Áprilisi teendők a biokertben

Kedves Olvasónk!

Növényvédelmi felhívásainkkal 2020 tavasza óta segítjük a biokertészeket és az ökológiai szántóföldi termesztést folytató gazdákat. Örömmel tájékoztatunk róla, hogy idén tavasszal a dm drogérialánc támogatásának köszönhetően megújítjuk a növényvédelmi felhívásainkat, hogy még eredményesebbé tegyük a házikerti ökológiai növénytermesztést.  

A dm által támogatott sorozatban tíz nagy témát járunk körül egy-egy videóval és bővebb háttéranyaggal. Az almatermésűek, csonthéjasok, héjasok (dió, mogyoró) és zöldségnövények ökológiai növényvédelme mellett a biokert tervezéséről, a saját magfogásról, a gyomnövényekről, a talajegészségről és egy újszerű Citizen Science részvételi kutatási programunkról is szó lesz. A sorozat áprilisban indul, ezért kövessétek YouTube-csatornánkat és Facebook-oldalunkat, hogy az elsők között értesülhessetek róla! 

A tízrészes videó és cikksorozat indulása mellett, minden hónap elején elküldjük az aktuálisan várható növényvédelmi teendőiket, javaslatokat, hogy sikerrel készülhessetek a biokertek védelmére. A korábbi évek felhívásai közt addig is böngészhettek a https://old.biokutatas.hu/hu/hirek/novenyvedelem aloldalunkon, a jobb oldalon található szabadszavas keresés segítségével.  

A 2023-as tavaszi szezon első híreként az alábbi, áprilisban aktuális növényvédelmi tudnivalókra hívjuk fel a figyelmeteket 

Honlapunkon elérhető egy országos csapdahálózat rajzási adatsora,  amit, rendszeresen frissítünk. Az idei első fogások már láthatók is rajta. A csapdák Budapesten (Sasadon), Budakalászon, Debrecenben, Győrben, Maroslelén és Siklóson vannak kihelyezve, az adatok az almamoly, szilvamoly, keleti gyümölcsmoly, barackmoly, tarka szőlőmoly, cseresznyelégy, poloskaszagú szilvadarázs, dióburok-fúrólégy és a gyapottok-bagolylepke rajzási görbéjét mutatják. A rajzásmegfigyelés kiváló támpontot nyújt a növényvédelmi kezelések hatékony időzítéséhez. Nagyobb ültetvények esetén széles körben alkalmazott eljárás, amely alkalmas arra, hogy csökkentsük a felesleges kezelések számát és a környezeti terhelést.  A rajzási grafikon alatt részletesen írunk azok használatáról, érdemes átböngészni a legfontosabb tudnivalókat.

Az elmúlt napok hideg és csapadékos időjárása, csakúgy, mint április első hetének hidegbetörése több problémát is okozott. A fagykár ellen meglehetősen korlátozottan tudunk védekezni, különösen, ha nem derült, szélcsendes éjszakán fellépő kisugárzási fagyról, hanem erős széllel érkező, ún. szállított fagyról van szó. A gyümölcsfák kondíciója meghatározza, hogyan viselik a virágzás alatti, utáni fagyokat, a javasolt növénykondicionálókról az egyik 2021-es felhívásunkban írtunk.

A hideg, csapadékos időjárás kedvez az őszibarack tafrinás betegségének és a meggy és a cseresznye virágfertőző moníliás betegsége terjedésének. A tafrina elleni védekezésről és a virágfertőző monília elleni védekezési stratégiáról a linkelt cikkekben írtunk.

Az őszibarack tafrinás betegsége nagyon hosszú lappangás után válik láthatóvá. A fiatal levelek fertőződnek 4-14 °C közötti hőmérsékleten, ezért, ha gyorsan melegszik a levegő tavasszal, gyengébb tafrina- fertőzés tapasztalható. Jelen körülmények között, mivel tartósan hideg és csapadékos az idő, rezes kezelések nélkül bizonyosan számíthatunk arra, hogy az őszibarackfák levele májusra a képeken látható módon torzul, kidudorodik, elszíneződik. (fotó: Zsigó György)

A virágfertőző monília tünete meggyen, virágzás után. (fotó: Zsigó György)

Az alma varasodásának is kedvez az időjárás, a megelőző védekezésről itt találtok információt. Az almafák még csak egérfüles állapotban vannak, de rövidesen megjelennek és jól láthatók lesznek a levélpirosító almalevéltetű-kolóniák, és röviddel ezután a zöld almalevéltetű telepei is. A levélpirosító almalevéltetű kárképe, akárcsak a levélpirosító ribiszkelevéltetű kárképe ijesztő. A levelek torzulását és az elszíneződést a levéltetvek szívogatása okozza. A ribiszkén előforduló levélpirosító ribiszkelevéltetű telepein gyorsan felszaporodnak azok a hasznos szervezetek (katicák, fürkészek, zengőlegyek), amelyek a későbbiekben a többi növényen megjelenő levéltetveket is korlátozni fogják, ezért, hacsak nincs extrém erős fertőzés, ilyenkor nem érdemes ellenük védekezni.

A levélpirosító ribiszkelevéltetű kártétele nyomán a levelek, amellett, hogy felhólyagosodnak, elszíneződnek. A fonákon jól láthatók az anyák. Májusra a kolónia a természetes ellenségek — mint például itt, a levél fonákán látható bebábozódott zengőlégylárva — hatására visszaszorul. (fotók: Allacherné Szépkuthy Katalin) 

Alma esetén a levéltetvek elleni védekezés kulcsa a felszaporodás megelőzése, mégpedig a még be nem sodródott levelekre vándorló, szaporodni kezdő ősanyák elleni védekezéssel, például az azadirachtin hatóanyagú NeemAzal-T/S készítménnyel. Későbbiekben alkalmazhatunk olajos hatóanyagokat tartalmazó készítményeket vagy káliszappanos permetezést is. 

A szilvafák fehérbimbós állapotának idején szokták az üzemi gyakorlatban kihelyezni a fehér ragacslapokat, amelyekkel a poloskaszagú-szilvadarázs fajok rajzását lehet nyomon követni, és a fogásadatok alapján a védekezés szükségességéről lehet dönteni. Öko-művelésű házikertben ennek a rajzáskövető eszköznek nem sok hasznát látjuk, ugyanis a rajzó egyedek ellen nem tudunk szelektíven, a hasznos beporzó szervezeteket megkímélve védekezni, a frissen kelő lárvák ellen pedig, amelyek rejtetten kezdik a kártételüket, biokertben nem használhatunk mélyhatású vagy felszívódó rovarölőszereket.

Poloskaszagú szilvadarázs, vagyis sárga szilvadarázs (Hoplocampa flava)

Egyes vélemények szerint, ha a fehér ragacsos színcsapdát elég nagy mennyiségben helyezzük ki, az már a kártevő tömeges gyérítésére is alkalmas, így a kártétel mérséklésére is, azonban ezt a tudományos kísérletek nem támasztják alá. A ragacsos színcsapdák ráadásul nem szelektívek, így a kinnfelejtett ragacslapok számtalan hasznos rovar (beporzók, ragadozók, parazitoidok) pusztulását okozzák évről-évre, házikertekben és ültetvényekben egyaránt.  
Mit tehetünk akkor? A károsított gyümölcskezdemények könnyen felismerhetők a szilvadarazsak lárváinak fekete színű, enyhén poloskaszagú ürülékéről. Ezeket a károsított gyümölcsöket haladéktalanul le kell szedni a fáról, amikor a kártétel még csak tűszúrásnyi fekete elszíneződés formájában van jelen. A fa alá hullott gyümölcsök összegyűjtésének nincs már hatása az idei kártételre, mert a lepotyogott lárvák nem másznak vissza a fára, hanem behúzódnak a talajba, hogy majd jövő tavasszal előbújjanak darázsként.  
Mulcsozással nemcsak a talaj nedvességtartalmának megőrzését segítjük, hanem a fa alá vonzunk sok ragadozó ízeltlábút, ritkítva a talajban pihenő lárvákat, előbábokat, bábokat. De a mulcsréteg alatt a talajban egyébként természetesen előforduló rovarpatogén gombák is kedvezőbb körülményeket találnak. Érdekességként megemlítjük, hogy a szilvadarazsak lárváinak gyümölcsritkító tevékenysége esetenként hasznos is lehet, de jellemzően csak akkor szoktunk felfigyelni a tevékenységükre, amikor túl sokan vannak, így elpusztítják szinte az összes kis gyümölcsöt.

Köszönjük a figyelmet, sikeres termesztést kívánunk!

Az összes eddig megjelent felhívás itt érhető el.