Májusi teendők a biokertben

Aktuális növényvédelmi teendők 

Májusban a legnagyobb problémát a levéltetvek jelentik, amelyek szinte minden gyümölcsfajt károsítanak: a cseresznyén, meggyen a fekete cseresznye-levéltetű (Myzus cerasi), kajszin egy új, de jelentős károkat okozó faj, a kajszilevéltetű (Myzus mumecola), szilván a sárga szilvalevéltetű (Brachycaudus helichrysi) és a kékes színű viaszos szilvalevéltetű (Hyalopterus pruni), almafáinkon a zöld alma-levéltetű (Aphis pomi) és a levélpirosító alma-levéltetű (Dysaphis devecta). A levéltetvek esetenként nem is csak a szívogatással károsítanak, hanem vektorként is, így például a kajszibarack-levéltetű a kajszihimlő terjesztésével. A levélpirosító ribiszke levéltetű (Cryptomyzus ribis) telepei az elsők, amelyek megjelennek egy vegyes kertben, és ezeken a korai telepeken kezdenek el a természetes ellenségek felszaporodni.  Kis türelem kell ahhoz, hogy tömegesen láthatók legyenek kertünkben a levéltetvek természetes ellenségei: a katicabogarak, amelyeknek lárvája és az imágója is levéltetű fogyasztó, valamint a levéltetű-fürkészek és fülbemászók.

A harlekinkatica (Harmonia axyridis) Európába betelepített, és az őshonos katica fajokat kiszorító faj. A lárvája könnyen felismerhető a testét borító elágazó végű kitinsertékről és jellegzetes mintázatáról.  A harlekinkaticáknak nagyon jelentős szerepük van a levéltetű-populációk korlátozásában. 

Levéltetvek ellen idejekorán kell védekezni, még mielőtt a levelek besodródnak. A védekezést még lombfakadás előtt, lemosópermetezésként kell elkezdeni: az olajos készítményekkel az áttelelő tojásokat tudjuk ritkítani. A későbbiekben a kikelő egyedeket (az ősanyákat) ritkítjuk napraforgóolajos vagy narancsolajos permetezéssel, vagy a rovarok fejlődését, szaporodását gátló azadirachtin hatóanyagú készítménnyel. Mindegyik hatóanyag másképp hat, de fontos, hogy ha káliszappant, napraforgóolajat vagy narancsolajat használunk, a permetlének el kell érnie a levéltetű-telepeket, mert csak akkor hatnak a rovarokra, ha közvetlenül érintkeznek velük: a káliszappan behatol a rovar légzőrendszerébe, vagy megbontja a rovar kültakaróján található viaszréteget, így a rovar kiszáradását okozza. A növényi olajok általában gátolják a rovarok légzését, a narancsolaj viszont kifejezetten szárítja a levéltetű-telepeket. Valamennyi hatóanyag elérhető szabadforgalmú, kis kiszerelésben kapható növényvédőszerként (napraforgóolaj hatóanyagú a Vegarep EC, a Biola-Agro növényápoló szer, narancsolaj hatóanyagú a Prev Gold Garden, káliszappan hatóanyagú a Biosol-Káliszappan). Részletesebben írtunk a védekezési lehetőségekről itt.  

A cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi, R. cingulata) leghamarabb a cseresznyevirágok sziromhullását követően jelenik meg, majd később, amikor a termések színe zöldből sárgára vált, rakja petéjét a gyümölcsök héja alá. Megoszlanak a vélemények a sárga ragacsos lapok használatával kapcsolatban, mivel azok nemcsak a cseresznyelegyeket, hanem minden, a sárga színre repülő rovart is csapdába ejtenek, ideértve a természetes ellenségeket és a viráglátogató rovarokat is. Ráadásul nagyon gyakran még októberben is láthatók házikertekben a kint felejtett sárga ragacslapok a cseresznyefákon. Az igaz, hogy használatával előre jelezhető a cseresznyelegyek rajzása, de ehhez fel kell ismerni a rovart, és időzíteni a növényvédőszeres (paraffinolajos (Vektafid A)) kezelést. 

A klasszikus ragadós sárga lap nemcsak a cseresznyelegyeket fogja meg, hanem sok más rovart is. (Papp Orsolya felvétele) Némi gyakorlat kell a cseresznyelégy rajzásának követéséhez - ezt meg tudják tenni, ha követik a honlapunkon elérhető rajzási adatokat, már elérhetők az idei fogási eredmények. 

Kevésbé használt az illatcsalétkes csapdázás, melyhez elérhető hazai forgalomban is csapda. Ezen túl házilag is készíthetnek cseresznyelégy-illatcsapdákat, melyről bővebb információt egy új kiadványban találnak az Organic Farming Knowledge Platform honlapján. Az illatcsapdák, amelyek 1 literes műanyag üdítős/ásványvizes palackok, a felső oldalukon több helyen átlyukasztva, 4%-os ammónium-foszfát oldattal vannak feltöltve, ahol a felszabaduló ammónia illata vonzza a legyeket. Fontos, hogy az illatcsapdába ne gyümölcsszörpöt vagy ecetet tegyenek, mert ezek a legyek a bomló fehérje illatára emlékeztető ammóniára repülnek. A Combi-Protec hatásjavító segédanyag, amelyet sávosan kell a fák lombkoronájába kijuttatni, az adott kártevő ellen engedélyezett növényvédőszerrel keverve hasonlóképpen, a bomló fehérje illatával vonzza a kártevőt.  

Gyümölcsfáink védelme 

Az áprilisi időjárás az elmúlt évekhez képest az ország nagy részén több csapadékot, helyenként komoly fagyot is hozott. A folyamatos esőzés kedvez a gombabetegségek terjedésének. A gombabetegségek, így a cseresznye és a meggy virágmoníliájának, az alma varasodásának, a szőlő peronoszpórájának, a csonthéjasok levélbetegségeinek kedvez a hűvös időjárás, és különösen a folyamatos csapadék; a nedves leveleken könnyen megindul a kórokozó gombák spóráinak fejlődése. Kerti gyümölcstermő növényeink különösen fogékonyak a különböző kórokozók (pl. : almafa-varasodás,  almafa-lisztharmat, csonthéjasok sztigminás betegsége) fertőzésére, melyekről korábban írtunk. Rövidesen megjelennek tematikus összefoglalóink honlapunkon és a YouTube csatornánkon.  

Vadvirágos gyep vagy fűnyírás?  

Május a vegetáció növekedésének a fő időszaka, hamar előkerülnek a fűnyírók. Mi mégis azt javasoljuk olvasóinknak, hogy gondolják át, mekkora sűrűn nyírt, szépen gondozott pázsitot tartanak fent a kertjeikben, és mekkora területet hagynak meg ökológiailag feltétlenül értékesebb, és esztétikailag más minőségű, kaszált, vadvirágos gyepnek. A vadvirágos gyepek, méhlegelők kevesebb vizet használnak, tápanyagot nem igényelnek, de rengeteg rovarnak, természetes beporzónak, viráglátogatónak adnak otthont és táplálékot, ezzel élelmet biztosítanak a rovarevő madaraknak, denevéreknek, ragadozóknak is. Érdemes a kert kevésbé használt részeit, a széleket meghagyni magasabbra nőni, esetleg felülvetni a környéken szedett vadvirágok magjaival - de a tapasztalat azt mutatja, hogy a legtöbb helyen a talajban található elfekvő magok idővel kikelnek, így magától is kialakul a vadvirágos társulás.  

Kertészetekben, webshopokban rengeteg vadvirágkeverék kapható. Ezek a keverékek nem feltétlenül a hazai flóra elemeit tartalmazzák. Házikertben használjuk ezeket a keverékeket bátran, de külterületen, így zártkertekben, gyümölcsösökben, szőlőkben, szántók mellett kifejezetten a helyi társulásokban megtalálható fajokat használjuk. A kaszálás időpontját a vadvirágos gyep állapotához kell időzíteni: figyeljük meg, mikorra érlelik meg magjaikat a tavasszal virágzó fajok, ez után érdemes az első kaszálást elvégezni. Célszerű a kaszálást több részletben elvégezni, mindig meghagyva egy-egy olyan részt, ahol maradnak virágzó növények a kertben.  

A vadvirágos gyepek fenntartásával kapcsolatban egy kiváló kiadványt ajánlunk. 

EU Organic Award  

A Bizottság 2021 márciusában elfogadta az ökológiai termelés fejlesztésére irányuló cselekvési európai tervet, amely magában foglalja a biogazdálkodás értékláncában elért kiválóság (Organic award) elismerésére szolgáló éves díj kiírását. Az idei felhívás már megjelent, 2023 május 14-ig lehet jelölni 7 kategóriában jelölteket (legjobb ökotermelő (férfi és női termelő), legjobb ökorégió, legjobb öko város, a legjobb öko körzet, a legjobb öko kis- és közepes méretű feldolgozás, a legjobb öko kiskereskedő, a legjobb öko vendéglő/étterem). Ugyan Magyarországon még nincs kijelölt ökorégió, de számos olyan 20-30 éves tapasztalattal rendelkező, vagy akár csak pár éve gazdálkodó inspiráló gazda van, aki megérdemelné a nagyobb figyelmet. Ha ismernek ilyen termelőt, ne szalasszák el a lehetőséget a jelölésre! 

Virágzó rebarbara

A hónap növénye: A rebarbara 

A biokertek egyik kedvelt növénye a rebarbara (Rheum rhabarbarum és más Rheum fajok). A rebarbara könnyen termeszthető, nem igényes, évelő növény, amelyet palántáról vagy tőosztással lehet szaporítani. Nagy, háromszög alakú levelei vannak, amelyeknek hosszú, húsos levélnyeleit fogyasztjuk.  

A rózsaszíntől a bíborvörösig terjedő színű levélnyeleiből - valamennyi hazai gyümölcs megjelenését megelőzve - gyümölcsös jellegű ételeket, levest, csatnit, pitét, pohárkrémet, szörpöt készíthetünk. A rebarbara nagyon alacsony kalória- és szénhidráttartalmú, viszont kiváló B-vitamin forrás, és magas az A-, C-, E-, K-vitamin, valamint a kálcium-, kálium-, cink- és a vastartalma is. Bővelkedik antioxidánsokban, valamint élelmirostokat is tartalmaz. Vesebetegnek nem ajánlott, magas oxálsav- tartalma miatt.  A levele nem fogyasztható.  

A rebarbara megtisztított, felhasználásra előkészített levélnyelei 

Apró, kétivarú virágai bogas fürtvirágzatot alkotnak, a virágzat színe a zöldesfehértől a rózsavörösig terjed. Április végétől június közepéig folyamatosan virágzik, a virágzatot sok rovar szívesen látogatja. Lehet, hogy elsőre ijesztő a rengeteg látogató látványa: levéltetvek, hangyák, aranyos rózsabogarak más, viráglátogató rovarok tömegével találkozhatunk, amelyek mind a nektár és a virágpor miatt látogatják a rebarbara virágzatát. A legfeltűnőbbek a közönséges karimáspoloskák (Coreus marginatus), amelyek kizárólag növényi nedvekkel táplálkoznak, tápnövényükként a keserűfűféléket, például a mezei sóska és a rebarbara virágát, valamint a fészkesvirágúak közé tartozó aggófűfajokat ismerjük.

Karimáspoloskák (Coreus spp.) a rebarbara virágzatán