Az ökológiai gazdálkodás és az abból származó élelmiszer sokkal több, mint gondolnád!

Az ökológiai gazdálkodás olyan fenntartható mezőgazdasági forma, amely a termelés során a helyi erőforrásokat és a természetes folyamatokat részesíti előnyben a külső adalékokkal és természetidegen anyagokkal szemben. 
 
Ökológiai gazdálkodásban: 

• - a kémiai növényvédőszerek, gyomirtók, szintetikus műtrágyák, és géntechnológiával módosított szervezetek helyett agrotechnikai és biológiai növényvédelmet, mechanikai gyomszabályozást, szerves trágyákat és a hagyományos genetikai erőforrásokat alkalmaznak a gazdák; 
• - magas állatjóléti szabványokat valósítanak meg, például biztosítják az életformához illeszkedő méretű kifutókat és nem engedik meg az állatok csonkítását; 
• - talajtakaró növényeket, zöldtrágya keverékeket alkalmaznak és a megfelelő művelésformának köszönhetően az élelmiszer-termelés a talajtermékenység megóvását, a környezet és az emberi egészség védelmét is szolgálja;  
• - csak az használhatja a biotermék jelölést, aki megfelel a jogszabályi előírásoknak, egyúttal a hazai ellenőrzési rendszer követelményei szerint tanúsítványt szerez. 

A bio tehát nemcsak a magas minőséget jelöli, hanem egy olyan gazdálkodási formát is, ami szorosan összekapcsolódik a környezettudatossággal – és ezt ma már jogszabályok is garantálják. Aki hazai bio élelmiszert vásárol, nemcsak a minőség mellett teszi le a voksát, hanem hozzájárul a fogyasztói szokások és a magyar agrárágazat fenntartható fejlődéséhez is. 

Miért jó a bio?

A biotermékek kevesebb szermaradványt tartalmaznak 

Az olyan vegyi anyagok, mint a szintetikus gombaölő vagy rovarölő szerek nagymértékben elterjedtek a szokványos mezőgazdasági termelésben, így maradványaik sokszor megtalálhatók a terményekben is, amiket elfogyasztunk. A szermaradvány-szint, ha készítményenként nézzük, legtöbbször az egészségügyi határérték alatt marad (az Európai Unióban az esetek 95%-ban), ugyanakkor általában nemcsak egy, hanem több, akár egy tucat szintetikus molekula maradványa mutatható ki egy-egy zöldségben, gyümölcsben vagy gabonában. 

Mivel előállításukhoz nem használnak szintetikus növényvédőszereket, a biotermékekben legtöbbször nincs kimutatható szermaradvány. A környezeti háttérterhelést persze a biogazdálkodók sem tudják kikerülni, de az ebből eredő szerterheltség mértéke és kockázata jóval alacsonyabb. 

A biotermékek általában frissek és adalékanyag-mentesek 

A feldolgozott biotermékek nem tartalmaznak ízfokozókat és mesterséges tartósítószereket, és csak bio minősítésű alapanyagok (pl. fűszerek) kerülhetnek bennük felhasználásra. A termelői biopiacokon a friss áru a meghatározó, amit aznap reggel szüreteltek. 

Jó választás a környezet számára 

A biotermékeket előállító ökológiai gazdálkodás termelési módszerei megőrzik vizeink tisztaságát, elősegítik a talaj termékenységét, kisebb környezeti terheléssel járnak és kímélik az ökoszisztéma elemeit. Ami pedig jó a környezetnek, az jó Neked is! 

Állatjóléti szempontok 

Az ökológiai módon tartott állatok neveléséhez nem használhatók preventíven antibiotikumok, sem növekedési hormonok. Az ökogazdaságokban tilos a haszonállatok testrészeinek csonkítása, például a tejelő tehenek szarvatlanítása, a tojótyúkok csőrkurtítása, a sertések farokkurtítása.  
 
Emellett az állatokat szabadon tartják, vagy biztosítják számukra a szükséges kijárást és mozgásteret, így nincsenek kiszakítva természetes környezetükből és korlátozva alapvető igényeik kielégítésében. 

GMO-mentesség 

Az ökológiai gazdálkodás a természetes rendszerek működésén alapul. Az ökogazdák az egyedet önálló egésznek, és nem gének összességének tekintik. Az élőlények méltósága magasabb értékű. Ökológiai gazdálkodásban ezért, illetve a GMO-kat, beleértve az NGT-ket övező kockázatok miatt nem használhatók genetikailag módosított szervezetek, sem pedig származékaik – ez természetesen az ökológiai takarmányozásra is igaz. 

Következetesség 

A biogazdálkodók ökológiai módszerekkel előállított, de legalábbis vegyszerrel nem kezelt vetőmagot, illetve szaporítóanyagot használnak. Leginkább az ökológiai nemesítésből származó fajták alkalmazkodtak a biotermesztés követelményeihez.  
 
Minden új bioterület esetében legalább két évig tart az átállás ökológiai gazdálkodásra. Az átállás időszakában is be kell tartani minden vonatkozó előírást. Ez a „várakozási idő” biztonságot ad afelől, hogy a biotermékekben már kevésbé fordulnak elő a korábbi időszakból származó növényvédőszer-maradványok. Az átállási időszakban lévő üzemek termékeit elkülönítve kezelik. 

Társadalmi felelősségvállalás, rendszer szintű gondolkodás 

Az ökogazdálkodás a rendszer szintű gondolkodáson alapszik, amely nemcsak a talaj, növény és állat, hanem az ember jólétét is szem előtt tartja - ez az Egy Egészség (One Health) megközelítés. A méltányosság és a gondosság alapelve a gazdák, mezőgazdasági munkások és vásárlók egészségét, jólétét is szolgálja.