Közeleg a talajjavító növények vetésének ideje

Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok!                                                                   

Bár a Dunántúlon esett némi csapadék, az Alföld nagy részén szinte semmi. Újabb olyan hét elé nézünk, amikor a napi csúcshőmérséklet eléri a 35-38 ℃ -ot. A legnagyobb probléma a vízhiány, hogy nem esik elegendő csapadék, és a helytelen talajművelés következtében a talajaink túl sok vizet párologtatnak, és nem tudnak akkor sem elegendő vizet befogadni, amikor az rendelkezésre áll. Haladéktalanul meg kell változtatnunk az élelmiszertermelési rendszereinket, és alkalmazkodni a megváltozott környezeti körülményekhez, a szélsőséges hőmérsékleti és csapadékviszonyokhoz.

A talajjavító növényekről

A kertészeti felhívásaink professzinális termelőknek és házikertek művelőinek szólnak. Mivel ökológiai gazdálkodásban nitrogén utánpótlást kizárólag szerves anyag kijuttatásával tudunk elvégezni, így önmagában azzal, hogy nem nitrogén műtrágyát használunk, hanem szerves anyaggal trágyázunk, szükségszerűen emeljük a kerti talajaink szervesanyagkészletét. Nem mindegy azonban, hogy milyen vastag az a talajréteg, amely biológiailag aktív, amelyből a növények gyökerei tápanyagot és vizet tudnak felvenni: a földigiliszták kíméletével, mélyrehatoló gyökerű növények termesztésével, és a talaj komposzttal, mulccsal való takarásával, a talaj vízbefogadó képessége növelhető, a talaj párolgásának mennyisége csökkenthető.

Lassan eljön az ideje annak, hogy akár a kertben, a felszabaduló ágyásokba talajjavító növényeket vessünk. A talajjavító növényeket vethetjük önmagukban vagy keverékben. A keverékek keléséhez kevés talajnedvesség is elegendő, mélyre hatoló és nagy tömegű gyökértömeget növesztenek, a mélyre hatoló gyökérzet segítségével felhozzák a tápanyagokat a mélyebb rétegekből, és mivel ezeket a növényeket nem visszük el a felületről, a tápanyagok növény maradványok formájában a felszín közeli rétegekbe kerülnek. A keverékek – vetésidőtől, talajtípustól, tenyészidőtől függően – változó összetételűek, célszerű, ha tartalmaznak nitrogéngyűjtő pillangós növényeket (szöszös bükkönyt, borsót, lóbabot, szegletes ledneket, alexandriai herét vagy perzsa herét), keresztes virágú fajokat (mustárt, talajjavító retket, olajretket), tavaszi vagy homoki zabot, rozsot, vagy más gyorsan fejlődő fajt, pl. facéliát, négermagot. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a biológiai nitrogén megkötés támogatása pillangósok termesztésével és a megtermelt biomassza helyben hagyásával lehet a legegyszerűbben növelni a talaj termékenységét, és ezt az új öko rendelet a kertészetek és az üvegházak esetén is előírja.

Virágzik a parlagfű

A forróságot és az aszály megsínylik termesztett növényeink, nemígy a gyomnövények, közöttük a parlagfű. A NÉBIH tájékoztatása szerint a Ambrosia artemisiifolia var. elatior mellett terjedőben van a parlagfű ritka, Ambrosia artemisiifolia var. artemisiifolia változata - a korai virágzás ennek terjedésével magyarázható (Hajdú-Bihar megyében 1-2%-os arányban; Veszprém megyében 1% alatti arányban; Nógrád megyében néhány %-os arányban; Békés megyében és Heves megyében néhány egyed virágzik). A parlagfűvel borított területeken indulhat a kaszálás.

Virágbimbók a parlagfüvön

A fátyolkákról

Szeretnénk felhívni egy, a kertekben jelen lévő rovarok csoportjára a figyelmet. A zöldfátyolkák jellegzetes zöld színű, vékony testalkatű rovarok, erekkel sűrűn behálózott hártyás szárnyú rovarok. Hazánkban több, mint 30 faja ismert, ezek közül néhány vörösesbarna színre vált teleléskor. Most találhatjuk meg növényeinken tojásaikat, amelyeket a 80-130 napig élő nőstények 0,8-1,2 cm hosszú nyéllel rögzítenek a lombozaton, egyesével vagy csoportosan, fajtól függően. A tojások 0,7-2,3 mm hosszúak, világosak. A kikelő lárva főleg levéltetveket, ezek hiányában azonban más, kisebb, a növényeken előforduló rovarokat is, így atkákat, rovarokat, lárvákat is elfogyaszt, összességében mire bebábozódik, akár 3-400 levéltetűvel is végez. A kifejlett rovar, az imágó nem ragadozó, táplálkozásához nektárra és virágporra van szüksége. A youtube csatornánkon elérhető videóban  bemutatunk egy eszközt, melynek segítségével a zöldfátyolkák tojásai begyűjthetők és áttelepíthetők, hasonlóképpen a ragadozó atkák áttelepítéséhez.

Fátyolka pete szőlőlevélen

Budapest, 2022. július 19.

Jó egészséget, jó kertészkedést:                         

Zsigó György és az ÖMKi csapata

Az összes eddig megjelent felhívás itt érhető el.