BIOEAST Konferencia
Makrorégiós egyeztetés a nemzeti ökogazdálkodási akciótervek elkészítéséért.
A BIOEAST kezdeményezés Agroökológia és Fenntartható Hozamok Tematikus Munkacsoportja 2021. június 15-én online konferenciát tartott a tizenegy kelet-közép-európai és balti ország számára, Diego Canga Fano, a DG AGRI Ökogazdálkodási Cselekvési Tervért felelős főtanácsadója kiemelt részvételével. A konferencia célja a 2021. márciusában megjelent új, uniós Ökogazdálkodási Cselekvési Terv részletes bemutatása volt a BIOEAST országok számára, továbbá, hogy a tagállamok saját jó gyakorlataik megosztásával inspirálják egymást, így támogatva a nemzeti szintű ökogazdálkodási cselekvési terveik elkészítését.
Az eseményt a BIOEAST kezdeményezés főtitkára, Kovács Barna nyitotta meg, hangsúlyozva a fenntartható mezőgazdaságra történő átállás stratégiai fontosságát a makrorégió számára, amiben az ökogazdálkodásnak és a kapcsolódó nemzeti szintű cselekvési tervek kidolgozásának kiemelt jelentősége van.
Diego Canga Fano ezt tovább erősítette azzal, hogy az ambiciózus, 25%-os európai ökoterület arány elérése érdekében minden országnak ki kell jelölnie egy célszámot, amivel hozzá tud járulni az uniós célhoz, amit, a megvalósítás mikéntjével együtt, nemzeti ökogazdálkodási cselekvési tervben kell rögzítenie. Az új európai ökogazdálkodási cselekvési terv lényegesen eltér az előző ciklus hasonló nevű dokumentumától, hiszen sokkal átfogóbb, nagyratörőbb, piac-orientált és a teljes élelmiszerláncot lefedi intézkedéseivel. Emellett, az ökológiai kutatás-fejlesztésnek is kiemelt jelentőséget tulajdonít, hiszen a Horizon Europe, uniós kutatási és innovációs keretprogram agrártámogatási forrásainak 30%-át az ökológiai gazdálkodás számára is releváns projektekre különíti el. Az ökogazdálkodási cselekvési terv célja továbbá a biotermékek iránti kereslet, a fogyasztói bizalom növelése mellett az ökológiai átállás széles körű motiválása, a biogazdálkodásra épülő élelmiszerpályák támogatása, illetve a biogazdálkodás fenntarthatósághoz való hozzájárulásának további erősítése.
Az intézkedések megvalósítására több finanszírozási forrás is rendelkezésre áll. A főtanácsadó hangsúlyozta, hogy a tagállami ökogazdálkodási cselekvési tervek és a nemzeti KAP stratégiai tervek összehangolása kifejezetten fontos eszköz a tagállamok kezében, és elengedhetetlen a sikeres megvalósítás érdekében. Ugyanakkor a Horizon Europe kutatási források, és az uniós agrárpromóciós pályázatok ökotermék kiírásainak tudatosabb használata is javasolt. Szintén szuverén tagállami eszköz lehet az élelmiszerekre kivetett adók átalakítása, mely a biotermékek piacra jutásában és értékesítésében jelentős pozitív változást tudna elérni.
Fotó forrása: ÖMKi
Az előadásból kiderült, hogy az Európai Bizottság nagyon komolyan veszi a nemzeti ökogazdálkodási akciótervek elkészítését. Már idén júniusban hivatalos levélben keresték meg a 27 tagállam agráriumért felelős minisztereit, hogy miként tervezik a cselekvési terveket elkészíteni és milyen fő területekkel kívánnak benne foglalkozni. Továbbá jelezték, hogy minden országból várnak egy „Öko Nagykövetet” is, aki az EU-s szintű egyeztetéseken beszámol a cselekvési tervek tagállami megvalósításáról. A Bizottság a féléves értékeléseken túl, helyzetjelentések bekérésével is nyomon fogja követni a nemzeti akciótervek eredményeit. Diego Canga Fano azt is hozzátette, hogy ha szükséges, minden tagállammal külön értekezik a nemzeti ökogazdálkodás helyzetéről, a tagállami célok felállításáról az ökogazdálkodás fellendítése kapcsán.
Ezután Varga Korinna a BIOEAST Agroökológiai Tematikus Munkacsoport koordinátora tartott előadást a munkacsoport egyik központi feladatáról, a makrorégiós agroökológiai kutatási és innovációs stratégiáról. A még készülőben levő stratégia hat fő kutatási terület köré épül, melyek a mezőgazdaság fenntartható pályára állításában játszanak szerepet: 1) fenntartható talajerő-gazdálkodás, 2) a kémiai növényvédőszermentes mezőgazdasági gyakorlatok elterjesztése, 3) a genetikai erőforrások fenntartható használata, a mezőgazdasági diverzifikáció, 4) az állategészség- és állatjólét, 5) az agrár digitalizáció és tudásmegosztás, valamint 6) a rövid ellátási láncok és a vidékfejlesztés. A hat téma kiemelt ökológiai kutatási témai között szerepel az ökológiai vetőmag ágazat fellendítése, az ökológiai gazdálkodás biodiverzitásra és ökoszisztéma-szolgáltatásokra gyakorolt hatásainak monitorozása, vagy a helyi élelmiszer-rendszereket támogató körforgásos üzleti modellek felállítása.
Miguel de Porras, a FiBL Europe igazgatója folytatta az előadások sorát egy tudományos értekezés bemutatásával, ami azt elemezte, hogy miként tudja az uniós „Termelőtől a fogyasztóig” agrárstratégia teljesíteni a 25%-os európai uniós ökoterület arány elérését. Miguel de Porras hangsúlyozta, hogy pusztán a technológiára való hagyatkozás és a technológiai innovációk növelése nem lesz elég. A szereplők hozzáállásában, gondolkodásában kell jelentőst változást elérni. A szakpolitikának koherensnek és átfogónak kell lennie és a köz- és magánszférának is felelősséget kell vállalnia a fenntarthatóságra való átállásban, nemcsak a gazdálkodóknak és a kutatóknak. Emellett, nagy hangsúlyt kell fektetni az ökológiai gazdálkodás oktatására és szakképzésére, mellyel az értéklánc összes szereplőjét mozgósítania kell.
Silviu Diaconu, a Carrefour beszerzési vezetője és Liliana Ciobanu, az Ecocert tanúsító szervezet vezetője bemutatta a Romániában egyedülálló biotermékek értékesítését segítő programot, a „We Grow Romania Bio”-t. A Carrefour által kezdeményezett és finanszírozott program támogatja a gazdák ökológiai gazdálkodásra történő átállását és a termékeik áruházon belüli promócióját, nemcsak a már minősített biotermék formájában, hanem az átállási idő alatt is. Az Ecocert pedig a nemzetközi ökológiai tanúsítás megszerzésében segíti a gazdákat, aminek a költségét is a Carrefour állja. A programban eddig több mint 200 gazda vett részt és Románia ökológiai gazdálkodás alá vont területeinek 5%-os emelkedéséhez járult hozzá.
Ezután Miriam Slobodnikova mutatta be a zöld közbeszerzésben rejlő lehetőségeket az ökológiai termékek beszerzését tekintve Szlovákiában, ahol leginkább a friss biozöldségek és gyümölcsök felhasználását részesítik előnyben. Szlovákia külön zöld közbeszerzési cselekvési tervet dolgozott ki 2016-2020 között, melynek célja, hogy a közbeszerzések 50%-át zöld közbeszerzési eljárások tegyék ki, amit 2030-ra 70%-ra akarnak felemelni.
Az előadást követően Szlovéniából és Észtországból hallhattak példákat a résztvevők a nemzeti ökogazdálkodási akciótervek elkészítésével és megvalósításával kapcsolatban. Maja Zibert, a szlovén Agrárminisztérium munkatársa kiemelte, hogy Szlovénia a jelenlegi 11%-ról 20%-ra kívánja növelni az ökoterületek arányát 2027-re. Az ágazat érintettjeinek bevonásával az ökogazdálkodási cselekvési terv fő területeiként az ökológiai feldolgozási kapacitások növelését, a zöld közbeszerzések használatát, az oktatást és tudásmegosztást, valamint az ökogazdálkodás klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez történő hozzájárulását priorizálták.
Elen Peetsman, az Észt Élettudományi Egyetem kutatója, az előző ciklus ökogazdálkodási cselekvési tervének kiértékelését mutatta be. Észtország a BIOEAST országok között kiemelkedő módon 23%-ra növelte 2021-re az ökoterületeinek arányát, viszont az ágazat versenyképességének növelése és a helyi ökotermékek fogyasztásának népszerűsítése már kevésbé volt sikeres. Az országban külön ökológiai szaktanácsadási rendszer sem működik, mely támogatná a gazdákat. Így ezek kiemelkedő intézkedések lesznek a következő cselekvési tervnél - ami jelenleg készül - mint ahogy a feldolgozás támogatása, az ökológiai kutatás és innováció, az oktatás és az ökotermékek közétkeztetésben megnövelt felhasználása is.
A konferencia zárt tematikus munkacsoport üléssel zárult, ahol a tagországok szakpolitikai szakértői megvitatták a nemzeti ökoszektorok kihívásait, erősségeit és az ökogazdálkodási akciótervek lehetséges fókuszterületeit és finanszírozási lehetőségeit. A konferencia és az ülés eredményéről BIOEAST-szintű vitadokumentum is készül, melynek célja, hogy közös cselekvési pontokkal támogassa a tizenegy országot ökogazdálkodási cselekvési terveik kialakításában.
Borítókép forrása: MagosVölgy Ökológiai Gazdaság