Közös kutatásokkal a jövő fenntartható szőlészetéért
November elején rendezte meg az ÖMKi kertészeti csoportja Kőlyuktetőn a 2023 évi Szőlészeti Tervezői Műhelymunkáját az Agroecology-TRANSECT projekt támogatásával. A rendezvény egyik kiemelt célja volt, hogy a környékbeli gazdákkal szoros együttműködést kialakítva, kutatóink többéves közös kísérleteket állítsanak be az egri borvidék szőlészeteiben.
Az EKKE Kísérleti Szőlőültetvények és Borászatban megrendezett esemény első felében a meghívott gazdálkodók előadásokat hallhattak a sorköztakarás témájában az ÖMKi kutatóitól, valamint az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (EKKE) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) meghívott előadóitól.
Elsőként Dr. Miglécz Tamás, az ÖMKi projektvezető kutatója számolt be a talajkímélő szőlőművelés lehetőségeiről. Előadásában bemutatta az intenzív sorközápolás hátrányait és a kímélő sorközápolás különböző lehetőségeit. Végül ismertette az ÖMKi kutatói által kifejlesztett sorköztakaró magkeverék használatának előnyeit, megemlítve a magkeverék széles körben való elterjedését akadályozó nehézségeket is.
Miglécz Tamás - Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet / Szoboszlainé Körmöczi Zófia - Eszterházy Károly Katolikus Egyetem
A nap második előadásában Szoboszlai Zoltán és Szoboszlainé Körmöczi Zsófia, az EKKE munkatársai számoltak be a Tangazdaság területén végzett kutatás eredményeiről „Vetni vagy nem vetni? Sokfajos élő sorköztakaró-növényzet alkalmazásával összefüggő kísérleti eredmények és termesztési tapasztalatok összefoglalása” címmel. A szakemberek bemutatták a kísérletben vizsgált paramétereket, a talajelőkészítés módszereit és fázisait, valamint összegezték a többéves vizsgálat során összegyűlt tapasztalatokat. A kísérlet eredményei alapján elmondható, hogy hektáronként 20 kg sorköztakaró vetőmag használata az optimális, és fontos, hogy a magkeverék őshonos fajokból álljon. A kísérlet alátámasztotta a kutatók feltételezését, miszerint a sorköztakaró növényzet segíti a tápanyagfeltáródást, főleg szárazság idején, valamint javítja a talaj vízmegtartó képességét. A szakemberek arról is beszámoltak, hogy a sorköztakarás érésdinamikai hatása is jól látható: üzemi szüretnél a mechanikai művelésű soroknál körülbelül 1 hetes elmaradás volt megfigyelhető az érésben.
Aggasztó tendenciára hívta fel a résztvevők figyelmét az ÖMKi projektvezető kutatója, Dr. Mezőfi László az ízeltlábóak számának rohamos csökkenése kapcsán. Németországban több mint 75%-os csökkenés mutatható ki a repülő rovarok biomasszájában (természetvédelmei területeken, 27 éves adatsor alapján), míg Magyarországon több mint 2 millió fecske „hiányzik”, részben azért, mert nem áll rendelkezésükre elegendő mennyiségű táplálék, azaz repülő rovar. A szakember „Mit várhatunk a vetett sorköztakaró növényzettől? Avagy a sorköztakarás hatása a hasznos ízeltlábú szervezetekre és a kultúrnövény károsítóira” című előadásában bemutatta a rovarpopuláció csökkenésének elsődleges okait is: intenzív mezőgazdasági termesztés, növényvédő szerek, műtrágyahasználat, erdőírtás és a vizes élőhelyek átalakítása.
Az Egri- és a Tokaji borvidéken beállított 3-3 helyszínen folyó kutatás eredményei alapján az ÖMKi munkatársai arra a megállapításra jutottak, hogy az ÖMKi Élő Sorköz magkeverékével bevetett területeken a hasznos ízeltlábúak (zengőlegyek, katicabogarak, pókok) aránya 2x, a vadméhek aránya szintén 2x, a háziméhek aránya pedig 3x nagyobb, mint a természetes gyomflórával takart sorközökben.
Kutatóink vizsgálták a lisztharmat, feketerothadás, szürkepenész, peronoszpóra, tarka szőlőmoly és a szőlő levélatka előfordulásának arányát is. Az eredmények azt mutatják, hogy a telepített virágos sorköztakaró se nem növeli, se nem csökkenti a növényvédelmi kockázatokat.
Dr. Nagy Richárd, az EKKE- Kutatási- és Fejlesztési Központ tudományos munkatársa előadásában a távérzékelés használatának előnyeire hívta fel a figyelmet. „Ökotopok mint lehetséges művelési zónák térképezése szőlőültetvényekben távérzékelési módszerekkel” című előadásában a fejlett digitális technológiák használatát mutatta be, elsősorban a drónos adatfelvételezésben rejlő lehetőségeket részletezve.
Báder László - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Ezt követően Báder László, a BME doktorandusza tartott érdekfeszítő, hőkamerás felvételekkel illusztrált előadást „A felszínborítás hatása a felszíni hőmérsékletre és a mikroklímára” témában. A sorközökben alkalmazott talajtakarás számos pozitívuma mellett a kutató mérési eredményei vitathatatlanul alátámasztották a felszínborítás felszíni hőmérsékletre gyakorolt hatását: a növényzettel fedett sor ~25oC-kal hűvösebb volt, mint a fedetlen sor, nyáron, 15:00 órakor készített hőkamerás felvételek és mérések alapján.
Az előadásokat és az ebédet követően Dr. Tóth Ferenc, az ÖMKi kertészeti csoportjának vezetője koordinálta a szakemberek és a gazdálkodók tapasztalatcseréjét és a kutatásban való részvételi lehetőségek egyeztetését. A műhelymunka eredményeképp 6 új szőlészettel együttműködésben folytatja az élő sorköztakaró növényzettel kapcsolatos kutatásait az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet.
Az esemény az Európai Unió támogatásával, az Agroecology-TRANSECT projekt keretében valósult meg. Az együttműködési támogatás száma: No 101060816.
