kevesebb érdekelt van a csoportban, ezek felkarolásával kapcsolatban még további konzultáció szükséges.

A Go-Grass projekt az Európai Unió Horizont 2020 program támogatásával jött létre koordinációs és támogatási tevékenység keretében, GA 862674 szám alatt. A projektről bővebben a www.go-grass.eu oldalon olvashatnak.