Kutatásainkról közérthetően - tőzegmentes palántanevelő közeg vizsgálata

A magvetési időszak beköszöntével minden gazda és hobbitermesztő számára aktuálissá válik a palántanevelő termesztőközeg beszerzésének kérdése. Ehhez sokan kereskedelmi termékeket használnak, mások azonban saját receptúrára esküsznek, és házilag összeállított keveréket alkalmaznak. Noha számos palántanevelő földkeverék érhető el a piacon, ezek nagyja ökológiai termesztésben (a hozzáadott műtrágyák miatt) nem alkalmazható, így az ökogazdák számára kisebb kihívást jelenthet a megfelelő termesztőközeg kiválasztása.

Milyen a jó palántanevelő közeg?

Az ideális ültetőkeverék jó vízmegtartó képességgel rendelkezik, pH-ja kiegyenlített, porózus, biológiailag aktív („jó” mikroorganizmusok túlsúlya jellemzi), kiegyensúlyozott tápanyag-ellátottságú, valamint mentes a különböző károsító szervezetektől és idegen anyagoktól. E szempontok mellett fontos azonban a gazdasági és ökológiai tényezőket is számításba venni, a palántanevelő közeg beszerzése ugyanis tetemes kiadást jelenthet, miközben egyes alapanyagok túlzott mértékű kitermelése jelentős természeti károkat okoz.

Mi a baj a tőzeggel?

A palántanevelő keverékben egyaránt találhatóak szerkezetalakításért felelős anyagok, valamint tápanyagszolgáltató célú komponensek. Napjainkban a legtöbb földkeverék tőzegalapú, melyet különböző lazító, pH-kiegyenlítő, ill. nedvesítő adalékokkal és trágyákkal egészítenek ki. A sík- és felláptőzegek közül is elsősorban az utóbbit használják előszeretettel kertészeti célokra, annak előnyösebb fizikai tulajdonságai miatt. A tőzeg felhasználása az elmúlt évtizedekben robbanásszerűen növekedett, mivel a tőzeg a palántanevelő közegek és cserepesen értékesített növények, dísznövények termesztőközegének fő összetevője. A tőzeg vizes élőhelyeken keletkezik, éppen ezért a bányászata az értékes vizes élőhelyek pusztulásával jár. Világszerte egyre több cég és gazda fordul a tőzegmentes technológiák irányába, ahol a tőzeg kedvező fiziko-kémiai tulajdonságait más, alternatív anyagok bekeverésével próbálják biztosítani.

Tudj meg többet: https://www.globalpeatlands.org/

Tőzegmentes palántanevelő közegek vizsgálata

MNVH projektünk keretében könnyen beszerezhető, hazai alapanyagokból összeállított közegekkel végzünk vizsgálatokat ökológiai paradicsompalánta-termesztésben, melyekkel tőzeghasználat nélkül is eredményesen nevelhetőek egészséges palánták. A kísérlet első szakaszában különböző faipari és egyéb mezőgazdasági melléktermékek, valamint a komposztok és állati trágyák különböző arányú keverékét vizsgáltuk szabályozott körülmények között, fitotronban és növénynevelő sátorban.  A kutatás jelenlegi szakaszában az eredményesnek bizonyult keverékeket fűtetlen fóliasátorban  alkalmazzuk paradicsompalánta-termesztésre, majd a palántanevelés végeztével a kísérleti növényeinket a teljes termesztési időszakban, szabadföldi körülmények között vizsgáljuk tovább.  A termesztőközegeinkben kiemelt figyelmet kap a professzinális komposztelőállító telepről származó zöldkomposzt-komponens, mely kísérletünk egyik alappillérét képezi. Kutatásunk keretében öt különböző hazai komposzttelepről származó, felhasználásra kész, érett komposztot használunk palántanevelő közegeinkben, melyek hatását külön és egymáshoz viszonyítva is értékeljük a hajtatás hathetes időszakában, valamint kiültetés után, szabadföldi termesztésben.

A komposztok jelentőségét, fajtáit és előállítási technológiáját a következő kapcsolódó bejegyzésben részletesen ismertetjük, ugyanis ezen anyagoknak kiemelt jelentősége van a körforgásos mezőgazdaságban.