Génszerkesztés szabadon?

2021. április 29-én az Európai Bizottság új jelentést tett közzé, amely a génmódosított (GMO) és génszerkesztett szervezetekre vonatkozó, jelenleg érvényben lévő szabályozás felülvizsgálatát szorgalmazza. A jelentés erős lazítást sejtet, amely azt eredményezheti, hogy a génszerkesztéssel előállított mezőgazdasági növények is kikerülhetnek a GMO szabályozás hatálya alól, így a továbbiakban nem minősülnek majd GMO-nak. Ezzel a változással megszűnhet a jelölési és nyomon követhetőségi kötelezettség, és jelentősen lazulhatnak a rájuk vonatkozó kockázatértékelési és élelmiszer-biztonsági előírások.

Már a jelentés hivatalos megjelenése előtt 162 civil szervezet, gazdálkodó és üzleti vállalkozás fordult tiltakozásul nyílt levélben az Európai Bizottság elnökéhez, azt kérve, hogy továbbra is a meglévő GMO rendelet szerint szabályozzák a génszerkesztett organizmusokat. A technológia alkalmazásának, valamit környezetbe és élelmiszerláncba történő kibocsátásának ugyanis messzemenő és részleteiben nem ismert hatása lehet, így azt továbbra is szabályozni kell. A nyílt levelet hat magyarországi szervezet is aláírta.

A génszerkesztés is génmódosítás?

A génszerkesztés és a génmódosítás technológiai oldalról nézve ugyan lényegesen eltérő folyamat, de élelmiszer- és környezetbiztonság, valamint termesztéstechnológiai szempontból már korántsem ennyire egyértelmű a különbség.

Habár a génszerkesztési módszerek valóban sokkal fejlettebbek a korábbi transzgén technológiáknál, a génszerkesztéssel létrehozott szervezetek klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban várható szerepe, vagy környezetbe való kibocsátásuk kockázata nagyon hasonló a régi GMO-kéhoz. A génszerkesztés valóban célzottabb örökítőanyag-módosítást tesz lehetővé, valóban nem kerül fajidegen DNS a génszerkesztett szervezetbe, és valóban akár olyan mutációkat is létre lehet vele hozni, amelyek a korábban elfogadott nemesítési módszerek vagy természetes folyamtok révén is létrejöhettek volna. Mindez mégsem jelenti azt, hogy a génszerkesztés maga természetes folyamat volna, és ne okozhatna olyan változásokat akár genomi, akár populációs szinten, amely indokolná az ellenőrzés és kockázatelemzés eltörlését.  A génszerkesztés során ugyanis számos nem-tervezett mutáció, RNS variáns vagy másodlagos anyagcseretermék is keletkezik, amely eseményeket és azok következményeit (akár toxicitás, allergia) minden génszerkesztett szervezet esetében egyedileg kell vizsgálni.

Az új szabályozással az eddig engedélyezési eljárás, amely megfelelő kontrollt biztosított, most alapjaiban változhat meg. 

A génszerkesztés jelenlegi szabályozása

Az Európai Unióban a 1829/2003/EK rendelet értelmében azok az élelmiszerek és takarmányok, amelyek 0,9 %-nál nagyobb mennyiségben tartalmaznak GMO szervezeteket, vagy azokból származékait, jelenleg jelöléskötelesek, termesztésük engedélyhez, fajtaregisztrációjuk pedig biológiai és környezeti kockázatértékeléshez is kötött.

Az Európai Bíróság még 2018. júliusában határozott úgy, hogy a „klasszikus GMO-k”, azaz idegen fajú génátvitellel járó génmódosítás mellett, az in-vitro mutagenezissel (idegen fajból származó DNS, azaz transzgén beépítése nélküli génmódosítással, azaz ciszgenezissel vagy génszerkesztéssel) előállított szervezetek is génmódosított élőlényeknek minősülnek, így engedélyezésük és forgalomba hozataluk is azonos. 

Génszerkesztés és GMO lobbi

Fontos leszögezni, hogy a nem-humán és gyógyszeripari vonatkozású génmódosítás és a génszerkesztés sem pusztán csak tudományos módszer, hanem a mezőgazdaság, élelmiszer- és vegyipar egészére hatást gyakorló és rendkívül gyorsan fejlődő iparág, a biotechnológia alapvető eszköze. A génszerkesztéssel létrehozott szervezetek, a GMO növényekhez hasonlóan pedig piaci értéket jelentő potenciális termékek. A GMO növények, a szabályozásnak, a zöld szervezetek munkájának és az erős fogyasztói elutasítottságnak is köszönhetően nem igazán terjedhettek el Európában. A génszerkesztett növények esetében azonban ez még változhat, hiszen az agrár-biotech cégek régóta a szabályozás lazításán dolgoznak.

Amit a szabályozás lazítása tekintetében nem sikerült elérniük eddig a GMO-k esetében, sikerülhet vajon a génszerkesztéssel? Az Európai Bizottság jelentéséből most úgy tűnik, sajnos igen.

Génszerkesztés, klímaváltozás és fenntartható mezőgazdaság

Az új jelentés szerint, amely a szabályozás lazítását vetíti elő, a génszerkesztéssel módosított növények termesztése elősegítené a fenntarthatósági célok teljesítését. Ennek a tudományos eredmények és az a tény is ellentmond, hogy a világszerte piaci bevezetés alatt álló és a következő öt évben feltételezhetően termesztésbe is kerülő, összesen 16 génszerkesztéssel előállított fajtajelölt jelentős hányada (6 fajta) a népszerű GMO fajtákhoz hasonlóan gyomirtószer-rezisztenciát hordoz. A rezisztencia-gén az árukapcsolás révén a termelő által hatékonyan használható gyomirtószer típusát is meghatározza, ugyanakkor a fenntarthatósághoz való kapcsolódása nem igazolt, így garanciát sem jelent a Termőföldtől az asztalig stratégia 50%-os gyomirtószer csökkentési célkítűzésének megvalósulására.

Két fajtajelölt ugyan biotikus toleránciát hordoz, (kórokozók és kártevők elleni ellenálóság), azonban abiotikus toleranciával (pl. szárazság-, hő- és sótűrés) kapcsolatos jelölteket egyáltalán nem találni a piacrajutáshoz közeli fázisban lévő génszekersztett növények között. Ezek alapján valójában az sem várható, hogy a génszerkesztett növényeknek a közeljövőben érdemi szerepük lehetne a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban.

Köztermesztésben lévő génszerkesztett növények

Eddig összesen egy génszerkesztéssel létrehozott mezőgazdasági növény került köztermesztésbe, Amerikában: egy herbicid toleráns repce, a SU Canola. Az Európai Bizottság adatbázisa összesen 426 génszerkesztéssel létrehozott növényt tart nyilván, amelynek döntő többsége (409 db) még kutatási és fejlesztési fázisban van, de távol áll a piacra kerüléstől.

Ezek alapján jogosan merül fel a kérdés: Miért lenne indokolt deregulációt biztosítani a génszerkesztett növények számára?

A jelenlegi európai szabályozás ugyanis nem tiltja sem a hagyományos, sem az új generációs GMO-k termesztését. A jelenlegi kockázatelemzési, nyomon követhetőségi és jelölési előírások megmaradása azonban kulcsfontosságú. Egyedül ezek biztosíthatják a termelők és fogyasztók választási szabadságának fennmaradását (kér vagy nem kér belőle) és az élelmiszer-termelési lánc átláthatóságát.

Génszerkesztés és az ökológiai gazdálkodás

A génszerkesztés széleskörű mezőgazdasági alkalmazása elsősorban az inputanyag igényes, ipari mezőgazdasági gyakorlatok és a szabadalmi díjakhoz kötött technológiák használatát segítené elő. A helyi viszonyokhoz adaptált, változatos mezőgazdasági rendszereket és az ökológiai gazdálkodás elterjedését ez a folyamat rendkívül hátrányosan érintené, amellett, hogy a termesztett növények sokszínűségét is tovább csökkentené.

Az új és lazább, a génszerkesztett szervezetek jelölési kötelezettségét megszüntető szabályozás amellett, hogy ellehetetlenítené a vásárlók választási szabadságát és megrendítené az európai élelmiszerekbe vetett bizalmat, komoly problémákat okozna az ökológiai mezőgazdasági szektor számára is. Ahogy azt a 2022. január 1-jén életbe lépő új ökológiai rendelet világosan kimondja, ökológiai gazdálkodásban semmilyen, a természetes folyamatok határait átlépő, sejt szintű beavatkozás nem megengedett. Átláthatóság és megfelelő nyomonkövethetőség nélkül az ökológiai ágazat védtelenül maradna, nem tudna megfelelni sem a jogszabályi előírásoknak, sem a fogyasztói elvárásoknak.

Habár a Európai zöld megállapodás (Green Deal), a Termőföldtől az asztalig és a Biodiverzitás stratégiák bevezetése és célszámai (növényvédőszer-használat 50%-os csökkentése, ökológiai gazdálkodás részarányának 25%-ra növelése) vita tárgya Magyarországon is, mégis lényeges előrelépést jelenhet a fenntarthatóság szempontjából. Aggasztó ugyanakkor, hogy pont ezek égisze alatt próbálják az új génszerkesztési eljárások engedélyezését és megfelelő nyomon követhetőségi kötelezettség nélküli piacra kerülését is elindítani.

Jelenleg ugyanis nincs megfelelő tudományos, etikai vagy jogi indok arra, hogy a génszerkesztett növények kockázatértékelését és nyomon követhetőséget eltöröljük Európában.

A témához kapcsolódó korábbi cikkeink:

A génszerkesztés is kimutatható – A GMO-vita legújabb fejezete

Génszerkesztési szabályozás - Nyílt levél Frans Timmermans-hoz

Az ökológiai gazdálkodásban termeszthető új fajtatípusok és az ökológiai nemesítés előnyei

Szerzők: Dr. Szira Fruzsina, Fehér Judit, ÖMKi

Cikk forrása: https://greendex.hu/genszerkesztes-szabadon/

Borítókép forrása: unsplash.com