Digitális szenzorok alkalmazás a húsmarhatartásban szakmai nap

Az agrárdigitalizáció hatalmas lehetőségeket rejt magában, melyet eddig főként a növénytermesztés és az intenzív állattenyésztés tudott felhasználni. Szarvasmarhatartásban a piaci forgalomban lévő digitális adatgyűjtésen alapuló szenzorok is elsősorban intenzíven termelő tehenészetekre lettek kifejlesztve és nincs vagy nagyon kevés a tapasztalat arról, hogyan adaptálható legelőre alapozott extenzív húsmarhatartás esetén.

Húsmarhák a legelőn

Az ÖMKi Állattenyésztési Csoportjának on-farm körülmények között zajló vizsgálatai (Gazdatrend Kft., Várvölgy – Zala megye) arra irányulnak, hogy nagy állatlétszámon, különböző testtájakra felszerelt digitális szenzorok által gyűjtött adatok elemzésén keresztül, a szenzorok alkalmazásának gyakorlati tapasztalatait megossza a gazdálkodókkal, szakmai szervezetekkel, melynek egyik fóruma a most megrendezett szakmai nap volt.

A szakmai nap előadásokkal keződött

A szakmai nap keretében a V-N-V Hűtés- és Fejéstechnika Kft. részéről először Varga István ügyvezető röviden köszöntötte a résztvevőket, majd Dr. Márton Aliz az ÖMKi kutatója tartotta meg előadását, melyben a Gazdatrend Kft. charolais húsmarha telepén zajló, 2021-ben kezdődött szenzoros vizsgálatok gyakorlati tapasztalatait foglalta össze.

Varga istván (V-N-V Hűtés- és Fejéstechnika Kft.) és Dr. Márton Aliz (ÖMKi)

A kutató előadásában bemutatta a vizsgálatok helyszínét, kitért arra is, hogy az állatokra felszerelt érzékelőkből érkező adatok feldolgozása mellett milyen kiegészítő vizsgálatok folynak a kutatás részeként (legelőfelvételezés, takarmányvizsgálatok, súlymérések, a húsminőség fokozására irányuló vizsgálatok stb.).  Bemutatta az alkalmazott szenzorokat, melyek közül részletesen beszélt a tehenekre szerelt nyaki transzponderek, valamint a borjakra felszerelt fültranszponderek alkalmazásának gyakorlati tapasztalatairól, a vizsgálat kezdetekor felmerült problémákról és azok megoldási lehetőségeiről, továbbá arról, hogy a szenzorok által gyűjtött nyers és származtatott adatok és az azokból nyert információk hogyan támogathatják az állattartókat a telepi menedzsmentben és a minél objektívebb döntéshozatalban (pl. állatok selejtezése), az állatjólét fokozásában és a legeltetett gyepek védelmében azáltal, hogy naprakész információt kapnak állományuk egészségügyi, szaporodásbiológiai státuszáról.

Ezt követően Biszkup Miklós (kutatási asszisztens, ÖMKi) bemutatta a kutatásban alkalmazott négyféle szenzor (transzponderek, GPS érzékelő, pedométer és bendőbólusz) szoftverhátterét a telep központi számítógépre történt távoli csatlakozáson keresztül és ismertette a gazdálkodók számára készített napi jelentések tartalmát és összeállításának menetét.

Tereplátogatás

A program terepi látogatással, gyakorlati bemutatóval a legelőn folytatódott, ahol az érdeklődők megtekinthették a szenzorokkal felszerelt állományt, valamint egy mobil vevőegységet is, melynek feladata az érzékelőkből érkező adatok gyűjtése és továbbítása a központi számítógép felé.

Interaktív bemutató

A szakmai nap egyik fő célja az interaktivitás, az összes felmerülő érdeklődői kérdés megválaszolása volt, ennek köszönhetően a program résztvevői (állattartók, szakmai szervezetek és a szenzorokat forgalmazó cégek képviselői stb.) közül az előadást követően sokan éltek is a kérdezés lehetőségével, melynek eredményeként egy igen tartalmas szakmai vita alakult ki, ami arra utal, hogy egyre többen érdeklődnek a téma iránt és a továbbiakban még inkább szükség van hasonló események megtartására, ahol a gazdálkodók első kézből értesülhetnek az eredményekről és tapasztalatokról.

Tereplátogatás és beszélgetések az állattartók, szakmai szervezetek és a szenzorokat forgalmazó cégek képviselői közt.