Európai Ökológiai és Agroökológiai Kutatási és Innovációs Stratégia a fenntarthatóbb agrár- és élelmiszerrendszerért
Az Európai Ökogazdálkodási Technológiai Platform (TP Organics) 2019 decemberében tartotta az Ökológiai Innovációs Napok 2019 (Organic Innovation Days 2019) konferenciát Brüsszelben.
A kétnapos esemény több központi téma köré szerveződött, így például bemutatták az európai ökológiai szektor számára legfontosabb új kutatási célokat, megvitatták az európai fiatal gazdák helyzetét, és szó volt a digitális technológiai fejlesztések megfelelő használatáról is. Mindezekről az európai ökológiai szektor kutatói, gazdái, más piaci szereplői és döntéshozói osztották meg véleményüket. Az ÖMKi részéről Varga Korinna kolléganőnk vett részt az eseményen, az alábbiakban részletes beszámolóját olvashatjátok.
A konferencia Alexander Wezel, ISARA, előadásával kezdődött, aki az ökológiai gazdálkodás és az agroökológia vezető szerepét emelte ki a jelenlegi termelési és élelmiszer-rendszer fenntarthatóbbá tételében. Annak érdekében, hogy az uralkodó élelmiszer-termelési rendszer túllépjen az állandó termelékenység-növelés paradigmáján, nem lesz elég pusztán a gazdák átállása, hanem a döntéshozóknak is az agroökológiai elvek irányába kell terelniük a szakpolitikát – mondta Wezel. Ebben élenjár már Franciaország, ahol 2014-ben törvénybe foglalták az agroökológiai gyakorlatot, melyet egy sikeres kétéves kísérleti projekt előzött meg – emelte ki. Brazília 2012-ben fogalmazta meg a Nemzeti Agroökológiai és Ökológiai Gazdálkodási Irányelvét, míg Dánia 2011-20-ig készített egy Ökológiai Gazdálkodási Akciótervet. Azonban még több, hasonló szakpolitikai vállalás szükséges ahhoz, hogy az agroökológia és ökológiai szemlélet politikai szinten meghatározóvá váljon Európa többi országában is.
Növényvédelmi kutatások
Vincenzo Verrasto, CIHEAM IAM, vezető kutatója folytatta az előadások sorát, az XF-Actors, EU-finanszírozású kutatási projekt eredményeinek ismertetésével. A kutatás a Xylella Fastidiosa, elsősorban olajfákat és mandulafákat megtámadó nem honos baktériumos betegség – mely főként a mediterrán országokat, leginkább Olaszországot és Dél-Franciaországot sújtja – részletesebb megismerésére és az ellene történő védekezési módszerek kidolgozására irányult. A kutatás rámutatott, hogy egyelőre nincs hatásosabb védekezési stratégiai a betegség ellen, mint a rezisztens fajták nemesítése, valamint a betegséget terjesztő rovarfajok (pl. tajtékos kabóca) elleni időbeni védekezés mind ökológiai, mind konvencionális gazdálkodásban.
Ökológiai termesztésű almák
Majd Birgit Wasserman, Graz University of Technology, mutatta be az Európában is úttörőnek számító, legújabb kutatási eredményeit a mikrobiomról, vagyis a mikroorganizmusok alkotta ökológiai rendszerről, mely az emberi, állati és növényi szerveken, valamint szervezeten belül is működik, és meghatározó szerepet játszik életfolyamatainkban (ld. például a bélflóra szerepét az emésztésben). A kutatás során Wasserman ökológiai és konvencionális módon termesztett almák mikrobiomját hasonlította össze. A vizsgálat kimutatta, hogy kedvezőbb a mikrobiom összetétele és nagyobb annak változatossága az ökológiai termesztésű alma mintákon, valamint, hogy a konvencionális termesztésű almák mikrobiomja magasabb arányban tartalmazott olyan baktériumfajokat, melyek humán patogénként is ismertek, mint például az E. coli.
A napot az EU Vidéki Innováció (Rural Innovation) díjátadó ünnepség zárta, ahol 15 innovatív, vidéken aktív nagykövetet (vállalkozást) díjaztak a LIAISON projekt keretében. A díjazottakról és a verseny résztvevőiről részletesen itt olvashattok: http://liaison2020.eu/startseite/euric/
Az európai ökológiai mezőgazdaság legfrissebb kutatási stratégiája
A konferencia második napját Raffaelle Zanoli, Università Politecnica delle Marche, nyitotta az új Európai Ökológiai Gazdálkodási és Agroökológiai Kutatási és Innovációs Stratégia ismertetésével. Az európai ökológiai szektor meghatározó kutatási stratégiája a mezőgazdasághoz és élelmiszer-termeléshez kapcsolható főbb környezeti, társadalmi és gazdasági kihívásokra épül. Ilyen környezeti kihívások például az új stratégia szerint, hogy a mezőgazdaság adja ez EU ammónia-kibocsátásának 94%-át, Európa édesvizeit közel 80%-os mértékű nitrogén kimosódás terheli, vagy, hogy az EU területének 11%-a érinti a talajerózió. A gazdatársadalom rohamosan öregszik, 50%-a az európai gazdáknak 40 év felett van (itthon ennél még sokkal idősebb a gazdatársadalom), és kihívást jelent a növekvő élelmiszerpazarlás is, ugyanis közel 20%-a az élelmiszereknek hulladékként realizálódik (TP Organics SRIA: 6). A stratégia mindezeket figyelembe véve javasolja az ökológiai és agroökológiai szemlélet bevezetését az európai mezőgazdasági- és élelmiszertermelési szektor hatékony, fenntartható és következetes átalakításához. A stratégia négy fő kutatási irányt határoz meg: (1) az ökológiai ágazat továbbfejlesztését, (2) az éghajlati változásokhoz alkalmazkodni tudó, diverzifikált gazdálkodási rendszerek kialakítását, (3) a kapcsolódó szakpolitikák újratervezését, a helyi szinttől egészen az EU-s léptékig, és (4) a fenntartható értékláncok létrehozását egy igazságosabb élelmiszer-rendszer megteremtéséért. A kutatási stratégia összefoglalója itt érhető el: https://tporganics.eu/wp-content/uploads/2019/11/ifoam-sria-summary-final-web.pdf
Fenntarthatóság és innováció a biogazdák tevékenységében
Az ezt követő szakpolitikai panelbeszélgetés során Eduardo Cuoco (IFOAM EU ügyvezetője), Samuel Masse (CEJA), Miguel de Porras (FiBL Europe ügyvezetője), Nathalie Sauze-Vandevyver (DG AGRI, Kutatás, Innováció és Tájékoztatás) és Tom Troonbeckx (BoerenCompagnie) vitatta meg a fiatal gazdák helyzetét Európában, és a bennük rejlő innovációs potenciált. A beszélgetés kifejezetten a fenntartható technológiák kifejlesztéséről és a digitális eszközök lehetséges hozzájárulása köré épült, melyek szélesebb körű elérhetővé tétele leegyszerűsítene számos gazdaságban zajló folyamatot és megkönnyítené a gazdák adminisztrációs terheit. A résztvevő fiatal gazdák kiemelten fontosnak ítélték meg az új, körkörös és fenntartható üzleti modellek kialakítását és megosztását is a biogazdálkodók számára.
A második panelbeszélgetés már részletesebben taglalta a technológia újítások és innováció kérdését az ökológiai ágazatban Cristina Micheloni (AIAB), Susanne Braun (EIT Food), Grigoris Chatzikostas (Biosense), Sara Guerrini (Novamont, MyPack), Bram Moeskops (OK-Net-Arable, TP Organics) és Mirjan Thys (ILVO, PPILOW) részvételével. A felszólalók hangsúlyozták, hogy az ökológiai ágazat számára az innováció nemcsak technológiai vagy eszközbeli újítást jelent, hanem olyan újszerű tudásteremtési és megosztási folyamatokat is, melyek az agrár- és élelmiszertermelési rendszerek szereplőit be tudja vonni a kutatási folyamatokba, a gazdáktól egészen a fogyasztókig.
A konferencia a TP Organics Szereplői Fórumával (Stakeholder Forum) zárult, ahol a 2019-es év eseményeinek értékelése után a szervezet 2020-as kutatási és szakpolitikai aktivitását készítették elő. Továbbá megalakult az TP Organics új, 2020-23 között működő Vezetői Tanácsa.
Hivatkozások:
Strategic Research and Innovation Agenda For Organics and Agroecology (TP Organics SRIA). 2019. European Technology Platform. Belgium:Brüsszel