Ausztriai tanulmányút a szántós csapattal
Az ÖMKi Szántóföldi Csoportja október első napjaiban ausztriai biogazdaságokba szervezett tanulmányutat, amely során a kollégák ellátogattak egy családi farmra, megnéztek egy gyógynövényfeldolgozó üzemet, és egy biodinamikus gazdaság mindennapjait is megismerhették.
Első nap betekintést nyerhettünk egy szántóföldi művelést folytató burgenlandi családi farm gazdálkodásába, ahol lehetőségünk volt megnézni az alkalmazott gépeket, valamint hallhattunk a zöldtrágyázás és a vetésforgó bevált rendszeréről is, majd egy rövid szántóföldi szemlét is tartottunk. Ahogy az osztrák biogazdák körében általános, a vetésforgó kialakításakor az első két év lucerna, amit rendszeresen kaszálnak már 10-15 cm-es növedéknél, és a talaj regenerációját szolgálja. Ezután kalászosok, szója, kukorica és napraforgó következik. A gabonára tavasszal rávetik a zöldtrágyát, általában herefélét vagy magkeveréket, ami a gabona betakarítása után továbbra is borítja a talajfelszint. Forgatást már több mint tíz éve nem végeznek, helyette lazítót alkalmaznak. A szemlét követően kellemes uzsonnát kaptunk bio alapanyagokból készült kenyérrel, krémekkel, amit bio almalével és a háziak borával öblítettük le.
Második szakmai programunk a Sonnentor bio gyógynövényfeldolgozó üzem látogatása volt Sprögnitzben, ahol az üzem megtekintése után fűszerkeverékeket, teákat kóstolhattunk, és lehetőség nyílt egy kis vásárlásra is. Több ezer tétel nyersáru, több száz termék, ami ezt a számunkra monumentális üzemet jellemzi, ami sikeresen integrál számos termelőt, nemcsak Ausztriában hanem a világ számos pontján is. A környékben több család is bedolgozik a kézi csomagolást igénylő termek előállításba, és itt a csomagolóanyagok is természetes alapanyagból készülnek (pl. kukoricakeményitő, kókuszrost). A feldolgozó már szárított, elsődlegesen feldolgozott nyersárut vesz át, kizárólag ökológiai gazdálkodásból.
Harmadik helyszín, ahová ellátogatott a csoport egy biodinamikus gazdaság volt, ahol a korábbi családi gazdaság három különböző tevékenységű gazdasággá alakult, és egymással szorosan együttműködve továbbra is megtartották ezt a nagy odafigyelést igénylő, az ökológiai folyamatokat maximálisan figyelembe vevő gazdálkodási formát. Az állattartó telep épületei úgy lettek kialakítva, hogy minél hosszabb ideig jusson be a természetes fény, és a mintegy 500 húsmarha elhelyezése a lehető legkényelmesebb módon történjen.
A gazdaságban szántóföldi növénytermesztéssel foglalkoznak, elsősorban gabonafélékkel és olajos magvakkal. A körülbelül 2000 ha-os területből 1600 ha szántó és 350 ha gyep, de 100 ha-on lucernát is termesztenek. A fő fókusz a takarmányelőállítás saját állataik részére, azonban élelmiszercélú termesztéssel és feldolgozással is foglalkoznak. A búzák közül kizárólag osztrák fajtákat termesztenek (Aurélius, Arménius és a Capo), a rozsból saját vetőmagot használnak. A siló egy beton épületen belül helyezkedik el, több külön cellában jelentős, összesen körülbelül 4000 tonna tároló kapacitással. Napraforgóból hibrid vetőmagot használnak, de próbálkoznak szabadelvirágzású fajtával is, ami jelenleg 20%-kal kevesebbet terem, amivel nem elégedettek (5-10% mínuszt tartanának elfogadhatónak). Régebben termesztettek tönkét 200 ha-on, valamint alakort is, de a külföldi piacuk megszűnt, ezért ezen gabonák termesztése jelentősen visszaesett a gazdaságban.
A szakmai programok mellett jutott egy kis idő nézelődésre a Fertő-tó partján, a bécsi Schönbrunn kastélyparkban, és ellátogattunk az egyik legnagyobb magyar barokk templomba is Frauenkirchenben.