Facélia termesztéstechnológiai tapasztalatai 2020-ban

A hazai termesztés Mosonmagyaróvár térségében kezdődött, és jelenleg is ez a legjelentősebb termesztési körzet. 2016-ban már a 6000 hektárt is meghaladta a vetőmag-előállítás területe Győr-Moson-Sopron megyében.

A technológia fejlesztése napjainkban is szükséges, mivel kivonásra kerülnek az engedélyezett körből a leggyakrabban alkalmazott herbicidek, amik megoldást jelentettek a vetőmagtisztítást is nehezítő apró magvú gyomnövények visszaszorítására. A facélia emellett herbicidérzékeny.  Ezért szükséges olyan termesztéstechnológia alkalmazása, ami mechanikai gyomszabályozáson alapul, és az optimális termésszint is fenntartható.

A korábbi 300-400 kg/ha közötti termésszinteket ma már a termelők meg szeretnék haladni, és ehhez gyommentes, kellőképen fejlett állomány szükséges. A magtisztítás szempontjából veszélyes gyommagoktól (vadrepce, keserűfű, libatop) a szántóföldön védhető meg leginkább a vetőmag.

A facélia szárazságtűrő, jelentős kártevője, kórokozója sincs, és ha a herbicid használatot csökkenteni vagy mellőzni lehet, a fenntartható, a környezetkímélő növénytermesztés, sőt az ökogazdálkodás számára is ideális növényfaj, és mind a magtermesztés, mind a zöldtrágyanövényként való alkalmazása a szántóföldi diverzifikációban is jelentős szerephez juthat. A méhek betelepítésével pedig nem csak a termésbiztonság növelhető, hanem a gazdaságosság is. A mag tonnánkénti ára 800-900 ezer forint is lehet, a termés pedig precíz technológiával az 1 tonnát is elérheti, alacsony költségszint mellett.

A facélia termesztéstechnológiai kísérletek eredményei

Az Agrárminisztérium Innovációs operatív csoportok létrehozására vonatkozó pályázata keretében megvalósuló a „A Facélia gyomirtószer mentes termesztéstechnológiájának kidolgozása a Kisalföld termőtájon” című kutatási projektben három facélia termesztő gazdaságban, Mosonudvarban (Szűcs Bt.), Mosonszolnokon (Pribánszki Kft.), és Pusztasomorján (Szemes művek Kft.) állítottunk be az ÖMKi on-farm módszerével üzemi méretű kísérleti parcellákat. Ez utóbbi gazdaságban méz minőséggel kapcsolatos kutatásokat végzünk, amiben külön publikációban számolunk be.

Célunk az volt, hogy megvizsgálhassuk, hogyan befolyásolja a gyomosodást és a gyomszabályozás hatékonyságát az állománysűrűség, a sortávolság, és az alkalmazott gyomszabályozási technológia. Három vetőmagnormát (5, 8, 12 kg), két sortávolságot (G=12,5, TG=37,5 cm), és 3 gyomszabályozási technikát (Q: gyomszabályozás nélküli, F: gyomfésű, FK: gyomfésű + kultivátor) teszteltünk.

1. táblázat Időjárási adatok
   
   

A rendkívül hideg és száraz tavaszi időjárást csapadékosabb június és száraz július követte, összességében kevesebb csapadék hullott a tenyészidőszakban a többéves átlagnál.

2. táblázat Agrotechnika a kísérleti parcellákon Mosonudvarban
   
   

3. táblázat Vetés és gyomszabályozás a kísérleti parcellákon Mosonudvarban
   
   

¹G=gabonasortáv (12,5 cm), ²n: vetőmagnorma kg/ha, ³Q: gyomszabályozás nélkül, ⁴F: gyomfésű, ⁵TG: triplagabona-sortáv, ⁶K: kultivátor

A facélia vetése 2020 március közepén megtörtént, forgatás nélkül művelt parcellákon, kompaktorral előkészített magágyba. Az 1. és 2.  parcellán gabonasortávra történt a vetés, két különböző vetőmagnormával. Ezeken a parcellákon gyomszabályozás nem történt. A 2. parcellán csak gyomfésű, míg a 4. parcellán a szélesebb sorközből adódóan gyomfésű és kamera-vezérelt kultivátor is alkalmazásra került.

Gabonasortávra vetett állomány
(2020. 05. 22. Mosonudvar)

Triplagabona-sortávra vetett állomány
(2020. 05. 22. Mosonudvar)

4. táblázat Állományfelvételezés kezelésenként
   
   

A facélia borítottság az enyhén megemelt vetőmagnorma és gyomfésűzés (G8F) során volt a legnagyobb a vetést követő 30. napon. A szélesebb levelű pokolvar libatop és a muharfélék sem tudtak dominálni. A szélesebb sorközben a gyomborítottság zömét viszont ez a két gyomfaj adta. 

Kisebb gyomborítottságot lehetett tapasztalni a 2., emelt vetőmagdózisú (12 kg/ha) parcellában, és a gyomfésűvel és kultivátorral művelt, széles sortávolságú, alacsonyabb vetőmagdózissal (5 kg/ha) vetett parcellában is, tehát ez a fajta kombinált mechanikai gyomszabályozás is eredményesnek tekinthető. Ugyanakkor a legtöbb magtermést a gyomszabályozás nélküli, közepesen sűrű vetésű (8 kg/ha) állományban kaptunk. További vizsgálatot igényel, hogy a tisztítás után mennyi gyommagszennyezettséggel kell számolni. Az érés dinamikáját és a betakarítás idejét a különböző vetésmódok nem befolyásolták.

5. táblázat Agrotechnika a kísérleti parcellákon Mosonszolnokon

A vetés optimális vetésidőben, március közepén megtörtént, gabona sortávra, különböző vetőmagnormákkal. A kísérleti tábla tápanyagellátása alap- és lombtrágyával valósult meg. Az 5. és 6. parcellán sem kémiai sem mechanikai gyomszabályozás nem volt, a 7. parcellán egyszeri posztemergens kezelés történt.

7. táblázat Állományfelvételezés kezelésenként/táblánként
   
   

¹kelés után 30. napon

Az alacsonyabb vetőmagnorma ellenére a facélia borítottság az 5. parcellán is elérte a 90%-ot a vetést követő 30. napon. A gyomborítottság azonban megerősödött, a fehér libatop és a tisztesfű borítottsága volt a legnagyobb. A megemelt vetőmagnormával vetett táblán, és a vegyszeres táblán a gyomborítottság 10% alatt maradt. 

Gabonasortávra vetett facéliaállomány
(Mosonszolnok 2020 05. 30.)

A különböző művelési módok hatása a gyomosodásra

A gyomszabályozás nélküli parcellákon a közepesen sűrű vetésű (8 kg/ha vetőmagnorma), parcellán kaptuk nagyobb gyomborítottsági értékeket (G8Q), a sűrű vetésnél (12 kg/ha) pedig kisebb értékeket (G12Q).

A szélesebb, tripla-gabona sortávnál a gyomfésű + kultivátor műveléssel az 5 kg-os vetőmagnorma is 10% alatti gyomosodást eredményezett (TG5F+K).

Diagram: Gyomborítottság a különböző művelési módok mellett 2020-ban. Kattints a nagyobb méretért!

A vizsgálatainkat tovább folytatjuk 2021-ben is, melynek során a gyomfajok változásait is részletesen elemezzük a különböző művelési módok mellett.

Szerzők:

Borbélyné Dr. Hunyadi Éva - ÖMKi Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, Budapest

Dr. Pinke Gyula, Dunai Éva - Széchenyi István Egyetem Víz- és Környezettudományi Tanszék, Mosonmagyaróvár