A növényi szaporítóanyagok forgalomba hozatalára és az új génkezelési technikákra (NGT) vonatkozó szakpolitikai újdonságok

A vetőmag forgalmazására vonatkozó jogszabályok reformja 

Az EU felülvizsgálja a növényi szaporítóanyagokra, így a vetőmagokra, dugványokra, facsemetékre, gyökerekre, gumókra és klónokra vonatkozó jogszabályokat. Jelenleg a növényi szaporítóanyagok (PRM) termelésére és forgalmazására vonatkozó szabályok az 1960-as évek óta több irányelvben is megtalálhatóak. 

A felülvizsgálat célja, hogy mindent egyetlen rendeletbe integráljon, harmonizálva a végrehajtást az összes EU-tagállamban. A kiigazításra kerülő szabályok közül néhány a következőkre vonatkozik: 

• az ökológiai és a tájfajták piacra jutására, 
• a végfelhasználóknak, például az hobbikertészeknek szánt növényi szaporítóanyagokra,
• a kizárólag bizonyos génbankok, szervezetek és hálózatok számára szánt és általuk megtartott növényi szaporítóanyagokra, és 
• a gazdálkodók között kicserélt növényi szaporítóanyagokra.  

A Bizottság javaslatának azonban van néhány olyan pontja, amely a biogazdálkodással kapcsolatos nemesítési és génmegőrzési tevékenységekre vonatkozik. A Bizottság többek között azt javasolja, hogy az új fajták vizsgálati rendszerét (fenntartható megőrzési és használati érték, VSCU) terjesszék ki olyan növényfajokra/-fajtákra is, amelyek korábban nem tartoztak e vizsgálatok hatálya alá, ami jelentős többletterhet jelent a növénynemesítés számára.  

A javaslat az ökológiai rendelet olyan módosításait is tartalmazza, amelyek nincsenek összhangban az ökológiai ágazat elvárásaival. Ezek a módosítások többek között az ökológiai heterogén szaporítóanyagok (OHM) termelését is érintenék. 

Az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága (AGRI) és Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsága (ENVI) az elmúlt hónapokban tárgyalta a javaslat elfogadását. Az AGRI és az ENVI bizottságai a saját álláspontjukról szóló márciusi szavazásokkal hozzájárultak az eredeti rendeletjavaslat jelentős javításához, olyan fontos kérdésekkel foglalkozva, mint a VSCU-vizsgálat és az agrobiodiverzitás megőrzésének támogatása. Emellett meghallgatták az ökológiai ágazat EU öko-rendelet módosításokkal kapcsolatos kifogásait is.     

Április 24-én az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén szavazott a javaslatról, ahol a képviselők többsége szinte minden ponton támogatta a Mezőgazdasági Bizottság konstruktív javaslatát. Ez röviden annyit jelent, hogy törölték az ökológiai rendelet kiigazítására vonatkozó módosítást, nem lesz kötelező VSCU-vizsgálat a gyümölcsök és zöldségek esetében, és némileg pozitív - bár nem tökéletes – rendelkezéseket hoztak a fajmegőrzési tevékenységekre vonatkozóan. 

A Parlament döntése képezi most az alapját az EU Bizottságával és a Mezőgazdasági Miniszterek Tanácsával folytatott háromoldalú tárgyalásoknak a végleges jogszabály-szövegről. A tárgyalások várhatóan csak 2024 végén kezdődnek meg. A Tanács belga elnöksége a nyári szünet előtti utolsó, 2024. június 24-25-i ülésén a tervek szerint beszámol az elért eredményekről, és az uniós mezőgazdasági miniszterek megvitatják azokat.

A LiveSeeding konzorcium több partnere szakpolitikai tájékoztatót készített a javasolt rendelettel kapcsolatos szakpolitikai ajánlásokkal.

Az új génkezelési technikák (NGT) deregulációja 

Az Európai Bizottság új génkezelési technikákról szóló javaslata 2023 júliusi közzététele óta erősen átpolitizált és meggyorsított ütemezésen esett át, holott ezt a nagy téttel bíró, és egyben ellentmondásos témát kellő idővel és óvatossággal kellene kezelni. Az NGT-párti érdekelt felek azt remélték, hogy a jogszabály még a nyári uniós választások előtt elkészül - de mint most már ismeretes, hiába -, a minden szinten megnövekedett politikai nyomás ellenére. A javaslat közzétételét követően két párhuzamos politikai folyamat indul: egyrészt a mezőgazdasági miniszterek tanácsában, másrészt az Európai Parlamentben zajló tárgyalások és szavazások.  

A Tanács elnöksége, először a spanyol kormány vezetésével, majd később a belga elnökség alatt, nem jutott megállapodásra a Miniszterek Tanácsában, sem a 2023. decemberi, sem a 2024. februári szavazáskor. Az okok között szerepelnek a deregulációnak az európai növénynemesítésre gyakorolt hatása (a szabadalmak kérdése miatt) és az ökológiai gazdálkodással (és a génmódosítás-mentes mezőgazdasággal) való együttélésre vonatkozó működőképes megoldások hiánya miatti komoly aggodalmak. A kompromisszumos szöveget nem támogatta többek között Belgium, Bulgária, Németország, Luxemburg, Szlovénia, Lengyelország, Ausztria, Szlovákia, Horvátország, Románia és Magyarország. Meglátjuk, hogy a soron következő elnökség, nevezetesen Magyarország milyen módon fogja előmozdítani az ügyet az Európai Tanácsban.

Az Európai Parlament a 2024. február 7-i plenáris szavazáson kialakította álláspontját a 2024. április 24-i európai uniós választások előtti utolsó plenáris ülésen jóváhagyta. Ez azt jelenti, hogy a parlament álláspontja a következő parlament számára véglegesen kialakult, és a háromoldalú tárgyalások előtt nem tárgyalható újra.  Az ökológiai ágazat szerint a szavazás eredménye visszalépést jelentett a biológiai biztonság és a fogyasztók számára biztosított döntési szabadság tekintetében, de az európai parlamenti képviselők továbbra is tiszteletben tartottak néhány alapvető átláthatósági előírást, sőt, a nyomon követhetőségre vonatkozó rendelkezéseket is beépítettek, amelyekre a tagállamoknak építeniük kell annak érdekében, hogy biztosítsák a gazdák szabadságát a génmódosítás alkalmazásától való tartózkodásra.

Forrás: https://liveseeding.eu/policy-updates-on-prm-marketing-and-ngts/

Iratkozz fel a LiveSeeding projekt hírlevelére, hogy elsőként értesülhess az ökológiai növénynemesítési hírekről! Nézz bele a 2024 májusi hírlevélbe, ahol a fenti cikk is megjelent!

A LiveSeeding projektet az Európai Unió, a Svájci Oktatási, Kutatási és Innovációs Államtitkárság (SERI) és a UK Research and Innovation (UKRI) finanszírozza.