Hogyan védekezzünk levéltetvek ellen öko módszerekkel?

Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok! 

► A korábbi hetek szárazsága ellenére - vagy éppen amiatt - a levéltetvek nagyon elszaporodtak. A néhány milliméteres esők a növényeket egy kicsit felfrissítették, a pára viszont újabb lökést adott a levéltetveknek. Több faj gazdacserés, elhagyja a gyümölcsfák hajtásait és a lágyszárú növényekre pl. zöldségekre költözik. Tehát ott is megjelenhetnek, ahol eddig nem volt fertőzés! Ökológiai gazdálkodásban ellenük felhasználható az egyszerű anyagok közül a csalán kivonat. A növényvédőszerek közül alkalmazható a vegetációs időben 1,5-2%-os töménységben a napraforgó olaj tartalmú Biola-agro és a Vektafid 0,5-1%-os töménységben. A koncentráció betartása nagyon fontos, mivel ezek a készítmények ilyenkor már könnyedén perzselhetik a növényeinket. A perzselés esélyének csökkentése érdekében érdemes továbbá a kora reggeli vagy esti órákat választani a permetezésre. Ezen kívül a Biosol-káliszappan 1-2,5 %-os koncentrációban is alkalmas lehet a kártevők lemosására a lombozatról. A levéltevek akár nagynyomású vízzel (slaggal) is eltávolíthatók a levelekről.  Bármelyik védekezési módot is választjuk, törekedjünk arra, hogy a permet vagy lemosó víz a levelek fonákára kerüljön, mivel a levéltetvek is ott vernek tanyát. Ezen kívül tovább ronthatjuk a levéltetvek károsításának esélyeit, ha az őket fogyasztó ragadozó szervezeteket segítjük. Ezt úgy érhetjük el, ha a tetveket oltalmazó hangyákat távol tartjuk a levéltetű-telepektől. A hangyák ugyanis nem önzetlenül védik a tetveket, hanem az általuk ürített mézharmatért cserébe. Egyes fajokat, mint például a fekete cseresznye és meggy levéltetűt sajnos nehezen érhetjük el, mivel a szívogatásuk hatására a levelek összepödrődnek, emiatt ellenük leghatékonyabban a vegetáció előtti olajos lemosópermetezéssel védekezhetünk.  

► Szinte mindenhol esett annyi, ami elegendő a varasodás beindulásához a fogékony almatermésűeknél. Az OMSZ szerint a jövő hét csapadékos lesz, ha a meleg is megérkezik, akár járvány is kialakulhat. Érdemes a védekezésről elolvasni korábbi felhívásunkat (10. felhívás).

► Az előrejelző hálózatunk sárgalapjai már fogják a cseresznyelegyet. A zöldborsó nagyságú, pirosodó gyümölcsöket már károsíthatja. Javaslom, hogy Önök is helyezzenek ki ragacsos sárgalapokat. A lombkorona déli oldalára és a felső szintjére függesztve jelzik a legpontosabban a rajzás indulását. Sajnos létrázni kell. A kutatók csigával mozgatják le és fel a lapot. Az alsóbb ágra akasztva csak egy-két héttel későbben fogják az első egyedeket. Ekkor már késő, a termés nagyobb részét már „beköpték” a legyek. Bioban sajnos nincs engedélyezett növényvédőszer kifejezetten a legyek ellen, így csak egyéb alternatív módokon védekezhetünk. Egyesek házikertben a legyek tömegcsapdázását javasolják a sárga ragacslapokkal. Egyéb védekezési lehetőség a talaj felásása és tömörítése, vagy ha van rá mód, baromfik legeltetése a területen, amik előszeretettel csipegetik a talajban sekélyen telelő bábokat. Nagyon hatékony, bár költséges módja még a védekezésnek a talaj takarása és a növények hálózása sűrű (0.8 x 2 mm-es) hálóval.

► Többen megkerestek a cseresznyén, meggyen található „fekete lyukakkal” kapcsolatban. Ez már a cseresznyelégy? - kérdezték. Még korai lenne és nem is így néz ki a tojásrakás miatt megszúrt termés. Ormányosbogár fúrására gondoltam, de megkérdeztem Pénzes Béla professzor urat is. Idézek a leveléből: „A képek alapján aranyos eszelény/vagy valamelyik hozzá közelálló faj. A mostani a fő kártételi időszaka, amikor a gyömölcsöket tojásrakás céljából megfúrja az imágó. Házikertben, ahol nem használnak vegyszereket, gyakran nagy számban fordulnak elő. Kopogtatással (a fákat így megmozgatva, a lehulló rovarok megfigyelésével - szerk.) könnyen begyűjthető azonosítás céljából. A rajzó imágók ellen kontakt hatású, ingerületvezetést gátló növényvédőszerek hatásosak (ilyen pl. a természetes piretrin - szerk.). Az eddigi rekord nálam Érdi bőtermő meggyen közel 40 %-os kártétel nagyüzemben. Cseresznyén is gyakori.” Köszönöm professzor úrnak a választ! A természetes piretrin (Pyregard) bioban is használható, de nem szelektív hatású rovarölő, így a vele érintkező hasznos szervezeteket is károsítja. Ha őket is védeni szeretnénk, akkor a legtöbb, amit tehetünk, ha egy ernyőt terítünk a korona alá és abba rázzuk bele a bogarakat. A csonthéjasok ökológiai növényvédelmi lehetőségeiről bővebben az ÖMKi kiadványában olvashatnak.

► Beindult a vadgesztenyelevél-aknázómoly is, a tojását április 28-án fotóztam az ötforintos mellett. Ismerjük a parazitáit, de még nem szaporodtak fel. Ellenük bioban is engedélyezett az azadirachtint tartalmazó Neemazal-T/S nevű készítmény, ennek alkalmazásánál is fontos az időzítés, akkor érhetjük el a kellő hatékonyságot, ha még az aknák kialakulása előtt juttatjuk ki a szert.

Az összes eddig megjelent felhívás itt érhető el