Burgonyabogár és aszály is nehezíti a kertészeti munkákat - hogyan védekezhetünk ezek ellen?
2020. évi 13. növényvédelmi felhívás ökológiai kertészkedőknek
Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok!
► A szárazságtól szomjazva és a fagyos éjszakáktól vacogva, de azért fejlődnek a krumplibokrok is. Rajtuk párzanak a burgonyabogarak, vasárnap már a tojáscsomókat is megtaláltam a levelek fonákján. Gyerekkorunkban kézzel dörzsöltük le a petéket és petróleumot tartalmazó üvegekbe szedtük a lárvákat. Derült napok délelőtti óráiban sokat összegyűjthetünk így ma is. Két nemzedékes faj, a bogarak hosszú életűek, ezért a két generáció egybeolvad (pl. anya és lánya akár egyszerre is petézhet). Nem tudjuk egyetlen permetezéssel elintézni őket, együtt él a tojás, a lárva és az imágó. A fiatal lárvák ellen használható biológiai növényvédőszer a Bacillus thuringiensis var. tenebrionis egy törzsét tartalmazó Novodor FC, a kifejlett bogarak és a lárvák ellen is használható a szintén baktérium eredetű spinozád tartalmú Laser és a Laser duplo. A kártevő biológiájából következik, hogy a vetésváltás (az áttelelő imágók gyérítése miatt) és a gyommentesítés (a burgonyafélék családjába tartozó, táplálékforrásként szolgáló gyomok, mint pl. a fekete csucsor megszüntetése) is fontos a kolorádóbogár elleni küzdelemben. A peték lárvák és imágók kézi összegyűjtése, megsemmisítése házikerti megoldásként szintén beválik. Ha már a burgonyabogarat gyűjtjük, érdemes figyelni, hogy lassan előjönnek rejtekükből az ázsiai márványpoloskák és a zöld vándorpoloskák is. Növényápolási munkák közben már most jelentősen gyéríthetjük e kártevők számát is az egyedek összegyűjtésével.
► Az ormányos bogarak csoportjába tartozó barkók, eszelények és bimbólikasztók többsége kifejlett (ún. imágó) alakban telel át. Az enyhe tél nem gyérítette a társaságot. Tavasszal éhesen, rágásra készen bújtak elő. Találó a magyar neve: borsó-csipkézőbarkó. Valóban kicsipkézi a borsó levélszélét, vasárnapi a fotó. Általában jelentős kárt nem okoznak, így külön védekezni nem szükséges ellenük.
► Az aszály miatt sok helyen a víz és a vízben oldható tápelemek felvétele is akadályozott, lombtrágyázással pótolhatók a mikroelemek. Ezekből ugyan kevés kell az egészséges növényi életműködéshez, de mindezek ellenére nagy az élettani jelentőségük. Már többször írtam a szárazságstressz kivédésére is ajánlott biostimulátorokról, növénykondicionálókról. Ezeknél a készítményeknél kiemelt szerepük lett az algáknak. A NÉBIH termésnövelő adatbázisában kereshetnek ökogazdálkodásban engedélyezett növénykondicionáló készítményeket. Az aszály elleni védekezés egyik legjobb módja, ha takarjuk a talajt, legjobb, ha legalább 10 cm vastagon, növényi maradványokkal (szalmával, fűkaszálékkal, levágott növényekkel) tesszük ezt meg. Az így takart talaj kevesebb vizet veszít párolgással, a mikrobiológiai élet, a tápanyagok felszabadulása folyamatos. Leglátványosabb pozitívum a talajszerkezet morzsalékossá válása, és a földigiliszta járatok sokasága. Hátránya lehet a tarackos gyomok előretörése, ezt a kellően vastag takarás fenntartásával előzhetjük meg.
► A kertbarátköri előadásokban gyakran megemlítem a munkavédelem jelentőségét. A koronavírus elleni küzdelemben többször is feltűnt az a plexi arcvédő, amit én praktikus védőeszköznek tartok a permetezéseknél is. A hirtelen feltámadó szelekkel az arcunkba csapódó finom permetcseppektől jobban megvéd, mint a szemüveg. A fa tetejéről lecsöpögő permetlé is az átlátszó arcvédőn landol és nem az arcunkon csorog le. Most néhány százforintos változatban és drágábban, a fejünkre szorítható, felhajtható előlappal is kaphatóak. Arcvédő plexi pajzs, felhajtható plexi rostély stb. nevek alatt is forgalmazzák, illetve házilag is elkészíthetőek.
► És végül: a borsóágyás szélén, az aszály dacára is folyamatosan kelnek és „szépen” növekednek a parlagfüvek! Ne felejtsük el tövestől eltávolítani őket!
Zsigó György és az ÖMKi munkatársai
