Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet
Élvonalbeli kutatás Ökológiai szemlélet Fenntartható jövő

Támogasd a munkánkat! hu en

Keresés


Szabadszavas keresés

Kategória

Téma

(Kijelölés törlése)
Keresés

Kosár tartalma

0 tétel van

Fizetendő:

Szállítási díj nélkül
Az összeg az ÁFA-t tartalmazza

Kosár Megrendelem  

A biogazdálkodás önmagában nem elegendő, de mégis a legfenntarthatóbb gazdálkodási rendszer

Áttérhetünk az ökológiai gazdálkodásra? 

A napokban a Nature Communications tudományos folyóiratban az ökológiai gazdálkodásra való áttérés és az üvegházhatású gázok kibocsátása kapcsán jelent meg újabb tanulmány, mely hamar bejárta a nemzetközi és hazai sajtót. Az életciklus-elemzésre alapozott kutatás célja az volt, hogy modellezzék, milyen következményekkel járna az üvegházhatású gázok kibocsátására, ha Anglia és Wales száz százalékban ökológiai gazdálkodásra térne át. Összefoglalva az eredményeket, a tényállás az, hogy bár a biogazdálkodás fajlagosan kevesebb kibocsátással jár, ezzel együtt a hektáronkénti terméshozama is alacsonyabb, ami azt jelenti, hogy ugyanannyi élelmiszer előállításához nagyobb a területigénye a konvencionális gazdálkodásnál. A szigetország esetén a teljes átállás ezért azt jelentené, hogy több importra szorulnának a kontinensről, ez pedig a szállítás miatt összességében több klímagáz-kibocsátással járna.

A mostani tanulmány valamint a biogazdálkodás és a fenntarthatóság kapcsolatát vizsgáló korábbi kutatás, amit ebben a bejegyzésünkben is összefoglaltunk, egymást erősítik. Mindkettő arra világít rá, hogy önmagában a 100% biogazdálkodásra való áttérés nem tudja orvosolni a növekedő világnépesség élelmiszerellátását és a globális környezeti problémák visszaszorítását.

A kulcsszó: önmagában!

Azt eddig is sejthettük, hogy az ökológiai gazdálkodásra való teljes áttérés nem oldaná meg egy csapásra a világ összes környezeti és élelmezési problémáját. Ennél sokkal nagyobb feladatra kell vállalkoznia az emberiségnek, ha túl akarja élni a 21. századot. A tanulmányok rámutatnak: Át kell alakítanunk étkezési szokásainkat és kevesebbet kell pazarolnunk. A legnagyobb gondot ugyanis az intenzív állattartásból származó hústermékek megnövekedett fogyasztása okozza, elsősorban a takarmányozási céllal termelt (GMO) szója és más abraktakarmányok óriási területigénye és szállítási kibocsátása miatt. Tetőzi a problémát, hogy élelmiszereink közel egyharmada jelenleg a szemetesben landol, miközben a Föld számos részén emberek milliói éheznek.[1] A pazarlás csökkentésével számottevően kevesebb mezőgazdasági területre lenne szükség a népesség élelmezéséhez, és az üvegházhatású gázok kibocsátása is jelentősen csökkenne.

Mi a közös üzenete a biogazdálkodás kutatásoknak?

Az ökológiai gazdálkodás önmagában tehát nem tudja megoldani a világ összes problémáját, de ettől még mindig ez a gazdálkodási forma járul hozzá leginkább az agro-biodiverzitás fenntartásához, talajaink szervesanyag készletének megőrzéséhez, környezetünk szintetikus vegyszer- és GMO-mentesen tartásához. Ha sikerülne a legfenntarthatatlanabb szokásainkat, az élelmiszerpazarlást és az abraktakarmányozáson alapuló ipari húsfogyasztást visszaszorítanunk, akkor a biogazdálkodással is élelmezhetnénk 9 milliárd embert, a mainál kevesebb mezőgazdasági terület használata mellett is.

[1] http://www.fao.org/food-loss-and-food-waste/en/

Támogatók

  
Az oldalt fejlesztette:

Biztos vagy benne?


Mégsem Igen