Gubacsatka elleni biológiai védekezés

Az eső nagyon jól jött a növényeknek, a hűvös időjárás viszont késlelteti a fejlődésüket. A javában virágzó meggy nehéz helyzetbe került, a virágfertőző monília terjedéséhez ideálisak a körülmények. A kajszit és az őszibarackot megtizedelte a fagy, lehet, hogy a meggy lesz a legfontosabb nyári gyümölcsünk 2021-ben? Virágzik az alma és a körte a legtöbb kertben. Már a varasodásra is gondolnunk kell! 

Az őszibarackokat károsító tafrina most válik láthatóvá a leveleken, ne feledjük, hogy ez a fertőzés 2-3 héttel korábban következett be. A tafrina elleni védekezésről a 4. a meggy monilia elleni védekezésről az 5. felhívásban írtunk.  

► Ahol tavaly gondot okoztak a gubacsatkák ott most indokolt lehet a védekezés. Igaz, hogy még nem láthatjuk a jellegzetes tüneteiket a szőlő, a dió vagy a körte levelein, de a kinyíló rügypikkelyek alatt már felébredtek az atkák, nemsokára kirajzanak és felköltöznek a fiatal levelekre. Ezeken fehér, nemezhez hasonlító vagy apró kidudorodó gubacsokból álló telepeket képeznek. A védekezés optimális időpontja  a szőlő rügypattanás utáni gyapotos állapota és a dió szétnyílt rügypikkelyes stádiuma. A nyár folyamán folyamatosan képződnek a gubacsok, a friss levelek felé vándorolnak az atkák. A házikertekben inkább csak ijesztőek a tüneteik, de akit nagyon zavarnak a torzuló szőlő vagy diólevelek, az a nyár folyamán is csökkentheti a népességüket.  

Dió szemölcsös gubacsatka


Nemezes foltok szőlőlevélen

A fakadó szőlőtőkéken megjelenő torzult, kisméretű „rongyos” levelek a szőlőlevélatka kártételétől is származhatnak, de ezeket a tüneteket más károsító vagy élettani hiányosság is okozhatja. Mikroszkópos vizsgálattal dönthető el a kérdés. Érdemes kivizsgálni, mert a gubacsképzőkhöz képest nagyobb kárt okozhat.  

A gyérítő kénes gombaölőket és az atkákat kiszárító vagy azokat bevonó és megfullasztó egyéb készítményeket is használnunk kell a siker érdekében. Ilyenek pl. a Vektafid A, 0,5-1%-os nyári hígításban. Általában jó gyérítő hatás érhető el a narancsolaj tartalmú adjuváns és kén, enyhébb esetekben a káliszappan alkalmazásával. 

Egyébként ott, ahol van aljnövényzet, amely kapcsolódik a természetes vegetációhoz, jellemzően elegendő számban vannak jelen olyan ragadozóatkák, pókok és már rovarok, amelyek hatékonyan tudják a kártevő atkák létszámát szabályozni. Legfontosabbak a ragadozó atkák, amelyek a szőlőben előforduló levélatkák, gubacsatkák, tetűatkák, poratkák tojás, lárva és kifejlett alakjait, de más rovarok tojásait, esetleg a gyomok és szőlők pollenjeit, gyöngyszőröket és gombaspórákat is fogyasztják. Ragadozó atkákat a legegyszerűbben az aljnövényzet fenntartásával lehet bevonzani, vagy más, egyensúlyban lévő ültetvényből áttelepíteni, vagy kereskedelmi forgalomban kapható Biobest ragadozó atka vagy a Typhlodromus pyri kihelyezésével. A ragadozó atkák betelepítéséhez beállt ültetvényben kell filc csíkokat kihelyezni a szőlőtőkékre augusztus-szeptember környékén, és a szőlő fakadása előtt áttelepíteni az ültetvénybe a filccsíkokat, amelyekbe a ragadozó atkák telelni húzódtak.   

► Az ültetések, palántázások előtt érdemes átforgatni, megnézni a  az ágyások talaját. Most kiszedhetőek a talajlakó kártevők lárvái pl. a cserebogarak pajorjai vagy a drótférgek. Helyezzünk a talajba burgonyagumót, salátát, amelyre ezek a lárvák összegyűlnek és kiemelhetők. Később már nem tudjuk a gyökerek alól kiszedni a kártevőket.  Részletesebben írtunk a talajlakó kártevőkről a 6. felhívásban.

Borítóképen: szőlő-levélatka által okozott kártétel

A felhíváshoz kapcsolódó gubacsatkáról szóló videó:

Budapest, 2021. április 21.

Jó egészséget és jó kertészkedést kívánunk: 

Zsigó György és az ÖMKi csapata

Az összes eddig megjelent felhívás itt érhető el.