KUTATÁSAINKRÓL KÖZÉRTHETŐEN

BURGONYA ISKOLA

SolACE projektünk burgonya kísérletei újabb fázisba érkeztek. A soroksári tangazdaságban található kísérleti parcellákon júniusban számba vettük a burgonya töveket, amik már nem is voltak annyira kicsik. A virágba borult állományban kiépült az öntözőrendszer: a parcellák egyik felét rendszeresen öntözzük, szemben a másik felével, ahol kizárólag életmentő öntözést alkalmazunk. Mindez annak érdekében történik, hogy megvizsgálhassuk, mely fajtákkal és agrotechnikai módszerekkel lehet együttes víz- és tápanyaghiány okozta stressz esetén is biztosítani a burgonya megfelelő termelékenységét.

Ahhoz, hogy megértsük, a növények miként reagálnak a különféle stressz-helyzetekre, és milyen hatással vannak rájuk kezeléseink, a projektpartnerek által meghatározott mérési protokollokat követve vizsgáljuk például klorofill tartalmukat, ami szoros korrelációt mutat a nitrogén ellátottságukkal. A nitrogén azért fontos, mert a növény vegetatív részeinek, vagyis a gyökérzet, szár és levelek, illetve a termések növekedésének is fontos építőeleme. Röviden összefoglalva sejtalkotó szerepe van, meghatározza a növekedést, csökkenti a levelek öregedését, szabályozza a termésmennyiséget és -minőséget. Ezért nem mindegy, milyen arányban fordul elő a növényben. A közvetlen állapotfelmérésen túl hamarosan hőkamera felvételek és klorofil aktivitás-mérés is készül a kísérletről a levegőből, távérzékelésre alkalmas drónok segítségével, hogy több módszert is össze tudjunk hasonlítani az eredmények kiértékelésekor.

Ahogy korábban már írtuk, a komplex kísérlet egyik felében a különböző fajtájú burgonyagumók mellé háromféle kísérleti oltóanyag, vagyis talajbaktériumok és gombák keveréke került. Ezek a mikroba konzorciumok hozzásegíthetik a növényeket a tápanyagok gyorsabb, hatékonyabb felvételéhez a talajból. Az oltóanyagok jelenlétét az osztrák AIT (Austrian Institute of Technology) projektpartnerünk munkatársai követik nyomon a hazai kísérletből vett talajminták vizsgálatával.  Talaj- és gyökérmintákat vettek, hogy megvizsgálják az oltóanyagban található mikrobák megtelepedési arányát.

A kísérlet eredményességét növeli majd az a meteorológiai állomás és szenzor, ami a Metagro névre keresztelt növénytermesztési informatikai rendszeren alapul, és melyet a Debreceni Egyetem munkatársai állítottak be számunkra a kísérleti területen. Az állomás különféle adatok segítségével a burgonya napi vízszükségletét tudja meghatározni a megfelelő vízellátás koordinálása érdekében. Segítségével pontosan nyomon tudjuk követni az optimálisan öntözött parcellák vízigényét, illetve a stressz-kezelések vízhiányát.

A kísérletet tovább színesítik a burgonyafajtákon alkalmazott tápanyag-kezelések (optimális vs. alultáplált), és a kísérlet másik felében végzett előveteménykezelés (pillangós vs. gabona). A részletek és a komplexitás mellett ugyanakkor a végső célt nem téveszthetjük szem elől: a jövő kihívásai, így elsősorban a klímaváltozás tükrében is fenntartható módon tudjunk előállítani elegendő mennyiségű és jó minőségű, szermaradványoktól mentes alapélelmiszert.