A talaj ökoszisztéma jelentősége növényvédelmi szempontból
2022. évi 2. növényvédelmi felhívás ökológiai kertészkedőknek
Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok!
Merre halad a növényvédelem? Ezt a kérdést boncolgatták a legnagyobb növényvédő szeres cégek növényorvosai a téli konferenciákon, továbbképzéseken. Több problémára már ők sem tudnak tökéletes hatású növényvédő szereket ajánlani. A Kwizda cég kezdő diája egyértelműen megmutatta és szerintem jól rangsorolta is a mai lehetőségeinket: „Jó talajmunka! Jó tápanyagellátás! Jó talajélet! Jó növényvédelem!” Bizonyára tudják, hogy hírlevelünket Zsigó György növényorvos több helyen megjelenő növényvédelmi felhívásai alapján, az ökológiai termelésre átdolgozva jelentetjük meg. Alapjában véve a kórokozók, kártevők megjelenése időben egybeesik az öko és a nem öko kertben, de a probléma megítélése, megoldása eltérő. De miért nem elég, ha csak a jó talajmunkáról, jó tápanyagellátásról és jó talajéletről esik szó? Mert nem esik szó a talaj ökoszisztémájáról, amelynek megfelelő működése elengedhetetlen a talaj és a rajta fejlődő növények egészsége szempontjából.
Az ökológiai gazdálkodás alapelve, hogy a növényeket nem közvetlenül, hanem a talaj ökoszisztémáján keresztül kell táplálni. Azt minden gazdálkodó tudja, hogy a növények a tápanyagokat vízben oldott ionok formájában veszik fel. A talajra kijuttatott, vagy ott fejlődő és helyben hagyott szervesanyag a talajban élő szervezetek, rovarok, földigiliszták, gombák, baktériumok, egyéb mikroszervezetek tápláléka, amelyek, miközben átalakítják a nyers szervesanyagot stabil humuszanyagokká, a növények számára felvehető tápanyagokat szabadítanak fel. A szerves anyag - legyen az élő szervezet vagy holt szerves anyag – jelentős tápanyag raktár, hozzájárul a talajszerkezet stabilitásához, a talaj vízbefogadó és víztartó képességéhez, szűrő és kiegyenlítő funkciójához. Rengeteg kutatás folyik jelenleg is, szinte nap mint nap jelennek meg újabb publikációk a talajban és a növényeken élő mikroorganizmusokkal kapcsolatban. A szárazföldi növények többségek mikorrhiza kapcsolatban él, azaz szoros szimbiózis alakul ki a növény és talajban élő gomba között. Tudjuk, hogy haszonnövényeink magjain megtalálhatók azok a mikroorganizmusok, baktériumok és gombák, amelyekkel majd később az a növény együtt él.
Bíró Borbála professzorasszony úttörő szerepet játszik a talaj biológiai aktivitásának a kutatásában, érdemes megnézni a vele készült riportot. Aki egy kicsit komolyabban is elmélyedne a témában, annak ajánlom Démétér Biosystems Kft csatornáját, különösen az idei télen készített gazdálkodóknak szóló előadássorozatot. Már jobban közelítenek a kertbarátok lehetőségeihez a Házi talajvizsgálatok Hermann Tamással minisorozat filmjei és a Talajreform percek Ambrussal videók.
Alsóban az élet - Talajélet aktivitását vizsgálták földbe ásott alsóneműkkel (Forrás:https://bit.ly/3Kqq2Hf)
Talán elsőre mókásnak tűnnek azok a gyakorlati próbálkozások, melyekkel a tápanyagok feltárását végző, a gyökerek működését segítő, a talajok szerkezetét megújító gombák, baktériumok, rovarok és férgek jelenlétét és működését próbáljuk megmérni. Mennyire élő a kertem talaja? - kérdésre várnánk a választ ezekkel a vizsgálatokkal. A gyakorlat szempontjából az ÖMKi teafilteres kisfilmjét és az ELKH ATK Talajtani Intézete Alsóban az élet felmérésről szóló cikket és a munkájukról forgatott két videót is megnézésre ajánlom (kezdés és a zárás).
Az ökológiai gazdálkodás nemcsak arról szól, hogy elhagyjuk a könnyen oldódó műtrágyák és a növényvédőszerek használatát. A talaj szervesanyag készletének a növelése szántóföldeken talajépítő növények vetésforgóba illesztésével történik, amelyek lehetnek főnövények (elsősorban pillangósok, vagy pillangós-gyep keverék), vagy kettőstermesztés, takarónövények és zöldtrágyanövények. Az új uniós ökorendelet még a termesztőberendezésekben is előírja a pillangós növények beiktatását. Minden más inputanyag (érett istállótrágya, ha van, granulált szerves trágya, ha az előbbi nincs) csak ez után következik. Nagy jelentősége van különösen a kertészetekben a komposztoknak, elsősorban a zöldkomposztoknak. Minden településen készítenek zöldkomposztot, azaz a településen a zöldfelületekről, háztartásoktól begyűjtött metszési, zöldfelület kezelési, kerti zöldhulladékból készült komposztot, amelynek bár a tápanyagtartalma nem kiemelkedő, a talajra gyakorolt hatása miatt rendszeres használata mindenképpen javasolt.
A komposzthasználatra alapozott biointenzív kertészettel ismerkedhetnek meg a 3 órás kert csatornáján. Ez a kertészkedési módszer nagyon gyorsan terjed a világon, ajánljuk önellátásra termelő és piaci értékesítésre termelő gazdaságok figyelmébe is.
Budapest, 2021. március 7.
Jó böngészést és jó egészséget kívánunk:
Zsigó György, NMNK és az ÖMKi csapata
